Különösen bizarr a jövő a turizmusban

Cikkünkben a következő témákat feszegetjük:

• Értékbecslés nehézségei
• Legmeredekebb ötletek a turisták bevonzására, a faölelgetéstől kezdve a rézhuzalig
• Korunk legnépszerűbb szállodatípusai
• Magyarországi jellemzők
• Áfacsökkentés következményei
• Airbnb hatása a szállodaiparra

Értékbecslés nehézségei

A saját lakásunk, vagy házunk értékének felmérésére már jól begyakorolt módszerei vannak a tapasztalt értékbecslőknek, más azonban a helyzet egy közösségi ingatlan, egy félbehagyott szerkezetkész épület, vagy akár egy szálloda beárazásánál. A különböző szabálykönyvek nem adnak egyértelmű útmutatásokat, hogy melyik a legjobb módszer egy hotel értékének a megállapítására, és sokszor az sem egyértelmű, hogy az egyes mutatószámokban ki milyen költségtényezőket és bevételi forrást számol bele. Gondoljunk csak a legegyszerűbb példákra: növelik a szálloda értékét a benne lévő bútorok? A kanapé értékét még beleszámoljuk, de az ágynemű költsége már elhanyagolhatónak tűnik? Ha a szálloda egy bizonyos márkanév alatt fut, az növeli az árát, és ha igen vajon mennyivel? Az sem mindig biztos megoldás, ha az értékbecslő egy korábban már beárazott hotel mutatói alapján vizsgálódik. A gyakran használt RevPAR mutató (egy kiadható szobára jutó bevétel) esetében sem mindegy, hogy milyen tételeket szerepeltetnek a bevételi oldalon. A becslés kihívásai alapvetően a szállodai ingatlanok sokféleségéből erednek, legyen szó típusról, márkáról, extra szolgáltatásokról, vagy a különböző bevételi és kiadási nemekről.

Nemzetközi tendenciák, a legmeredekebb ötletek

A pontos becslést még nehezebbé teszik az új, egészen extrém elképzelések. A nemzetközi piacon már elkezdődött egy törekvés arra, hogy a megszokott egyenszobák és az általános szolgáltatásokon túl (wellness, konferenciaterem) a vendégek egyedisége kerüljön a középpontba, a szobák berendezésében és a hotel által szervezett programokban egyaránt. Ötletekből pedig nincs hiány, egyes szállodák túrákat szerveznek a közeli erdőben, Észtországban például a "fa energiája" program részeként, a részt vevők fél órán keresztül ölelnek át egy fát, hogy magukba szívják a természet energiáját. Más helyeken a "nature cinema" néven futó lehetőség is opció, ami során a turisták napágyakból nézhetik az Alpok lejtőit a szálloda kertjéből. Arra is van példa, hogy a hotel egészét rézhuzallal borítják be, ezzel megcélozva azokat a vendégeket, akik a nyaralásuk során le akarnak kapcsolódni minden wifi vagy mobilhálózatról.

Kép forrása: Shutterstock

A szállodák típusát nézve is sokrétű a kínálat. Népszerűek mostanában a Lifestyle hotelek, az átutazóknak, vagy akiknek csak egy egyszerű szoba szükséges pár éjszakára a CitizenM szállodalánc jelenthet a megoldást, ahol konténerekből átalakított modern szobákat adnak ki, többnyire a repülőterek mellett. A Canopy típus esetében a hotel nem rendelkezik saját étteremmel, helyette a környékbeli helyeket ajánlják, így a legkülönfélébb éttermekben vacsorázhatnak a vendégeik. Az EVEN márkanév jellemzően wellness szolgáltatásokat kínál, a Moxy a bulizni vágyókat célozza meg táncterekkel és bárokkal a szállodán belül, míg a Null Stern hotel a megszokott szobák helyett, a szabadban kínál egy ágyat a vendégeik számára.

Mi jellemző Magyarországon?

A fenti felsorolásban szereplő szállodatípusokból néhány már hazánkban is megtalálható, ezek főleg a külföldi turistákra építenek. Mostanában főleg jellemző, hogy a külföldiek pár napot tartózkodnak leginkább a fővárosban, városnézési illetve bulizási szándékkal. A magyar vendégkör egy része a vidéki wellness, vagy gyógyszállodákban tölti a legtöbb időt, szezonban 4-5 napot, míg a városi nagyobb konferenciateremmel rendelkező hotelekben az egy-két éjszakás üzleti utazások a jellemzőbbek. Ezeket összevetve, az átlagos tartózkodási idő Magyarországon 3 nap alatt marad.

Aktualitások a turizmusban

A Mesterkurzus első napja végén, az előadók egy kerekasztal-beszélgetés keretében a turizmust érintő aktualitásokról, a béremelésről, az áfacsökkentés hatásáról és az Airbnbről mondták el a véleményüket. A vendéglátás forgalmi adója az idén 18 százalékra csökkent, jövőre 5 százalékra mérséklődik és a szállodaiparban nagyon várják a szobakiadás áfájának 5 százalékra mérséklését is a jelenlegi 18 százalékról, ami jelentős többletbevételt jelenthet a szállodák számára. Dienes Péter a Danubius Hotels Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az ágazati munkaerőhiányt a bérek emelésével és a munkakörülmények javításával tervezik megfékezni, ehhez a kedvezményes áfázás nyújthatna keretet. Az 5 százalékos szobaáfa megvalósulása esetén, a szállodai dolgozók számára kötelezően fizetett magasabb bérminimum hozzájárulna ahhoz is, hogy a szállodaipar kisebb szereplői is kifehérítsék a rendszert, vagyis csökkentsék a hivatalosan bejelentett és a valós fizetések közötti különbséget. Milyen hatással van az Airbnb a szállodaiparra? - hangzott el a kérdés Dr. Hajnal István FRICS, a Grant Thornton projektigazgatójától. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) részletes tanulmányban fejtette ki, hogy az Airbnb-piacon milyen szabályozást várnak el annak érdekében, hogy a rövidtávú lakáskiadás ne élvezzen aránytalan versenyelőnyt a kereskedelmi szálláshelyekkel szemben. Az Airbnb szerepe mindenképpen meghatározó a piacon, a vendégéjszakák száma meredeken nőtt az elmúlt időszakban, amihez az Airbnb is hozzájárult. Budapest fellendülésének is jót tett, de kérdéses, hogy milyen hosszú időszakig képes életben maradni, hiszen sok helyen már komoly rendeletekkel korlátozzák a működését.

Dr. Hajnal István FRICS

Project Director

Grant Thornton

Dr. Hajnal István, FRICS, a Grant Thornton Tudásmenedzsment Projekt vezetője. Hajnal István a BME Építészmérnöki Karának címzetes egyetemi docense, okleveles építőmérnök, okleveles ingatlanszakértő, okleveles létesítménygazdálkodó... Tovább »

Dr. Puczkó László a szakmában nemzetközi és hazai szinten is elismert tanácsadó és egyetemi oktató szerint az Airbnb azért is ennyire sikeres, mert nem a megszokott standard szállodai szobákat kínálja a vendégeinek, hanem az egyediségre törekszik. Ugyanakkor az is igaz, hogy könnyen ajánlanak alacsonyabb árakat, ha nem kell semmilyen szabályozásnak megfelelniük. Azokban a városokban, ahol korlátozták vagy szinte teljesen meg akarták szüntetni ezt a szálláshelyformát, nem mindig jártak sikerrel. Példa erre New York, ahol nem születhet 30 napnál rövidebb bérleti szerződés, a gyakorlatban azonban továbbra is működik az Airbnb, 2-3 napos tartózkodás után egészen egyszerűen felbontják a szerződéseket. Bársony Péter az Eventhotels szállodaüzletág-igazgatója hozzátette, hogy nem kellene rögtön nekiugrani az airbnb-zésnek, csupán megfelelő keretek között tartani azok megfelelő szabályozásával és a szabályok betartatásával. Eddig is léteztek hasonló működésű szálláshelyek: "Az Airbnb olyan, mint egy korszerű "zimmer frei" és a desztinációra vonatkozó marketing hatása talán jobb, mint amekkora kockázatot hordoz magában."

Bársony Péter

Chief Executive - Hospitality

Eventhotels Vagyonkezelő Zrt.

Péter Bársony has above 15 years experience in the tourism and hotel industry along with general company financing and management. During these years Péter obtained broad experience in national tourism development and promotion... Tovább »