Második nekifutás: új intézményt vezet be a versenyjogba a magyar jogalkotó

Mi az új jogintézmény lényege?

Az új törvénymódosítás szerint, ha a GVH gyorsított ágazati vizsgálat során megállapítja, hogy a szilárd ásványi nyersanyagok bányászata vagy az építőipar területén egy vállalkozás vagy vállalkozáscsoport piacokon átívelő jelentőséggel bír, és ennek következtében a verseny jelentős mértékben és folyamatosan torzulhat vagy korlátozódhat, akkor a GVH versenyfelügyeleti eljárást indít.

Ebben a versenyfelügyeleti eljárásban a GVH Versenytanácsa dönthet arról, hogy az érintett vállalkozás „piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozásnak” minősül-e. Ha a GVH ezt megállapítja, a vállalkozás különféle magatartási vagy akár szerkezeti jellegű kötelezések elé nézhet akkor is, ha semmilyen versenyjogi jogsértést nem követett el.

A jogalkotó már 2024 áprilisában is próbálkozott a reform bevezetésével, de az akkori javaslatot az érintettek széles körű kritikája miatt visszavonták; a mostani a második, immár sikeres kísérlet.

Milyen körülmények alapján állapítható meg a „piacokon átívelő jelentőség”?

A Tpvt. új 43/F. § (4) bekezdése részletes – de nem taxatív – szempontokat határoz meg, amelyeket a GVH-nak vizsgálnia kell, így különösen:

• piaci részesedés,
• pénzügyi erő vagy más erőforrásokhoz való hozzáférés,
• vertikális integráltság vagy egymással egyéb módon összefüggő piacokon kifejtett tevékenységek,
• versenyben releváns adatokhoz való hozzáférés.

További kiemelt szempont a vállalkozás áruinak alapvető jelentősége a fogyasztók vagy a gazdaság egésze szempontjából, illetve a vállalkozás tevékenységének jelentősége a fogyasztók vagy harmadik felek beszerzési és értékesítési lehetőségei szempontjából.

A GVH az eljárásban köteles kikérni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának állásfoglalását is a fenti szempontok értékelése kapcsán.

A verseny jelentős mértékű és folyamatos torzulásának fennállása (mint további előfeltétel) akkor valószínűsíthető, ha az legalább két éve folyamatosan fennáll, vagy három éven belül visszatérően előfordult.

Mit tehet a GVH a kijelölés után? – Magatartási és szerkezeti korrekciós intézkedések

A Tpvt. új 76/A. §-a részletesen felsorolja azokat az eszközöket, amelyeket a GVH az érintett vállalkozással szemben – jogsértés megállapítása nélkül – alkalmazhat. Ezek közül a legfontosabbak:

Magatartási jellegű kötelezettségek:

• megtilthatja, hogy a vállalkozás saját ajánlatát üzletfelei ajánlatánál kedvezőbben kezelje;
• tájékoztatási kötelezettséget írhat elő az üzletfelek számára nyújtott szolgáltatások teljesítményéről és minőségéről;
• előírhatja a saját ajánlat hozzáférhetővé tételét más vállalkozások számára.

A GVH utóvizsgálat keretében akár bírsággal is kikényszerítheti a kötelezettségek végrehajtását.

Szerkezeti jellegű kötelezettségek:

Ha a magatartási kötelezettségek nem hatékonyak, nem lehetségesek, vagy aránytalan terhet jelentenek, akkor a GVH előírhatja:

• a vállalkozás tulajdonosainak társasági részesedésük részbeni vagy teljes értékesítését, vagy
• a vállalkozás számára vagyonának részleges vagy teljes elidegenítését.

Bár az érintett vállalkozások a GVH döntését bíróság előtt megtámadhatják, a keresetindításnak nincs automatikus halasztó hatálya – azaz a GVH döntése alapesetben a jogorvoslat kezdeményezésére tekintet nélkül végrehajtható lesz.

Miben különbözik ez a 2024-es tervezettől?

A benyújtott törvényjavaslat a 2024-es verzióhoz képest jóval szűkebb alkalmazási kört határoz meg:

csak a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatára vagy építőiparra vonatkozó gyorsított ágazati vizsgálatokra terjed ki,

illetve a korábbi javaslathoz képest kimaradtak az olyan rendelkezések, amelyek például az ellátásbiztonság fenntartására hivatkozva tettek volna lehetővé szerkezeti beavatkozásokat.

Ugyanakkor a törvényjavaslat még mindig nem tartalmaz számos olyan garanciális részletszabályt, amelyeket például a német versenyjog kifejezetten rendez (pl. értékesítésre kötelezés esetén visszavásárlási lehetőség, az értékesítés minimális ára, stb.).

Mikor lép hatályba?

A törvényjavaslatot 2025. december 8-án nyújtották be, és kivételes (gyorsított) eljárásban fogadták el december 10-én. Az új rendelkezések a kihirdetést követő harmadik napon lépnek majd hatályba.

Dr. Turi Anna és dr. Kovács Márk Attila, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakjogászai

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images