Túl vagyunk a gázválság nehezén, de mit hoz a jövő?

Kovács-Szerján Kristóf

2023. február 22. 14:30

Kedden került megrendezésre a Property Warm Up 2023 a Portfolio évnyitó ingatlanpiaci konferenciája. Az előadások és beszélgetések során elsősorban az előttünk álló év lehetőségeiről és nehézségeiről, valamint az izgalmas és innovatív határterületekről esett szó. Az esemény kiemelt partnere a Gránit Pólus volt.

Finanszírozás és befektetés – Mikor jöhet a fordulat a pokolból?

Az ingatlanpiac ma már nemcsak a szokásos fejlesztési, üzemeltetési kérdésekről szól, nemcsak a jól megszokott fundamentumokról. A konferencia első beszélgetése során Ditróy Gergely, a Portfolio üzletfejlesztési igazgatója a változásokról, az újdonságokról kérdezte Ágházi Gyulát, a Gránit Pólus vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy az ingatlanpiaci szereplőknek már olyan területekre is fókuszálniuk kell, mint az adatgyűjtés, a mesterséges intelligencia vagy az energiahatékonyság és az ESG-szempontok. Ezek természetesen a finanszírozási lehetőségeket is meghatározzák:

"Az elmúlt hónapokban egy 300 millió eurós hitelről állapodtunk meg egy banki konzorciummal. Az első kérdésük az volt, hogy ESG-szempontból hogyan állunk, illetve mennyire vagyunk energiahatékonyak. Nem a bérleti díjról kérdeztek, vagy a cash flow-ról" - mondta el Ágházi Gyula. Hozzátette, hogy az energiahatékonyság egyrészt értéket teremt a tulajdonosok számára, másrészt PR-értéke is van az ügyfelek, látogatók, bérlők felé. A beszélgetés zárásaként a vezérigazgató elmondta, hogy számukra az intelligens, zöld és adatvezérelt fejlesztések jelentik a jövőt.

Európai és globális energiapiaci trendek 2023-ban

A konferencia első előadásában Hauk Viktor, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságágának Energiapiaci elemzője a 2023-as európai és globális energiapiaci trendjeit ismertette. A szakember elmondta, hogy a decemberben még csak rossz hírekkel szolgálhatott volna, de a tél végére határozottan javulni kezdett a globális és az európai gázpiaci helyzet.

A szakember elmondta, hogy az elmúlt hónapokban Európában tapasztalt, több, mint 15 százalékos fogyasztáscsökkentésnek, és a gáztározók sikeres feltöltésének köszönhetően kimondható, hogy túl vagyunk a gázválság nehezén. Természetesen még nem oldódott meg minden probléma, hiszen az oroszországi gázforrások esetleges elapadása most is komoly veszélyt jelent a régió és Magyarország számára, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 60-70 milliárd m³-es hiány betömésére lesz szükség.

Éppen ezért különösen fontos az olyan jól működő és egyre szélesebb körben elérhető technológiák támogatása, mint a hőszivattyúk. Hauk Vikor szerint ez lehet a jövő technológiája, de a hazai elterjedéshez az elektromos áram gázhoz viszonyított árának csökkenése szükséges.

A fizikai és digitális terek jövője - Fókuszban az épületek és az okos városok

Dr. Rab Árpád, a NKE EJKK ITKI tudományos főmunkatársának és az NMHH elnöki tanácsadójának előadása az emberek által létrehozott terek jövőjéről, és az ehhez szükséges újításokról szólt. A szakember szerint a jövő nem olyan ismeretlen és kiszámíthatatlan, mint amilyennek látszik. Pontosan tudjuk, hogy a következő 30 év nagy feladata az erőforrás optimalizálás lesz, az igazi kérdés nem az, hogy mit fogunk csinálni, hanem, hogy hogyan.

Rengeteg látványos megoldásról hallani minden évben, amelyek forradalmasíthatják az építőipart, vagy éppen teljesen átalakíthatják azt, hogy hogyan gondolkozunk az ingatlanokról. Dr. Rab Árpád szerint ezek az innovációk szükségesek, hiszen ezeken keresztül tesztelhetjük azokat a megoldásokat amelyeket a későbbiekben használni is tudunk, de a megoldást nem a szexi újítások fogják elhozni. "Nincs elég időnk és erőforrásunk arra, hogy minden épületet leromboljunk és okosházakat építsünk a helyükre, a cél a meglévő megoldások felokosítása" - mondta a szakember.

Talán még sosem volt akkora a szakadék a történelemben a döntéshozó generáció és a fiatal felnőttek között, mint ma!

Az első szekciót egy könnyed hangvételű előadás zárta, melyben Steigervald Krisztián, generációs tanácsadó, generációs különbségekről és a szakadékok áthidalásáról beszélt. A humoros előadás egyik legfontosabb üzenete a más generációk irányába való nyitottság, valamint a különbségek és hasonlóságok megismerésének fontossága volt.

A szakember elmondta, hogy a kutatások alapján a 7 éves korig megtapasztalt világot fogadja el az ember normálisnak, de a 35 éves koráig érzékelt változásokat még újnak, érdekesnek és hasznosnak tartja. 35 év után a legtöbben elkezdik megkérdőjelezni az újítások hasznát és létjogosultságát. A különböző generációk tagjai teljesen más világot láthattak a meghatározó években ezért a felfogásuk, céljaik és motivációik is jelentősen el fognak térni.

A várható élettartam és a nyugdíjhatár kitolódása, valamint az internet megjelenése és széleskörű elterjedése mind olyan események amelyek miatt drasztikusan eltér a fiatal felnőttek és az idősebb, döntéshozó generáció munkához való hozzáállása. Steigervald Krisztián szerint ez egy olyan jelenség, amely kellő ismeret és nyitottság birtokában könnyen kezelhetővé válhat.