Az infláció talán már egész Európában tetőzött, de Magyarországon még gyorsult januárban is a pénzromlás mértéke. A magas kamatszint, a romló külső kereslet pedig mind érzékenyen érintheti a hazai gazdaságot, még a szintén lefékezett régiós versenytársaknál is komolyabbak lehetnek a gondok. A kamatvágást már csak az év végére várják egy friss elemzésben.
Javulhat a biztosítócégek teljesítménye a Capgemini nemrég közzétett két elemzése szerint, amelyekben a vagyon- és balesetbiztosítással, valamint az életbiztosításokkal foglalkozó cégek idei várható trendjeit mutatták be. 2023-ban a legfontosabb a digitalizáció lesz: a szakértők szerint az a vállalat, amelyik régi módszereket használ, alulmarad a piacon. Ezen felül a környezetvédelem is kiemelt szerepet kap, az értékesítés módja is megváltozhat, sőt, új termékek is megjelenhetnek a kínálatban.
A NATO tagállamok körében már az orosz-ukrán konfliktus széles körű, fegyveres eszkalálódását megelőzően döntés született a hadiipari kiadások növeléséről, a háború 2022. februári kitörésével azonban alapvetően változtak meg a nyugati országok prioritásai, a széleskörű fenyegetettség következtében pedig soha nem látott összegeket fordítanak a haderőfejlesztésére. Lényegében kijelenthetjük, hogy költségeit tekintve egy minden eddiginél nagyobb globális fegyverkezési verseny vette kezdetét, amelynek eddigi legnagyobb nyertese a hazánkban is aktív Rheinmetall. A német vállalat sorra kapja a megrendeléseket, portfóliója pedig a következő években tovább bővülhet világszerte népszerű fegyverekkel, mint a HIMARS rakéta-sorozatvető, ezt pedig a befektetők is árazzák, a vállalat részvényárfolyama kilőtt, és korábban soha nem látott csúcsokra emelkedett. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a 4iG partneréről, a Magyarországon is aktív Rheinmetallról.
A JPMorgan Chase, a legnagyobb amerikai bank vezérigazgatója óva intett attól, hogy túl korán győzelmet hirdessenek az amerikai infláció felett, és figyelmeztetett, hogy a Federal Reserve az 5%-os szint fölé emelheti a kamatlábakat, ha a magasabb árak "ragadósak" lesznek - írja a Reuters.
Azzal a témával kapcsolatban is kérdést kapott a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, hogy felkészült-e a kormány arra az esetre, ha a nyugati cégek az orosz agresszió és a szankciók miatt kivonulnak a Paks II. projekt építéséből. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a fontos, üzenet értékű választ adta, hogy tudomása szerint "minden ilyen esetre van forgatókönyv".
Gyógyszerhiány tombol Európa-szerte, a legtöbb országban szűkösek az antibiotikum-készletek és egyelőre nem látszanak enyhülésre utaló jelek, a generikus gyógyszerek alacsony árai mellett ugyanis nem éri meg a gyártóknak a kapacitásokat masszívan bővíteni. Vannak, akik szerint egyenesen fenntarthatatlan a generikus gyógyszergyártás jelen formájában Európában – írja összefoglalójában a Reuters.
Az energiaválság, valamint az alapanyagárak emelkedése miatt világszerte nehéz helyzetbe kerültek a cégek, azonban a PwC Magyarország Vezérigazgató Felmérése szerint a hazai cégek különösen törékenynek ítélik meg helyzetüket. A leginkább a makrogazdasági volatilitás, az árak emelkedése aggasztja a vállalati döntéshozókat. Jó hír, hogy egyáltalán nem terveznek bércsökkentést és létszámleépítést a társaságok - derült ki a PwC Magyarországi Vezérigazgatói Felméréséből.
Az infláció kezd enyhülni, de ez hosszú folyamat lesz – mondta el Jerome Powell a mai, várva várt beszédében a CNBC tudósítása szerint, hozzátéve, hogy ha a gazdasági adatok nem alakulnak kedvezően, akkor a vártnál nagyobb kamatemelések jöhetnek.
A magyar gazdasági növekedés már szinte teljes mértékben az Európai Uniótól érkező forrásoktól függ. Viszont a Vienna Institute for International Economic Studies friss elemzése szerint komoly esély mutatkozik ezek további késésére, így 2023-ban 1 százalékkal zsugorodhat a hazai GDP. Mindebben jelentős szerepe van a már tavaly megmutatkozó strukturális problémáknak.
Lezárult a tavaly év végén kormányrendeletben előírt naperőműves nyilatkoztatási eljárás első szakasza, melynek során a hálózati csatlakozási stop kihirdetése előtt befogadott csatlakozási igénnyel rendelkező erőművi befektetőknek meg kellett erősíteniük beruházási szándékukat, és a csatlakozás kívánt időpontját is közölniük kellett, majd terveiket egy jelentős kiegészítő pénzügyi biztosíték megfizetésével is nyomatékosítaniuk kell. A háztartási kiserőműveket (HMKE), illetve a hálózatra nem, csak saját célra termelő erőműveket nem érintő nyilatkoztatási eljárás első körében a befektetők szinte teljes egészében megerősítették beruházási szándékukat a január 15-ei határidőig, de sokan az eredetileg tervezettnél csak később csatlakozhatnak a hálózathoz.
Csökken az arabica kávé ára, mivel Brazíliában akkora volt a termés, hogy felesleg keletkezik a 2023-as 2024-es szezonban, ehhez azonban az kell, hogy azt valóban be is takarítsák - írj az ESM kiskereskedelmi szakportál. Közben a robusta ára várhatóan emelkedik, de mindenképpen többlet lesz a világpiacon.
Közép-Kelet-Európában tavaly 12 milliárd eurós ingatlanbefektetés valósult meg, ami 3 százalékkal magasabb volt, mint 2021-ben – ugyanakkor még mindig lényegesen elmarad a 2019-es rekordtól. Messze a legnagyobb piac továbbra is a lengyel, a teljes volumen közel felét itt fektették be. A régióban és hazánkban még mindig az iroda a legfontosabb befektetési kategória; ugyanakkor míg régiós szinten kicsit csökkent az ipari ingatlanbefektetések aránya, nálunk a tavalyi évben növekedett - áll a CBRE közleményében.
A hazai faipar jelentős múltra tekint vissza, a jelen viszont már kevésbé fényes. Vannak azonban pozitív kivételek, a vásárosnaményi Swiss Krono gyár 35 éve sikeresen működik, évente körülbelül 380 ezer köbméter OSB lapot gyárt, amellyel a régió meghatározó szereplője. Az építőipar visszaesése és a drasztikusan megemelkedett energiaárak a vállalatot sem kímélik, de két, összesen 62 millió euró értékű beruházással inkább előremenekülnek, és 40 százalékkal növelik a kapacitásaikat, ráadásul új, innovatív termékkört is fejlesztenek. A Portfolio Szabadné Kázmér Orsolyát, a Swiss Krono vásárosnaményi gyárának igazgatóját kérdezte a hazai faipar helyzetéről, a munkaerőpiaci kihívásokról és a gyár üzleti stratégiájáról.
A januári leminősítés után további negatív lépések fenyegetik Magyarország adósbesorolását, amennyiben nem sikerül megállapodni az uniós források folyósításáról – olvasható ki a Standard & Poor’s Portfolionak küldött válaszaiból. A hitelminősítő szerint a Brüsszelből érkező pénzek jelentős és tartós elmaradása akár újabb leminősítést is indokolhat. Sőt, arra is tesznek utalást, hogy az Európai Bizottság által a jogállamisági eljárás miatt felfüggesztett 6,3 milliárd eurónyi forrás elvesztése is hozhatna további lépést, pedig a Brüsszelből elhozható pénzek közül ez tűnik a legkevésbé biztosnak.
Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy az Európai Unió legfeljebb 100 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) makroszintű pénzügyi támogatást nyújtson Észak-Macedóniának, ami hozzájárulna az ország 2023-as és 2024-es finanszírozási szükségleteinek fedezéséhez, támogatva mind a költségvetési fenntarthatóságot, mind a strukturális reformokat.
A Goldman Sachs elemzője szerint az olaj hordónkénti ára idén ismét 100 dollár fölé fog emelkedni, ezt követően 2024-ben komoly ellátási problémával szembesülhet a piac, mivel kimerülnek a termelési kapacitások.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Hazánk klímasemlegessé válásának egyik kiemelt célterülete az épületek energetikai korszerűsítése. A magyarországi épületállomány közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátása, amely nagyrészt a fűtésből, melegvíz-készítésből, főzésből ered, 2020-ban az egész ország bruttó kibocsátásának 17%-át tette ki. Bár 2014 óta a lakossági épületek kibocsátása lényegében stagnált, a kereskedelmi és (köz)intézményi, vagyis összefoglaló néven szolgáltató épületeké pedig csökkent, mégsem dőlhetünk hátra: a magas rezsi és a klímaváltozás elleni harc is azt diktálja, hogy gyorsítsuk fel az épületállomány korszerűsítését. Erre vonatkozva fogalmazott meg javaslatokat a Green Policy Center.