Ingatlan
Egymilliós négyzetméterárak a belvárosban - Mit hozhat 2019 a hazai lakáspiacon? (TOP 10 sztori - 3.)
Az eddigi felmérésekben a megkérdezett 10-12 szakértő között mindig volt olyan, aki a lakáspiaci felfutás kapcsán óvatosságra intett, és noha 2017 elején már javában felfelé tartott a piac, azt talán kevesen gondolták akkor, hogy az azóta eltelt időszakban is érdemi lassulás nélkül haladnak felfelé a lakásárak.
Egy számjegyű áremelkedés?
Még ha idén nem is láttuk jelét az áremelkedési ütem érdemi lassulásának, a megkérdezett szakértők közül most először mindenki úgy véli, hogy 2019 első felében a fővárosban mind a panel-, mind a téglalakások esetében 10 százalék alá mehet az éves szinten mért áremelkedés, sőt, a családi házak esetében minden harmadik megkérdezett úgy gondolja, hogy 2019-ben mindössze egy-két százalékos lehet a további drágulás mértéke. Az új lakások esetében azonban a szakértők kétharmada még 2019 első felében is 10 százalék feletti éves áremelkedést prognosztizál, amiben feltehetően a kedvezményes lakásáfa november 1-je után kiadott építési engedélyekre vonatkozó kivezetése is szerepet játszik.
Bár az MNB Lakáspiaci jelentéseiben több olyan félév is volt, amikor a vidéki lakások árai nagyobb mértékben nőttek, mint a budapestieké, a megkérdezettek úgy vélik, hogy a községek mostani árszintjében nem lesz a városoknál nagyobb áremelkedés, vagyis egyelőre semmi jele nincs annak, hogy akár az árakban, akár a keresletben meginduljon a Budapesthez vagy a megyeszékhelyekhez történő felzárkózás. Ez látszik az OTP Értéktérképben megjelent - járási átlagárakat tartalmazó - térképen is, ahol még mindig szép számmal találunk 100 ezer forint alatti átlag négyzetméterárakkal rendelkező járásokat. Az ország legolcsóbb és legdrágább járása között az árkülönbség több, mint tízszeresére nőtt és ebben csak akkor lenne változás, ha mostantól kezdve a legszegényebb országrészekben stabilan magasabb lenne a drágulás, mint Budapest belvárosában.
Forrás: OTP Értéktérkép
Az árkülönbség egyébként a fővárosi kerületek és a megyeszékhelyek között is megmutatkozik. A legdrágább megyeszékhelyek mindössze egyetlen budapesti kerületet előztek meg az átlagárakban, a két szélsőérték - V. kerület és Salgótarján - között pedig 9,5-szeres az árkülönbség.TOP10 sztori Ahogy minden évben, a Portfolio szerkesztősége idén is összeállította az év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is egy a 10 közül.
Egyre több lakás cserél gazdát
A lakások iránti kereslettel kapcsolatban a többség stagnálásra vagy enyhe növekedésre számít, összhangban az előző évek trendjeivel, amikor évről évre folyamatosan, de alacsony mértékben nőtt a tranzakciók száma. A tavalyi 154 ezerrel szemben idén valószínű, hogy 160 ezer fölött lesz az értékesített lakások száma, a válság óta először haladhatja meg a 2008-as szintet. A 2012-es mélypont évében egyébként 86 ezer lakás cserélt gazdát.
Érdemes még lakásba fektetni a pénzünket?
A lakások bérleti díjában a szakértők mindössze negyede számít néhány százaléknál nagyobb emelkedésre, a válaszadók háromnegyede szerint stagnálás vagy egy-két százalékos emelkedés jöhet csak. Ha valóban így lesz, akkor az a lakáspiaci hozamok további csökkenését eredményezheti, a lakásárakban ugyanis ennél - ha kicsivel is, de - magasabb áremelkedés várható. A megyeszékhelyek bérlakáspiacán azonban valamivel többen várják a bérleti díjak emelkedését, mint Budapesten, amit az is magyarázhat, hogy a fővárosban mostanra a bérekhez képest is jobban elszálltak az albérletárak, miközben egyes megyeszékhelyeken - főként az egyetemi városokban - még lehet tér az emelkedésre.A befektetési célú vásárlások száma feltehetően nem fog növekedni, ameddig azonban marad a kedvező kamatkörnyezet, addig az ingatlan továbbra is vonzó befektetési eszköz lehet, így a befektetési célú vásárlások arányának csökkenése sem várható.
Honnan jönnek a külföldi vásárlók?
A tavalyi évben az összes adásvétel 4,8 százaléka - mintegy 8000 lakás - volt külföldi személyhez köthető, akik közül a német, a kínai és a román állampolgárok voltak a legtöbben. A külföldi vásárlók számában a korábbi évekhez képest jelentős változásra senki nem számít, bár az elmúlt években enyhe növekedési trend volt megfigyelhető.
A legkülönbözőbb válaszok a hitelfelvételi hajlandósággal kapcsolatban érkeztek. Vannak, akik szerint - az MNB céljaival összhangban - még jövőre is folytatódhat a jelentős növekedés a hitelkihelyezésben, de a többség inkább stabil, konszolidáltabb emelkedésre számít.Végül volt egy kérdés, amelyre az összes megkérdezett szakértő ugyanazt az "igen" választ adta, mégpedig az, hogy a lakásáfa kivezetését követően várható-e másfajta, akár átmeneti kedvezmény bevezetése. Bár a felmérés óta már történtek is ezzel kapcsolatban bejelentések, a jövőben még lehetnek olyan további intézkedések, amelyek szélesebb társadalmi csoportok számára teszik elérhetőbbé a lakásvásárlást.
Összességében tehát 2019-ben is egy izgalmas év elé nézünk a hazai lakáspiacon, ahol az áremelkedés üteme ugyan lassulhat valamelyest de stagnálásról még mindig korai beszélni. Az új projektek közül pedig a jövő év hozhatja el a tömeges átadásokat, de mivel az ezekben lévő lakások legnagyobb része már az átadás előtt gazdára talált, és mivel a november 1-je után indított projektekre már ismét a 27 százalékos lakásáfa fog vonatkozni, ezért túlkínálatról és az árak esetleges csökkenéséről az újlakás-piacon sem beszélhetünk.
A felmérésben az alábbi szakemberek vettek részt: Balla Ákos - Balla Ingatlan, Benedikt Károly - Duna House, Incze Zsombor - Takarék, Kricsfalussy Tamás - Metrodom, Mester Nándor - Otthontérkép, Pálfi Péter - MRICS, Sápi Zoltán - Eltinga, Soóki-Tóth Gábor - Otthon Centrum, Tancsics Tünde - Budapesti Lakáspiaci Riport, Valkó Dávid - OTP Jelzálogbank és a Portfolio Ingatlan csapata
