Összegyűjtöttük: minden, amit a lakásáfáról tudni érdemes
Ingatlan

Összegyűjtöttük: minden, amit a lakásáfáról tudni érdemes

Portfolio
Egy nappal ezelőtt számoltunk be róla, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádiónak adott interjújában többek között elmondta, hogy a tervek szerint a kormánynak nem áll módjában meghosszabbítani a kedvezményes 5%-os új lakásokra vonatkozó áfát 2019. december 31. utáni időszakra. A vásárlóknak és az újlakás-fejlesztőknek tehát jócskán át kell gondolni a döntéseiket, és ez bizonyára nagy hatással lesz a hazai ingatlanpiacra is. Amikor 2016-ban bejelentették, hogy a kormány milyen adócsökkentéssel él az új lakásokra vonatkozóan, az sem hagyta érintetlenül a piacot, sőt szinte robbanásként érte. Összeszedtük, hogy milyen következményekkel járt az adócsökkentés bejelentése.

Előzmény

2015 szeptemberében lehetett először hallani róla, hogy a kormány nyitott az új lakásokra vonatkozó áfa csökkentésére, bár ekkor még feltételes módban beszéltek róla. A ingatlanpiac különböző szereplői ekkor már nagyon szorgalmazták az enyhítést, a műszaki követelmények, valamint az építési költségek is emelkedtek, így a korábbi négyzetméterárakon már nem érte meg lakást építeni a fejlesztőknek. Főleg igaz volt ez a vidéki és a főváros külső területeire, ahol bevételek gyakorlatilag még a költségeket sem fedték le, így 2014-ben például 8360 új lakást építettek, míg ez a szám a válság előtti évben 36 ezer volt.Parlament megszavazta: 2016. január 1-től 5%-ra csökken a lakásáfa.

2015. december 15-én megszavazták, hogy 27 százalékról 5 százalékra mérséklődjön az új építésű lakóingatlanok forgalmi adója a 2016-2019 közötti négy éves időszakban. A kedvezményes kulcs nem a teljes építkezési folyamatra, hanem csak az értékesített lakásoknál, a végső árban érvényesül, továbbá a törvény egy felső korlátot is szabott a lakások méretében:
  • Többlakásos lakóingatlanok esetében maximum 150 négyzetméteres hasznos alapterületű lakásokra.
  • Egylakásos lakóingatlanok esetében (pl. családi házak) 300 négyzetméteres hasznos alapterületű lakásokra.

A kormánynak lényegében három célja volt a csökkentett áfával, egyrészt, hogy hozzájáruljon a lakáspiac élénkítésén keresztül a gazdasági növekedés fellendítéséhez, másrészt a foglalkoztatás bővítéséhez, harmadrészt pedig az otthonteremtési esély növeléséhez. A számokat tekintve pedig egyértelmű, hogy nemcsak a fejlesztők és a vásárlók jártak jól a csökkentéssel, hanem a kormány is. A Portfolio számításai szerint a 2014-es 8 ezer épített új lakás utáni adóbevételek szintje már úgyis elérhető, ha csak 3 ezerrel több lakást építenek a kedvezményes adózás mellett. A csökkentés költségvetési hatása tehát hamar pozitívvá vált, köszönhetően az élénk beruházási aktivitásnak és így a bérjárulékoknak, a jövedelemadóknak, jövedéki adóknak, stb.

Összegyűjtöttük: minden, amit a lakásáfáról tudni érdemes
Gömb Ház - további információért kattints a képre!

Mindezzel párhuzamosan

Szintén 2016. január 1-től jelentős módosítás történt a CSOK-ban, amellyel a háromgyermekes családok már 10 millió forintos, míg a kétgyermekesek 2,6 millió forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhettek új lakás vásárlása esetén. Bár az áfacsökkentés miatt elméletileg a már futó újlakás-projektek esetében az áraknak csökkenniük kellett volna, 2016-ban még olyan alacsony volt a kínálat az új lakásokból, hogy a CSOK bővítés bejelentése után, a megnövekedett érdeklődést látva az árak felfelé kezdtek el mozogni. Így lényegében a kismértékű kínálat, és a megnövekedett kereslet kioltotta az áfacsökkentés hatását.

Következmény 1: A fejlesztők "lenyelték" a csökkentést

A megnövekedett érdeklődés és a lassan beinduló építkezések tehát elérték, hogy az a kevés fejlesztő, aki a piacon volt, az árakban is reagált a túlkeresletre. Bár egyre többen léptek a fejlesztések útjára, a magas kereslet felszívására ez nem volt elegendő, ami azt eredményezte, hogy a CSOK bővítésével nemcsak a vásárlók jártak jól, de a fejlesztők is nagyot nyertek. Az áfacsökkentés korai eredményei tehát emelkedést hoztak az új lakások áraiban, nyereséges beruházásokat a fejlesztőknek, ami pedig egyre több és több építkezést generált.Következmény 2: Minden felgyorsult

A kedvezményes áfa bejelentése után szinte felrobbant az újlakás-piac. Év végére számos új fejlesztést jelentettek be, a vásárlók pedig kapkodtak a lakások után, mindezzel párhuzamosan természetesen az árak is folyamatosan meneteltek felfelé. A gyors fellendülés pedig félelmeket is elindított a piacon, kérdéses volt, hogy a telekárak mennyivel fognak emelkedni a rengeteg új fejlesztés bejelentésének hatására, illetve sokan attól is tartottak, hogy megjelennek újra olyan fejlesztők, akik végül félbehagyják a projektet különböző forráshiányból fakadó problémák miatt.Következmény 3: A munkaerőhiány lett az egyik legnagyobb gond

A 2017-es évtől már érezhető volt, hogy a megnövekedett építőipari igényeket sem a munkaerő, sem az anyagok nem tudják kiszolgálni. A bérek és az építési költségek erős emelkedése pedig tovább nyomta felfelé az új lakások árait, így a kedvezményes áfa egy további közvetett hatása az volt, hogy a megnövekedett építési kedvet és az ehhez társuló kapacitáshiányt csak további áremeléssel tudták a fejlesztők kompenzálni. Így jelentek meg később a "horrorsztorik", melyekben egyre több csalódott vásárló számolt be arról, hogy a fejlesztő csak több milliós ráfizetés esetén hajlandó befejezni a lakás építését, a megnövekedett építési költségekre hivatkozva.További érdekessége az egy évvel korábbi piaci hangulatnak, hogy az általunk megkérdezett szakértők több mint 80 százaléka nem a lakásáfát tartotta a legnagyobb veszélynek a lakáspiacon, ugyanis arra számítottak, hogy az 2019 után is 5 százalék marad.

Mit látunk most?

A korábbi áfával kapcsolatos pozitív várakozásokat egyre inkább felváltotta a bizonytalanság némi bizakodással, hogy a kormány részéről mégis érkezik bejelentés a hosszabbításról. A pénzügyminiszter mostani szavai alapján azonban arra lehet következtetni, hogy nincs szó a hosszabbításról, így azok a fejlesztők, akik eddig még nem álltak neki a projektnek, nagy bajban lehetnek a 2019. év végi befejezéssel. A vásárlók oldaláról sem tűnik szerencsésnek a szűkös határidő, a fizetési struktúra átütemezésével nőhet a vásárlók kockázati kitettsége.Szerdán külön videóban elemeztük ki alaposan a várható hatásokat:




Összegyűjtöttük: minden, amit a lakásáfáról tudni érdemes
wall street_shutterstock
wall street_getty
walmart_getty
facebook_getty
Sundar Pichai, CEO of Google, getty
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
shutterstock_1398060869