Hol nézzünk körül?
A válság kirobbanása előtt elég kevés adatjellegű információval rendelkeztünk a hazai ingatlanpiacról. Az adatok jelentős része nem volt publikus, vagy egyszerűen nem léteztek olyan adatbázisok, melyek lehetővé tették volna a kutakodást. Azóta jó pár év eltelt, ami nem csak az ingatlanpiacon hozott jelentős változást, de az adatok hozzáférhetőségében is. Számos rendszeresen publikált lakáspiaci jelentés segítheti ma a lakásvásárlók és eladók dolgát, melyet érdemes átböngészni a piacra lépés előtt.FHB lakásárindex
Az FHB Lakásárindexe 2009. szeptemberében indult, és a magyarországi lakóingatlan-árak alakulását méri. Az idősor egészen 1998-tól mutatja az árak alakulását, a NAV és az FHB saját lakóingatlan adásvételi tranzakciós adatai alapján. A bank negyedévente publikálja a jelentését.
KSH lakáspiaci jelentés
Bár a lakáspiaci árak megfigyelése már a 90-es évek végén megkezdődött az illetékhivatali adatbázisok alapján, valódi áttörést a 2008-as év hozott, mely után elindultak a fejlesztések a Statisztikai Hivatalnál, hogy a lakáspiac statisztikai megfigyelésére vonatkozó igényt kielégítsék. 2010 óta a KSH negyedévente publikálja a lakáspiaci mutatószámokat.
OTP Értéktérkép
Az OTP 2011-ben indította útjára Értéktérkép elemzését, mely azóta félévi rendszerességgel jelenik meg. A kutatásaikban a NAV adatbázisát, illetve az OTP csoport valamennyi ingatlanüzleti területe alapján összeállított tranzakciós és egyéb adatbázist használják.
Ingatlanközvetítő hálózatok jelentései
Az ingatlanközvetítő hálózatok a válság előtti években is szolgáltatattak információt a lakáspiac alakulásáról különböző közleményekkel, azóta azonban ennek is kiforrottabb formáját találták meg. A Duna House havonta megjelenteti a legfrissebb adatait a forgalomra, árakra és alkukra vonatkozóan a lakáspiacról, az Otthon Centrum pedig negyedévente tesz közzé egy hosszabb elemzést a lakáspiaci helyzetről.
MNB Lakáspiaci jelentés
A legfrissebb szereplő a lakáspiaci adatok világában a Magyar Nemzeti Bank, mely 2016-tól publikálja lakáspiaci jelentését félévente.
BRF
Az irodapiacon hosszú évekig csak a különböző tanácsadók jelentéseire alapozva jutottunk információhoz, de most már jó pár éve a Budapest Research Forum negyedévente közzé teszi a legfrissebb piaci számokat, a kihasználatlanság, a bérleti díjak, illetve a legnagyobb tranzakciók adatait.
Ne vesszünk el az adatok között!
Ezen kívül persze az ingatlanpiac iránt érdeklődők még egyéb forrásból is tájékozódhatnak. Az egyre inkább digitalizálódó világban a hirdetési oldalakon is követhetjük folyamatosan az árak változását, ott különböző statisztikák között is szemezgethetünk. De ugyancsak ez igaz az iroda gyűjtőoldalakra is, ahol szintén adatokat találhatunk a bérleti díjakról, szabad területekről, vagy éppen egy-egy ház esetében a kihasználatlanságról.A hozzáférhető jelentős adatmennyiség egyre hasznosabb információkhoz jutatja a piac szereplőit, kiterjedt adatbázisokat lehet vásárolni, specifikus célokra lehet információt gyűjteni. Ezeknek köszönhetően ugyan egyre körültekintőbb döntéseket lehet hozni, de sok lehet a félrevezető információ is. Az adatok tengerében könnyebben lehet elveszni. A hasznos és felesleges információ között tudni kell különbséget tenni, az adatokból pedig ki kell tudni nyerni a tudást. Ezt tanulni kell, amelyben segítséget nyújt például a Grant Thornton mesterkurzusa, melynek célja, hogy képet adjon az aktuális adatelemzési eszközökről, és felhasználói szempontból mutassa be a hazai lehetőségeket az ingatlanpiac érdeklődő szakemberek számára. A Grant Thorntonnak ez lesz a második kurzusa az első, a stigmatizált ingatlanokról szóló, a szakma számára hasznos tanulságokkal záró kurzus után.
