Pár év alatt a semmiből épült fel - Exkluzív képeken Afrika legnagyobb kikötője

Egy ország világgazdaságban elfoglalt helyét a saját maga által előállított termékek mellett a kereskedelemben betöltötte szerepe is nagyban meghatározza. A kereskedelmi útvonalakhoz való közelség jó feltételeket kínál arra, hogy ebből az adott térség gazdaságilag is profitáljon, ehhez azonban az infrastrukturális feltételeket is meg kell teremteni. Ezt ismerték fel Marokkóban, ahol gigantikus fejlesztésekkel - kikötő, vasút, ipari parkok - tervezik feltenni az országot a világkereskedelem térképére.

A kezdetek

Nagyjából másfél évtizeddel ezelőtt, 2003-ban merült fel először a marokkói Tanger városában egy nemzetközi kereskedelmi kikötő építésének az ötlete. Az ötletet tervek, majd építkezés követte, így készült el 2007-re a Tanger Med kikötő, melynek akkori kapacitása 3,5 millió konténer volt évente. A nemzetközi kereskedelem bővülésének köszönhetően 11 évvel később azonban ez már kevésnek bizonyult, 2018-ban a konténerek száma alapján a Tanger Med hivatalosan is Afrika legforgalmasabb kikötőjévé vált, megelőzve az egyiptomi Port Said és a dél-afrikai Durban kikötőjének forgalmát. Így született meg a döntés a Tanger Med bővítéséről, melynek során további 6 millió konténerrel, 9 millió fölé nőtt az évente kezelhető konténerek száma. Tavaly egyébként 3,4 millió konténer haladt itt át, a 9 milliós számot a tervek szerint 2025-2028 között érhetik majd el. A kikötő vezetősége a számokat illetően optimista, véleményük szerint akár 17-18 millió konténerig lehetne bővíteni a mostani kapacitást.

A kikötők konténerkapacitását az úgynevezett TEU egyenértékben mérik, ami a "Twenty-foot equivalent unit" rövidítése. Ez egy 20 láb (6,1 méter) hosszú általános, hajóval, vonattal és kamionnal is szállítható konténert jelent. Összehasonlításként jelenleg a világ legforgalmasabb kikötője Sanghajban található, ott 2017-ben 40 millió TEU konténer fordult meg.

Tanger Med II projekt

A Tanger Med II egy olyan, három részből álló fejlesztés, melynek része:

• a kikötő bővítése,
• a mellette álló ipari és logisztikai létesítmények fejlesztése,
• a kikötőből induló közlekedési útvonalak kiépítése

A Marokkói Királyság által elindított 88 milliárd dirham-os (8 milliárd euró / 2600 milliárd forint) beruházás PPP konstrukcióban valósult meg, a kimondottan erre a célra létrehozott TMSA (Tanger Med Special Agency) irányítása mellett. A teljes költségvetésből 53 milliárd dirham magánbefektetőktől érkezett, míg a maradékot az állam - részben hitelből, például EIB (Európai Beruházási Bank) - finanszírozta.


A fejlesztés során a kikötő alapterülete 10 négyzetkilométerre, a mellette lévő ipari terület mérete pedig 50 négyzetkilométerre nőtt, 70 ezer új munkahelyet teremtve ezzel a közel másfél millió lakosú Tanger számára, ami egyébként 40 kilométerre található.

Mit és hogyan szállítanak?

Az itt szállított konténerek 90 százalékának nem Marokkó a célállomása, vagyis úgynevezett "transshipment" (átrakodott) konténer, míg a szállított mennyiség 10 százaléka köthető az ország export-importjához. A kikötő 77 országgal áll kapcsolatban és több mint 150 világcég szállít innen termékeket, többek között a Renault-Nissan, a PSA, a Bosch, a Decathlon, az Adidas vagy a Huawei. A konténereken túl tehát járművek is indulnak innen, évente nagyjából 1 millió járművet exportálnak olyan hajókon, amelyekbe egyszerre 7000 autó fér be.

A magas fokú automatizáltság mellett a konténerek hajókba történő ki- és berakodását emberek irányítják, akik egy központi toronyban monitorok előtt ülve, a videojátékokhoz hasonlóan, két joystick segítségével illesztik a megfelelő helyre az egyes konténereket.

A kikötőben azonban nemcsak konténereket szállítanak, hanem lehetőség van úgynevezett Ro-Ro (Roll on - Roll off) szállításra is, amely egyfajta közúti-vízi kombinált szállítást jelent, melynek lényege, hogy a közúti járművek - megfelelően kiépített rakodókon át saját kerekeiken felgördülnek a vízi járművek rakfelületére, illetve a vízi szállítási út végpontján hasonló módon legördülnek azokról. A rendszer előnye, hogy bármilyen közúti jármű szállítható ilyen módon, valamint, hogy a fel- és lehajtás egyszerű és gyors művelet, hátránya viszont, hogy speciális hajók kellenek hozzá és a konténerszállító hajókhoz képest magasabb a holttér aránya.

Tanger kikötőjében a kész termékeken kívül a kuwaiti székhelyű IPG (Independent Petroleum Group) termékei is áthaladnak, amit az összesen 500 ezer köbméter kapacitású olaj és gáztározók tesznek lehetővé. A kikötő középső része pedig az évente itt megforduló 2,8 millió utast fogadja, a kapacitást azonban még itt is lehetne növelni, ugyanis akár 7 millió utast is ki tudna szolgálni a jelenlegi méret.



A kikötőből szállított konténereknek a 95 százalékát egyelőre közúton szállítják, de a cél az, hogy 2025-re a vasúti szállítás aránya 15-20 százalékra emelkedjen, amihez jelentős vasútfejlesztési tervei vannak az országnak. Hogy ezek nem csak szavak, arra bizonyítékként szolgál a Franciaországgal együttműködve megépített és tavaly átadott Al-Boraq nevet viselő gyorsvasút, ami Tanger és Kenitra között 320 km/h, Kenitra és Casablanca között 160 km/h sebességgel szállítja az utasokat.

Új kereskedelmi központ

A 36 milliós népességű Marokkó tehát kitűzte a célt, mégpedig azt, hogy a most zajló és a következő években elinduló fejlesztései által néhány éven belül a kontinens, sőt a Földközi-tenger kereskedelemi kapujává váljon. Az év eleje óta működő, de hivatalosan július 5-én átadott marokkói Tanger Med II kikötő is ezt a célt szolgálja. A kikötő vezetősége úgy véli, hogy az áruforgalom növekedése további fejlesztéseket generál, ami az ország gazdaságát erősíti.

És hogy miért is érdekes mindez? Főként azért, mert a Gibraltári-szoros a világ második legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, a Tanger Med kikötő pedig éppen ennek a déli részén épült, ami Spanyolországtól mindössze 14 kilométerre van. Emellett Afrika és Európa között egyre szorosabb a gazdasági együttműködés, az ott előállított termékek szállításához pedig elengedhetetlen egy ilyen méretű kikötő. Azt, hogy Tangernek valóban sikerül-e a 2025-re tervezett kapacitásokat elérnie egyelőre nem tudjuk, de sokat elmond az, hogy 20 éve még semmi nem volt azon a helyen, ahol ma Afrika legforgalmasabb kikötője és a hozzá tartozó ipari létesítmények üzemelnek. Marokkó esetében ráadásul a Földközi-tenger mellett, az Atlanti-óceán felőli nyitottság is hozzájárul ahhoz, hogy valóban a térség kereskedelmi központjává váljon.

• Címkék:
• ingatlan város,
• ingatlan,
• futó péter,
• kikötő,
• marokkó