A jegybankok túl vannak az év utolsó kamatdöntésén, az EU-s országok vezetői az utolsó uniós csúcson átbeszélték a fontos dolgokat, a legfontosabb konjunktúraindexeket is közzétették múlt héten, így ez a hét már az ünnepi készülődés és az év végi pihenés jegyében telik. Lesznek azért fontos adatközlések, az amerikai inflációs adat például még borzolhatja a kedélyeket karácsony előtt, és a Magyar Nemzeti Bank szokásos heti kamatdöntésére is oda kell figyelni.
A választási évben sem lehet korlátok nélkül költekezni - talán így lehet összefoglalni a kormány pénteken bejelentett döntésének lényegét, ami nem előzmények nélküli. Arra készül ugyanis a Pénzügyminisztérium, hogy a 2022-ben vállalt 5,9%-os GDP-arányos költségvetési hiánycélt 4,94%-ra faragja le. Ez alapvetően jelentős fordulat a fiskális politikában, ugyanakkor nem előzmények nélküli, hiszen az elmúlt egy hétben több jel is mutatkozott erre. Mindezektől függetlenül nem lesz könnyű dolga a kormánynak, hiszen a választások előtt hatalmas költekezés valósul meg, és arról még semmit sem tudunk, hogy a hiánylefaragást pontosan hogyan is valósítaná meg. Egyelőre csak egy határozott ígéretről van szó, ami fontos, épp egy választási évben.
Az OTP, az Erste és a KBC jelenleg a legaktívabb érdeklődő a régióban az akvizíciók szempontjából, az UniCredit és az Intesa csoportok jövőbeni aktivitása viszont egyelőre kérdéses. A 2016-oshoz hasonló szinten pezseg a banki M&A-piac: a beindult “portfóliócseréknek” és mérethatékonyságot célzó tranzakcióknak köszönhetően egyre kevesebb olyan bank van a régióban, amely kis piaci részedéssel és emiatt rossz hatékonysággal rendelkezik. Magyarországon a szuperbanki fúzió mellett a Commerzbank, a Sberbank és a Sopron Bank megvásárlása a legérdekesebb sztori, nagy átlagban könyv szerinti érték körül adják-veszik manapság a bankokat.
Ritkán tapasztalható olyan forrásbőség a magyar gazdaságban, mint a koronavírus-járvány utáni kilábalás időszakában. A hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknak többfajta kedvezményes hitel, illetve pályázati megoldás áll a rendelkezésére állami és uniós forrásokból, a kormány ugyanis már a járványt megelőzően is a kis- és közepes vállalkozásokat állította a hazai gazdaságpolitika fókuszába, most pedig rajtuk keresztül célozza a magyar gazdaság újraindítását. A megfelelő finanszírozási tervvel párosítva minden eddiginél könnyebben valósíthatóak meg a beruházási, technológiafejlesztési vagy akár a generációváltási célok. Mindez a magyar gazdaság egésze szempontjából stratégiai fontosságú, ugyanis a magyar tulajdonú kkv-szektor adja a hazai gazdaság és foglalkoztatás gerincét. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, hogy a növekedésre voksoló vállalkozásoknak milyen lehetőségeik vannak terveik megvalósításához és hogy ehhez milyen plusz olajozó eszközt használhatnak fel, ha azt akarják, hogy a bővülésnek ne legyen akadálya az önrész hiánya.
Szinte minden napra jut fontos kamatdöntés a héten, számunkra persze az MNB Monetáris Tanácsának keddi ülése lesz a legfontosabb. A karácsony előtti hajrában azonban még lépnie kell a Fednek, az EKB-nak, a brit és a japán jegybanknak is. Emellett jönnek előzetes bmi-adatok, illetve Kínában is fontos statisztikák jelennek meg. Vagyis összességében úgy foglalhatjuk össze a következő napokat, hogy rég volt ennyire mozgalmas hetünk, mint most.
Londoni elemzők számításai szerint a legnagyobb brit városok központi bevásárlónegyedeiben több mint félmilliárd font bevételkiesést okoznak a következő egy hónapban azok az intézkedések, amelyekkel a kormány a koronavírus omikron változatának terjedését igyekszik lassítani.
Arról már számos alkalommal esett szó, hogy milyen jelentős szerepet töltött be a MÁP Plusz 2019. júniusi bevezetése a lakossági állampapír-állomány megnövelésében, és mennyi új befektetőt sikerült megszólítani az új termékkel. Kevesebb figyelmet kap azonban az a kérdés, hogy magát a lakossági állampapír-állomány összetételét milyen mértékben alakította át a MÁP Plusz. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK) megvizsgálta, hogy 2019 júniusa és 2020 decembere között hogyan alakultak az egyes lakossági állampapírok értékesítési idősorai, lejáratai, illetve milyen átrendeződés volt megfigyelhető a lejáratok alkalmával a MÁP Plusz megjelenését követően.
Ma este jön a Mikulás, de idén szinte biztosan korbácsot hoz mindenkinek: rég nem látott áremelkedéssel nézünk ugyanis szembe. A héten közli a KSH a magyar inflációt, az októberi 6,5% után novemberben vélhetően tovább gyorsult az áremelkedés idehaza. Nemcsak a magyarok számára rejteget kellemetlenségeket a Mikulás zacskója: a cseh, az amerikai, a kínai inflációt is a héten teszik közzé, egyik sem lesz alacsony. Ezen kívül is lesznek fontos események a héten, nem fogunk unatkozni.
Az országok szerte Európában olyan lezárásokról döntöttek novemberben, amelyek részben a tavaly téli állapotokat idézik. A védekezésnek két típusa van: az országok nagyobb része csak az oltatlanok mobilitását korlátozza, kizárva őket a szolgáltatószektor egyes szegmenseiből, miközben az oltottak nagy szabadságban élnek. Másik részük viszont általános lezárásról döntött, és az oltottakat is korlátozza. A döntés felháborította a lakosság beoltott hányadát, mert az oltás felvételekor egészen más jövőképet képzeltek el. A nyugodt tél reményei szertefoszlottak - de vannak pozitívumok is. Az ugyanis látszik, hogy hosszabb távon az átoltottság növelése szigorú lezárások nélkül is megoldást jelenthetne: a magas átoltottságú országok ugyanis lényegesen lazább intézkedéseket hoztak.
Stabil a magyar bankrendszer a koronavírus-válság második évében, ráadásul a jövedelmezősége nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – állapította meg az MNB ma közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése. Lassulni fog a hitelezés növekedése a következő hónapokban a jegybank szerint, a kamatkockázatok realizálódása viszont makroszinten a törlesztőrészletekben mérsékelt.
Abszolút el tudom képzelni, hogy az elszálló energiaárak és az erre adott energiakereskedői, illetve felhasználói stratégiák meglepő helyeken fognak feltörni a magyar gazdaságban és meglepő helyeken fognak problémát okozni az ellátási láncban – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjúban Losonczy Géza. A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási üzletágának igazgatója emiatt rámutatott, hogy a bankszektornak különösen nagy figyelemmel kell követnie az eseményeket, mert egyrészt finanszírozzák a kereskedőket, másrészt az értéklánc bármely szereplőjét. Az interjúban szóba került az is, hogy milyen kockázatkezelési stratégiákon keresztül tudják az egyes szereplők sikeresen átvészelni ezt a nehéz időszakot, a távhőszektorban milyen irányú beavatkozásokra lenne szükség, illetve milyen makrogazdasági hatásai lehetnek a többszörösére emelkedő energiaáraknak. Utóbbi kapcsán Losonczy Géza rámutatott, hogy bár ez rövid távon lendületet adhat a megújuló energiás projektek terjedésének, de ha ezzel párhuzamosan nem nőnek a kiegyenlítő energia piacán a kapacitások, akkor a magas kiegyenlítő energiaárak nehéz helyzetbe hoznák a kormányzati megújuló energiás fejlesztési célokat, miközben az ellátásbiztonsági kihívásokat is fokoznák.
A Fed elnöke váratlanul "nyugdíjazta" az átmeneti jelzőt az infláció kapcsán, Jerome Powell szerint ugyanis ennél kissé cizelláltabban kell fogalmazni az áremelkedés kapcsán. Emellett a Fed belengetett lépései kapcsán is érződik, hogy az amerikai jegybank egyre komolyabban veszi az inflációs nyomást. Az euróövezet jegybankja ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, hogy a magas infláció az euróövezetben átmeneti lesz - a közgazdászok szerint viszont a Fed kommunikációs irányváltása miatt az EKB-nak is el kell gondolkodnia azon, hogyan fogalmaz az áremelkedéssel kapcsolatban a jövőben.
Az NHP Hajrá keretösszegének kimerülése nem okozott feszültséget a hazai vállalatok finanszírozásában: a piaci alapú hitelek új kibocsátáson belüli részaránya a negyedév során meghaladta a 75 százalékot, megközelítve a járvány előtti részesedését – közölte honlapján az MNB, ismertetve a harmadik negyedév fő hitelezési folyamatait.
Magyar szempontból a hét legfontosabb piaci eseménye ismét az MNB egyhetes betéti tendere lehet, melyen várhatóan tovább emelik majd az irányadó kamatot. Ehhez azonban már kedden döntenie kellene a Monetáris Tanácsnak a kamatfolyosóról, hiszen anélkül már csak jelképes szigorításra van tér. Ezen kívül érdemes lesz figyelni az amerikai munkaerőpiaci adatokra is, a KSH pedig a GDP részletes adatait közli.
A második éve tartó, negyedik hullámával támadó járvány-hozta sokk leküzdése, majd a kilábalás menedzselése a világon mindenütt új, kivételes jelentőségű dimenzióba helyezte a gazdaság rugalmas alkalmazkodó képességét, a társadalom túlélésének alapját jelentő államháztartási működést, s az ahhoz forrást garantáló költségvetési stabilitást.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak napvilágot pénteken: nyolc éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon, miután másfél hét alatt háromszor is kamatot emelt az MNB. Úgy meglódultak a kamatok, hogy számításaink szerint egyre gyakoribb a 10-20% közötti törlesztőrészlet-emelkedés. Megtudtuk: nemcsak a lakossági jelzáloghitelek (36%), hanem a nagyvállalati (31%) és a kkv-hitelek (35%) esetében is mintegy egyharmad azoknak a hiteleknek az aránya, amelyek éven belül változó kamatozású forinthitelek, így rövid távon is megérzik a monetáris szigort.
Makrogazdasági szempontból idehaza a mai nap a hét legfontosabb napja az egyhetes betéti tender miatt. Az MNB múlt héten a hagyományos kamatdöntő ülésén 30 bázisponttal emelte az alapkamatot, majd csütörtökön további 40 bázisponttal emelte az egyhetes betét kamatát, a soha nem látott forintgyengülés miatt azonban nemrég újabb 40 bázispontos emelést jelent be a jegybank, így 2,9 százalékos kamat mellett hirdetik meg az egyhetes betéti tendert. Érdemes kiemelni, hogy a mai döntéssel a régióban a magyar lesz a legmagasabb irányadó kamat. Az amerikai börzék hálaadás miatt zárva tartanak, míg az ázsiai tőzsdék ma jól teljesítettek. Jó hangulatú piacnyitást láthattunk ma Európában, elsősorban az OTP remek teljesítménye miatt sokáig az élen volt a magyar tőzsde, a délutáni órákra azonban elromlott a hangulat és lefordult a BUX.
Elindult az infláció a világon és Magyarországon is, ilyen környezetben pedig érdemes egy időre elfelejteni azokat az eszközöket, amelyek fix hozamot adnak, mert ezeket megeszi az infláció. Török Lajos, az Equilor Befektetési zrt. vezető elemzője A Portfolio Private Investor Day 2021 online rendezvényén kifejtette: a szuperállampapír sem olyan vonzó már, éppen emiatt. Vannak azonban más befektetési lehetőségek.
