Nesze neked, 13. havi nyugdíj: tönkrevág mindent, amit eddig elértünk?

A 13. havi nyugdíj visszahozatala önmagában is semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, elkerülhetetlenül szükségesnek látszó erőfeszítések eredményeit.

Szakértők: A 13. havi nyugdíj olyan, mintha a fuldoklónak a parton dobnánk mentőövet

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 16-i Kormányinfón ismertette a kormány legújabb döntéseit. A sajtó kérdésére válaszolva elmondta: a 13. havi nyugdíjat fokozatosan építik vissza: 2021-ben egy plusz havi nyugdíj egynegyedét, 2022-ben a felét, 2023-ban a háromnegyedét, és 2024-ben egy egész havi nyugdíjat kapnak pluszban a nyugdíjasok. Ezt követően minden évben teljes 13. havi nyugdíjat kapnak majd a jogosultak. Az április 6-ai bejelentés óta bizonytalan kérdés tisztázódott tehát: nem egyfajta 53. heti nyugdíjról, hanem a 13. havi nyugdíj tényleges visszaépítéséről van szó. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők szerint azonban még most, a járványügyi veszélyhelyzet idején kellene segítenie a kormánynak a rászoruló időseken, nem pedig jövő februárban.

13. havi nyugdíj: kiderült végre, mit tervez pontosan a kormány

A 13. havi nyugdíj visszaépítésével 2024-től már teljes havi összeget fognak kapni a nyugdíjasok – mondta a mai Magyar Nemzetnek Tállai András. Az április 6-ai bejelentés óta bizonytalan kérdés tisztázódott tehát: nem egyfajta 53. heti nyugdíjról, hanem a 13. havi nyugdíj tényleges visszaépítéséről van szó.

A 13. havi nyugdíj bevezetésére készül az Orbán-kormány: áldásból átok?

Rövid távon áldásnak, hosszabb távon átoknak bizonyulhat a 13. havi nyugdíj - amint ezt a 2009 előtti története is bizonyítja. A folyó finanszírozású magyar nyugdíjrenszer jövőjét a gazdaság fejlődése mellett alapvetően négy kényszerítő tényező - a demográfiai, a foglalkoztatási, a kivándorlási és a versenyképességi helyzet - határozza meg. A koronavírus-pandémia mindegyiket megzavarja, bár remélhetőleg csak ideiglenes jelleggel. A veszélyhelyzet elleni védekezés eszközei azonban sokkal hosszabb távú hatást gyakorolhatnak a jövőre, mint maga a járvány. Ilyen eszköz a tizenharmadik havi nyugdíj is.

A nagy magyar koronavírus-mentőcsomag még nagyobb kérdései: kurzarbeit, 13. havi nyugdíj

Megvédjük a munkahelyeket, megvédjük a családokat, megvédjük a nyugdíjasokat – válságos időkben ezek a szavak úgy csengenek a kormány részéről a nehéz helyzetbe került cégeknek, vállalattulajdonosoknak, munkavállalóknak, családoknak, mint egy karanténba zárt családnak az online rendelt élelmiszer megérkezése. Aztán néhány mondattal és órával később kiderül, hogy csalódniuk kell az érintetteknek, minden bejelentés után ugyanis hiányérzetük lehet. Nekik is, és nekünk is. Eltelt lassan már egy hónap a krízisidőszak kezdete óta (járványügyi és gazdasági) és a „soha nem látott méretű, példátlan, történelmi” gazdaságmentő csomag legfontosabb részletszabályai (sőt, néha még a legalapvetőbb paraméterek) sem ismertek.

Szerintünk így néz ki eddig a koronavírus elleni Orbán-csomag

Rengeteg a kérdés és több részlet még homályba vész azzal kapcsolatban, hogy a kormány hogyan veszi fel a küzdelmet a koronavírus-járvány ellen. A bejelentések sorozata után azonban elérkezettnek láttuk az időt, hogy összerakjuk a mozaikokat egy táblázatba.

Gyorsértékelés Orbán Viktor gazdaságvédelmi bejelentéseiről

• Nagyon kevés a konkrétum, a GDP 18-20%-át kitevő csomagnak a töredékét sem ismerhettük meg.
• A 2,7%-ra emelt GDP-arányos hiány talán még a gazdasági környezetből fakadó romlást sem fedezi, többletköltésre nem nyújt fedezetet.
• Így nem világos, hogy a költségvetésbe hogyan fér bele GDP-arányos 1%-os állami beruházásnövelés, illetve az ismeretlen összegű, de nagyon égető két másik programpont finanszírozása.
• A válságágazatok megsegítésének formájáról és mértékéről semmit nem tudunk.
• A munkahelymegőrzés (Kurzarbeit) formájáról és mértékéről semmit sem tudunk.
• a 13. havi nyugdíj jövő évi elindítása de facto már nem a koronavírus-járvány mentőcsomagjába tartozik.
• Kíváncsian várjuk a csomag részleteit.

Ennyibe kerül Orbán Viktor nyugdíjasoknak tett ígérete

Részletekben, négy év alatt hozza vissza a kormány a 13. havi nyugdíjat a járványügyi helyzetre hivatkozva. Megnéztük, mennyibe kerül ez majd a költségvetés számára és mit jelent ez egy átlagnyugdíjban részesülő időskorúnak.

Videó: Orbán Viktor ismertette a gazdaságvédelmi akcióterv második szakaszát

Az akcióterv keretében a kormány 5 új programról döntött, melyek ma el is indulnak. Az idei deficit 2,7% lesz az eredetileg tervezett 1% helyett és fokozatosan visszahozza a kormány a 13. havi nyugdíjat.

Orbán Viktor bejelentette: visszaadják a 13. havi nyugdíjat

Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-mentőcsomagot ismertető tájékoztatójában bejelentette, hogy visszakapják a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasok.

Lazít az MNB a bankok tőkekövetelményein, hogy többet hitelezhessenek

Az MNB a koronavírus-járvány okozta rendkívüli körülményekre tekintettel a hazai rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferek 2020. július 1-jétől való feloldásáról döntött. Az így felszabaduló tőke támogatja a bankrendszer hitelezési tevékenységének fenntartását, gazdasági növekedéshez való hozzájárulását. Az arányosság és a fokozatosság érdekében az érintett intézményeknek 2022-től három év alatt, fokozatosan kell majd újból felépíteniük a 2020-ra eredetileg előírt tőkepuffereiket. A tőkepufferek feloldása akár 4500 milliárd forint további hitel kihelyezésére ad lehetőséget a hazai rendszerszinten jelentős hitelintézeteknek - közölte a jegybank.

Ismét keresztülhúzhatják Magyarország földgázpiaci függetlenedési terveit

Az olajár háború kirobbanásának egyik következménye, hogy a Magyarország szempontjából kulcsfontosságú román fekete-tengeri gázprojekt kitermelésének kezdete tovább csúszhat annak köszönhetően, hogy a bányászati jogokkal rendelkező OMV bejelentette, idén már biztosan nem hozzák meg a végső beruházási döntést a projekt kapcsán.

A vízválság drámája is évekkel csúsztathat a bolgár euróbevezetésen

A közelmúltban kirobbant bolgár vízválság is ráirányítja a figyelmet a korrupció elleni hiányos kormányzati fellépésre és ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország euró- és Schengeni zónához csatlakozása akár éveket tolódhat – mutat rá elemzésében a Fitch Solutions. Az elemzőcég szakértői szerint 2024-re, vagy akár az utánra tolódhat a bolgár pénzcsere, noha annak 2023-as bekövetkeztét csaknem biztosra mondta a minap maga az IMF bolgár származású vezérigazgatója is.

Hatalmas tehertől szabadult meg a héten Magyarország – De mennyit spórolunk ezen?

Egymilliárd dollár értékben vásárolt vissza dollárkötvényeket a héten Magyarország – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán. A tranzakcióról a politikus sok részletet nem árult el, viszont az ÁKK honlapján megjelent a tender részletes eredménye. Eszerint a legtöbbet a 2021-ben lejáró papírból vettek vissza, és mindegyik érintett papírból maradt még bőven a piacon a tranzakció után is. A lépéssel sikerült kamatmegtakarítást elérni, de az elhanyagolható a teljes kamatkiadáshoz képest.

Mélyül a válság Iránban

Tovább mélyül a válság az olajexportot sújtó szankciók alatt görnyedező iráni gazdaságban, és a devizatartalékok értéke 73 milliárd dollárra csökkenhet március végére a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) becslése szerint.

Fontos járműipari sztori bukott ki: hatalmas akkumulátorgyár épülhet fel Komáromban

Az európai autógyártóknak egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási követelményeknek kell megfelelniük, amelynek hatására nagyobb szerepet szánnak az elektromos autóknak az értékesítési flottájukon belül. A gond csak az, hogy a termeléshez nélkülözhetetlen akkumulátorokat kénytelenek ázsiai beszállítóktól megvásárolni. A látványosan megugró keresletre reagálva ezek a szereplők sorra kezdték építeni európai üzemeiket, köztük volt az SK Innovation is, amelynek Komáromban már második akkumulátorgyára épül. A legfrissebb híradások viszont most arról szólnak, hogy a dél-koreai vállalat még több akkumulátort akar előállítani európai partnerének, a Volkswagennek, ezért fontolóra vette a második komáromi üzem bővítését.

Pest egy újabb része, amit pár éven belül berobbantanak az új fejlesztések

Egy új irodaház, vagy lakópark is teljesen meg tudja változtatni egy környék arculatát, megítélését, lakossági összetételét és természetesen az ingatlanárait is, és ez a hatás csak fokozódik, amikor olyan nagy (kormányzati) beruházásról van szó, ami új funkciót ad egy adott területnek. Ilyen projekt a 2023-as atlétikai VB-re tervezett stadion is. A IX. kerület egy kisebb, Csepelhez közel eső területén épül fel a sportlétesítmény, ami biztosan felkavarja a környék ingatlanpiacát, főleg úgy, hogy már más fejlesztések is folyamatban vannak a közelben. Nézzük, mi történik most a Közvágóhíd környékével!

Elhalasztja Japán két fukusimai atomreaktor fűtőelemeinek eltávolítását

Japán kormánya legalább egy évvel elhalasztotta pénteken a megolvadt fűtőelemek eltávolítását a fukusimai atomerőmű két reaktorából.

Teherszállítási reformot fogadott el az EU

Kilenc tagállam, köztük Magyarország ellenszavazata mellett jóváhagyta csütörtökön a nagyköveti Tanács az első mobilitási csomagról kötött előzetes intézményközi megállapodást, ami a közúti fuvarozás szabályait szigorítja és a kiküldött munkavállalókra vonatkozó előírásokat alkalmazza a fuvarozási szektorra. A sofőröknek 3-4 hetente, a járműveknek pedig 8 hetente kötelező lesz visszatérni a telephely szerinti országba.