Kezdhetünk spórolni az olimpiai belépőkre 2024-re?

Az elmúlt hetekben ismét felerősödtek a budapesti olimpiával kapcsolatos álmok, ezért a Portfolio háromrészes cikksorozatot szentel a téma gazdasági vetületeinek. A mostani cikkben azt próbáljuk körüljárni, hogy egyáltalán van-e realitása annak, hogy Budapest 2024-ben olimpiát rendez majd, mi szólhat ellenünk, illetve mellettünk a kiválasztásnál. Ezt követően pedig két részben mutatjuk be az olimpiarendezés előnyeit és hátrányait a szakértők megállapításai alapján. Ha a megrendelt hatástanulmányokat vesszük alapul, akkor a gazdaság is csak profitálhat a rendezésből, azonban vannak erős közgazdaságtani érvek a rendezés ellen is.

Ennyi pénzt gyűjts össze, hogy ne kelljen többé dolgoznod!

Feltetted már magadban azt a kérdést, hogy vajon mekkora vagyonnal mehetnél el az életed hátralévő részében szabadságra? Talán meglepő, de ez nem pusztán a gazdagok álma lehet, ha szigorú megtakarítási szabályokat követünk és kedvező lesz a jövőbeli reálkamatpálya. Mi kiszámoltuk, hogy akár 21 évnyi munkával is elérhető mindez, amennyiben a jövedelmed negyedét félreteszed havonta, és nem vársz el emelkedő életszínvonalat a továbbiakban. Ez utóbbi talán kemény feltétel, de egy budapesti átlagos fizetésével számolva, és az egyensúlyi reálkamatok mellett, néhány évnyi "ráhúzással" már akár egészen kényelmes korai nyugdíjazásban is részesíthetjük magunkat.

A magas hozam nem álom, hanem valóság

A befektetési célú lakásvásárlás reneszánszát éli. A fővárosban és a vidéki nagyvárosokban könnyen kiadható lakások nagyon keresettek, Budapesten a belső kerületekben néha már felfelé induló licit is kialakul egy-egy jó adottságú lakás esetében. Ezzel együtt nem csak az eladó jár jól, az új tulajdonos a kiadásból akár 9 százalékos hozamra is szert tehet. Az elérhető hozamszintek a június 22-i döntés után történelmi mélységbe, 1,5%-ra, csökkent alapkamat fényében nagyon vonzóak. Az Otthon Centrum megvizsgálta, hogy milyen kondíciókkal és kockázatokkal kell a lakásba fektetőknek számolniuk, mik a reális hozamszintek.

Itt vannak a részletek a budapesti olimpiáról

Harmincnyolc versenyhelyszínen lehetne megrendezni a 2024-es budapesti olimpiát, ezek közül 24 már most alkalmas vagy alkalmassá tehető a viadalok megtartására. A budapesti főhelyszín a Duna parti Kvassay-zsilip és környéke lenne. A lehetséges vidéki helyszínek: Debrecen, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Balatonfüred, Veszprém, Szombathely, Győr, Göd és Dunakeszi-Alag - áll a Fővárosi Közgyűlés tagjainak és valamennyi parlamenti pártnak átadott részletes megvalósíthatósági tanulmány százoldalas összefoglalójában.

Mindenki az amerikaiaknak könyörög, de már nem sokáig tartanak ki

A héten ismét összeültek a Fed döntéshozói, hogy a kamatról vitatkozzanak. A piac egyelőre nem vár változást a gyenge első negyedéves növekedési adat után, de most úgy tűnik, hogy a szeptemberi vagy a decemberi emelés már elkerülhetetlen lesz. Legalábbis a Nyíltpiaci Bizottság szavazó tagjainak nyilatkozatai erre utalnak. Pedig a világ mindent megtesz, hogy megóvja a gazdaságot a kamatemelést követő sokktól, az IMF és a Világbank is azt hangsúlyozta, hogy hallgassanak rájuk, és csak 2016-ban indítsák be a szigorítást.

Ha 2024-ben lenne olimpiánk, Csepelen lenne a központ

EU-s pályázati dömping: most év végét mondanak

Ahogy 2014-2020-as fejlesztési ciklus idei első pályázatainak meghirdetési céldátuma is folyamatosan tolódott, úgy az idei pályázati "dömping" céldátumánál is ez rajzolódik ki az utóbbi hetek alapján. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára ugyanis most idén év végi "dömpinget" említett a Napi Gazdaság online oldalán megjelent rövid nyilatkozatában amellett is, hogy a 10-ből már 7 Operatív programunkat elfogadta az Európai Bizottság 6700 milliárd forint összértékben. A most induló új uniós fejlesztési ciklus forrásaiból elképzelhető, hogy a 2024-es tervezett magyarországi olimpia infrastruktúra-fejlesztésére is fordíthatunk majd pénzt, hiszen sportlétesítmények helyett elsősorban erre ad pénzt az EU.

Budapesti olimpia 1000 milliárdból - Kell ez nekünk?

Kisebb városoknak, országoknak is lesz esélye olimpiát rendezni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legújabb javaslatcsomagja alapján. Az új feltételrendszernek köszönhetően Budapest és Magyarország meggyőző érveket tud felsorakoztatni maga mellett, pályázni azonban csak akkor érdemes, ha az olimpia megrendezése nem önmagában cél, hanem egy fontos mérföldkő egy hosszabb távú nemzetgazdasági és fejlesztési tervben - állítják a KPMG szakértői.

Káprázatos luxusberuházások árasztják el az országot (TOP 10 sztori - 10.)

Míg tavaly mindössze egy épületet, az egyébként már évek óta átadásra készen álló Bálnát sikerült megnyitni, az idei év bővelkedett gigantikus látványberuházásokban. A 2014-ben esedékes három választás miatt már az év elején sejthettük, hogy igazi átadásdömpingre számíthatunk, de így decemberben kijelenthetjük, hogy megnyitók, szalagátvágások és avatások soha nem látott cunamija öntötte el az országot az idén. Ráadásul nem elég, hogy tucatnyi beruházás fejeződött be (némelyik többször is), új ötletek is napvilágot láttak, így biztosak lehetünk benne, hogy ha a következő évek nem is, 2018 biztosan átadások tömegével kecsegtet majd. Évzáró top 10-es sorozatunk első részében összegyűjtöttük 2014 legnagyobb látványberuházásait.

Megnyílt az út Budapest előtt

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elfogadta az Agenda2020 koncepciót, amely lehetőséget teremt kisebb, akár 2-4 millió lakosú fővárosoknak is költséghatékony és ésszerű olimpia megrendezésére. Ez Budapest számára is valódi esélyt jelent, így a BOM a Magyar Sportért Alapítvány (BOM) álláspontja szerint minden eddiginél komolyabban lehet a Magyar Olimpiai Bizottságnak, valamint az országos és a fővárosi döntéshozóknak mérlegelniük a 2024-es, illetve az azt követő játékokra történő pályázást.

Felkészült Debrecen a traktoros tüntetésekre?

Múlt pénteken derült ki, hogy legkésőbb 2016. március 15-ig a budai Várba költözik a miniszterelnök és hivatala, több tárca székhelye pedig vidéki városokba kerülhet. Azt már megnéztük, hogy a miniszterelnök hivatalának költözése mit jelent az ingatlanok, illetve a költséghatékonyság szempontjából, most pedig egyes minisztériumok vidékre költöztetésének lehetőségeit vizsgáljuk.

Az ország legdrágább lakása mellé költöznek Orbánék

Múlt pénteken derült ki, hogy a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe költözik a miniszterelnök és hivatala legkésőbb 2016. március 15-ig, több tárca székhelye pedig vidéki városokba kerülhet. Megvizsgáltuk, hogy a miniszterelnök hivatalának költözése mit jelent az ingatlanok, illetve a költséghatékonyság szempontjából.

A héten megszavazzák a reklámadót

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke szerint július 4-én véget érhet a parlament nyári rendkívüli törvényhozási időszaka.

"Ez nem egy piac, ez egy kínlódás"

A hazai energiapiaci szereplők - talán már túlságosan is - optimisták Paks II kapcsán, azonban még sok a bizonytalanság. A magyar piac helyzetét pedig borúsnak látják a szakértők, elsősorban az egyre növekvő importfüggés miatt, de szerencsére számos lehetőséget látnak a kilátások javítására - derült ki a Portfolio.hu által idén ötödik alkalommal rendezett befektetési fókuszú energiakonferenciáján, az Energy Investment Forumon.

A konferencia első feléről szóló beszámolónkat az alábbi cikkben olvashatják:

Legkorábban 2014-ben jön az e-útdíj - Fizetős lehet az M0

A kormány tervei szerint 2014-ben vezetik be a megtett úttal arányos útdíjrendszert, a teherautósok kilométerenként nagyjából 20 forintot fizetnek majd - derül ki az Index birtokába került kormányzati előterjesztésből. Az e-útdíjat kezdetben főleg gyorsforgalmi utakon szednék, és a személyautósok még évekig matricázhatnak, de az is lehet, hogy egy részük idővel minden utat ingyen használhat. A rendszer kiépítése 50 milliárdba kerülhet, az e-útdíj az első évben 110 milliárdot hozhat az államnak, ez az összeg tizenhárom év alatt 400 milliárd fölé nőhet.

Hogyan változik jövőre a nyugdíjemelések szabályrendszere?

Amint azt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnapi beszédében jelezte: a kormány (egyéb intézkedések mellett) kezdeményezi a nyugdíjemelés mértékét meghatározó ún. svájci indexálás szabályainak átalakítását 2010-től. A javaslat értelmében a nyugdíjak évi rendes emelését továbbra is a fogyasztói árak és a nettó keresetek változása alapján számolnák, de hogy ezek közül melyik, milyen arányban határozza meg az emelést, az a gazdasági növekedés ütemétől függ. A Kormányszóvivői Iroda által küldött háttéranyag a nyugdíjrendszerbeli változtatások hosszú távú hatásának bemutatása mellett azt is tartalmazza, hogy milyen súlyokat alkalmaz majd a kormány a nyugdíjemelések meghatározása során.

Simán átment Gyurcsány csomagja az MSZP-n (2.)

Rendkívüli ülésén a kormány rábólintott az adó-, szociális és a nyugdíjrendszert több ponton is megváltoztató Gyurcsány-csomagra - írja az Index. Az adóátrendezés után jobban megéri majd dolgozni és foglalkoztatni, 3 millió forintig 19 százalékos adót kell lerónunk a jövedelmünk után jövőre. Az áfa 20-ról 23 százalékra emelkedik. Nem lesz 13. havi nyugdíj. Akik ma kapnak, azoknak beépül a normál járandóságukba, csak az újonnan nyugdíjba menők nem részesednek az extra apanázsból. A szocialista frakció jámborul fogadta a kormány tervét.

Richter: több milliárd dolláros molekulára vonatkozó együttműködés

A Richter Gedeon Rt. és a Forest Laboratories 2004. november 22-én megállapodást kötöttek egy a skizofrénia, a bipolaris mánia és egyéb pszichés rendellenességek kezelésére szolgáló atípusos antipszichotikum fejlesztéséről.