Ilyen brutális változást utoljára 70-80 éve az autók elterjedése hozott

Rögtön egy folyamatban lévő projekttel indítva, Ágházi Gyula MRICS, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatója a Centrál Park koncepció, vagyis a Westend mellett épülő új városrész kapcsán beszélt arról, hogy milyen szempontokra figyelnek a tervezés során, mit várhatnak a leendő látogatók és a környéken lakók. Talán azt lehet mondani, hogy bármely városkoncepció létrehozásának az alapja, hogy a szereplők - lakók, vállalatok, ingatlanfejlesztők - között kommunikáció, kapcsolat és szinergia legyen.

5 fontos szempontra figyelünk a Centrál Park koncepciójánál: épített környezet, iroda, zöld felületek, kereskedelem és okosotthon. Egy párbeszédet indítva tervezzük ezt a koncepciót, ahol körülbelül két hektárnyi közparkot és 350-450 ezer négyzetméternyi ingatlan fejlesztését kezdjük el a tervek elkészültével.

Az épített környezet szempont azt ragadja meg, hogy környezetbarát anyagok felhasználásával és azzal a tudatossággal, hogy a kerület képét figyelembe kell venni a fejlesztés során, leküzdhető legyen a kezdeti idegenkedés egy ilyen teljesen új városközpont kapcsán. A zöld felületek azért is lényegesek, mert bár vannak, akiknél nem ez a fő elvárás egy belvárosi ingatlancsoportot látva, sokak szeretnék, ha visszaemelhető lenne a környezet a város belső részeire is. Az iroda szempont már nemcsak azt fogalmazza meg, hogy a munkavállalók az inspiráló munkakörnyezetre már-már alapvető elemként tekintenek, de azt is, hogy egyre több szolgáltatásra lesz igény a munkavállalók részéről, például, hogy amíg ők dolgoznak, lemossák az autóikat, vagy feladják a csekkeket, hogy ne nekik kelljen elintézni.

Az okosotthonok esetében szintén ez a vonal lehet érdekes, minél kevesebbet kelljen a jövőben a háztartással foglalkozni, ha a hűtő magától megrendeli a hiányzó élelmiszereket, azzal is időt takarít meg a lakóknak, a kérdés csak az, hogy erre mekkora igény lesz. Az öt szempont között szerepel a kereskedelem is, és igaz, hogy az online vásárlás térnyerése átalakította ezt a területet, de a vásárlás élményét, amihez fizikai jelenlétre van szükség, teljes mértékben nem tudja elvenni.

Mi a baj a világgal?

A világgal a baj, hogy egy van belőle - hangzott el Dr. Reith András, Paulinyi-Reith & Partners Zrt. partnere előadásának kezdetén. Az állítás többnyire meg is válaszolja azt a kérdést, hogy miért kell a döntéshozatalok során számításba venni azt, hogy hogyan javítható a hatékonyság például egy irodaépület energia-kibocsátásában, vagy környezettudatosságra törekvés más területen is. A smart city még önmagában nem mond semmit, arról, hogy mennyire vagyunk környezettudatosak, így az okosváros címkét a fenntartható várossal együtt kellene értelmezni és segíteni a befektetőket, illetve önkormányzatokat, hogy a nehezen forintosítható hatásokat is figyelembe vegyék egy-egy beruházási döntés kapcsán (például milyen hatással van a gépkocsiforgalom a légúti megbetegedések számának növekedésére).

Mit gondolnak a szakértők?

Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója elmondása szerint, a smart city elnevezés felett eljárt az idő, ma már nem jelent semmit. A szakember szintén beszélt arról, hogy jelenleg miért jelentenek akkora kihívást a technológiai változások. Egy 70-80 éves ciklus lezárásának korszakában vagyunk meglátása szerint. Míg az 1930-s években az autó lett a városszervezésnek a központi eleme, és a városok ennek mentén kerültek átépítésre, addig most az látszik, hogy autóval nem lehet a város közlekedését megoldani. Ezt egyre többen látják be, az EU-s közlekedés politikát is az jellemzi, hogy vissza kell venni az autók szerepéből a közlekedésben. A szakember véleménye szerint a mostani átalakulás is hasonló lesz, mint a több évtizeddel ezelőtti volt. A közlekedéseszközök megosztása, az önvezető autók megjelenése mind ezeket vetítik előre. Ugyanolyan veszélyzónába is kerülünk azonban most, mint régen, kérdés ugyanis, hogy egy technológiai ígéret hova jut, képes-e a fellépő problémákat megoldani.

A szakember szerint akkor okos egy város, ha felismeri a fejlődésének irányát. Nem tekinthető például smart megoldásnak a Graphisoft Park, aminek nincs tömegközlekedés hozzáférése 1 kilométeren belül. De lesújtó véleménnyel nyilatkozott a Tópark projektről is, véleménye szerint inkább le kellett volna bontani a betontorzókat, mert most a több ezer lakásos projekt miatt, hatalmas tömeg terheli majd tovább az M1-M7 bevezetőjét.

A beszélgetés részvevői arról is kifejtették véleményüket, hogy mennyire képes egy mostani fejlesztés megfelelni a jövő kihívásainak, és miként tudja lekövetni a technológiai változásokat. Elhangzott, hogy ebben a szabályozói oldalnak is jelentős szerepe lehet. Az ingatlanfejlesztőknek azonban érdemes lobbizni is a pozitív változásokért ezen a fronton, illetve akkor "okos" egy város, ha maga is képes a szabályozással a jövőjét segíteni. Például az egyik említett ilyen kérdés, hogy kell-e ennyi parkolóhely, amennyit most építeni szükséges egy ingatlanfejlesztéshez kapcsolódóan.

Ágházi Gyula, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatója elmondta, a parkoló az ingatlanfejlesztő számára a legrosszabb befektetés. Jogszabály alapján azonban meghatározott számban meg kell építeni ezeket, még akkor is, ha a valós mostani igény is ennél kevesebb. A beruházások esetében több évtizedes megtérüléssel kell számolni, a jövőre nézve azonban nem lehet előre kitalálni, hogy az önvezető autók terjedése, vagy a tömegközlekedés fejlesztése milyen hatással lehet a parkolóhelyek iránti igényekre. De az is nagy kérdés, hogy mit lehet majd csinálni az olyan épülettel, ami statikailag vagy ingatlanpiaci szempontból nem avult el, technológiailag viszont igen.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója, a témához kapcsolódóan megemlítette, hogy korábban 1800-2000 autó parkolt ingyenesen a P+R parkolóként funkcionáló Felvonulási téren. A városliget körül pedig még további több ezer. Tehát egy olyan helyen, ami nem is annyira a város szélét jelenti. A Liget Projekt során a feladatuk volt a parkoló kapacitás megőrzése. Mélygarázs épül ezért a Ligetnél illetve plusz egy P+R parkoló létesül az M3-as bevezetőjénél. De a jövő ezeket az igényeket felülírhatja, amennyiben például az autós közlekedés jelentősen átalakul. A szabályozásnak is figyelembe kell majd vennie az igények változását. Szabályokra azonban szükség van. Óriási a szabályozók felelőssége ugyanis a városképének alakulásában. A szakember például utalt rá, hogy azért maradhatott meg Budapest belvárosa olyannak, amilyen jelenleg, mivel megfelelően felügyelték a privát ingatlanfejlesztések alakulását. A fejlesztők célja, hogy maximalizálják a profitot. De az nem egyszerű kérdés, hogy egy adott fejlesztés milyen terhet jelent a városra nézve, az önkormányzat és szabályozó feladata, hogy megvizsgálja ezt.

Mitől okosak a városok? Smart megoldások veszélyei

Pethő József, a Microsoft Services CEE digital advisora szerint a legfontosabb kérdés a smart megoldásokat illetően, hogy mi digitálisan elég intelligensek vagyunk-e, ezeknek az új technológiáknak a használatához. Töménytelen adat áll rendelkezésre, aminek a mennyisége brutálisan növekszik. Változott a napi életünk, a döntéseinket adat alapon hozzuk, ehhez az adatok pedig viszonylag rövid idő alatt rendelkezésre állnak. A mai világban, és a jövőben még inkább olyan szektoroknak kell együtt működni, akik eddig ezt nem tették. Fontos azonban, hogy ne egy adatvezérelt város alakuljon ki, üzleti partnerként tudnak segíteni a technológia eszközök fejlesztői.

Horváth Gergely, a Commsignia project managere (customer support) elmondta, a fejlődés sokszor az emberek világképébe nem fér bele, mivel annyira új a technológia, hogy elképzelni sem tudják annak működését, illetve használatát. Érdekeltté kell őket tenni ezért abban, hogy az újdonságokat elkezdjék kipróbálni. Hosszú távon az a cél, hogy a városokban emberközpontú, szolgáltatásközpontú működés alakuljon ki.

Reith András, a Paulinyi-Reith & Partners Zrt. partnere arról beszélt, hogy míg 2003-ban Németországban csak úgy adtak ki diplomát, ha egy belvárosi épületet 4 funkciónak megfelelően tervezett meg valaki, a magyar egyetemeken még ma sincs ilyen felhívás. A szakmának is vannak tehát hiányosságai a városok jövőjének tervezését illetően.

A panelbeszélgetés résztvevői szintén érintették a smart megoldásokkal kapcsolatos biztonsági problémákat. Alapvetően a szakemberek azon a véleményen voltak, hogy ezekkel a biztonsági kockázatokkal kell ugyan foglalkozni, de az emberek hajlandóak félretenni aggodalmaikat a technológia biztosította kényelemért cserébe.

• Címkék:
• ingatlan város,
• ingatlan,
• okos város,
• Ingatlan városkép,
• smart city,
• smartcity2018