Addig feszítette a húrt a keleti nagyhatalom, hogy kénytelen volt Amerika is lépni

A két távol-keleti hatalom egyre inkább elharapódzó vitájában az Egyesült Államok sokáig lényegében hallgatott, ám a külügyminisztérium szóvivője szerdán megtörte a csendet:

Kína lépései nem szolgálják a térség békéjét és stabilitását. Az amerikai–japán szövetség erősebb és egységesebb, mint valaha, Japán iránti elkötelezettségünk pedig rendíthetetlen.

A december 6-i incidens során a Liaoning repülőgép-hordozóról felszálló kínai vadászgépek két alkalommal aktiválták a tűzvezető radart a japán légierő F-15-ös vadászgépei ellen, amit Tokió „veszélyesnek” minősített. Az eset a két ország közötti, egyre feszültebb vita közepette történt. Takaicsi Szanae japán miniszterelnök november 7-én kijelentette, hogy bizonyos „legrosszabb forgatókönyvek” esetén – például ha Kína tengeri blokád alá vonná Tajvant – Japán bevethetné önvédelmi erőit, mert ez „a túlélést fenyegető helyzetet” jelentene az ország számára.

Donald Trump amerikai elnök egyelőre nem nyilatkozott sem a radarincidensről, sem Takaicsi kijelentéseiről, ami frusztrálja a japán tisztviselőket. Trump ugyanakkor a Hszi Csin-ping kínai államfővel tervezett, áprilisi pekingi találkozón kereskedelmi megállapodást szeretne elérni, ezért

kormányzata láthatóan kerüli a Kínát irritáló lépéseket.

Peking szerdán először hozta egyértelmű összefüggésbe a radarincidenst a Takaicsi-féle kijelentések körüli vitával.

Japánnak szembe kell néznie az incidens kiváltó okaival, komolyan el kell gondolkodnia hibáin, és vissza kell vonnia a miniszterelnök téves nyilatkozatait

– mondta Kuo Csien-kun kínai külügyi szóvivő.

Sindzsiró Koziumi japán védelmi miniszter cáfolta a kínai állami média azon állítását, hogy Peking megfelelő előzetes értesítést adott a gyakorlatról. A Global Times című kínai lap kedden hangfelvételt közölt, amely állítólag bizonyítja, hogy a kínai hadsereg szombaton kínaiul és angolul rádión értesített egy japán hajót a légitámaszpont-gyakorlatról. Koizumi megerősítette, hogy egy japán hajó valóban kapott értesítést arról, hogy „hamarosan megkezdődik” a gyakorlat, ám a részletek hiányosak voltak.

Sem a gyakorlat méretéről, sem a Liaoning gépei által használt légtérről nem kaptunk információt. Az időpontot, a helyszínt és a pontos koordinátákat sem közölték

– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy hajózási figyelmeztetést sem adtak ki előzetesen.

Kiemelte, hogy szerinte ameddig a japán oldal „megfelelően végezte a felderítést”, a kínaiak viszont „harminc percen át szakaszosan radart alkalmaztak”. Azt is elmondta, hogy a japán vadászgépek nem használtak radart a Liaoning gépei ellen. A feszültség kedden tovább fokozódott, amikor kínai és orosz katonai repülőgépek közös járőrözést hajtottak végre Japán körül. Két orosz Tu–95-ös, nukleáris fegyverek hordozására alkalmas bombázó a Japán-tenger fölül a Kelet-kínai-tenger felé repült, ahol két kínai H–6-os bombázóval találkoztak, majd közösen folytatták útjukat a Csendes-óceán nyugati része fölött.

Ezek az ismétlődő közös bombázórepülések egyértelműen erődemonstrációt jelentenek Japán ellen. Ez komoly biztonsági aggodalomra ad okot országunk számára

– írta Koizumi a közösségi médiában.

Címlapkép forrása: VCG/VCG via Getty Images