A hét korábbi részében jelentős hangulatromlás volt megfigyelhető a tőzsdéken, amelyet részben az amerikai jegybank számlájára lehet írni, hiszen e heti kamatdöntő ülésén ugyan nem változtatott a kamatszinten a Fed, azonban szigorú üzeneteket küldött azzal kapcsolatban, hogy az infláció csak hosszú idő múlva csökkenhet a célszintre, így a korábban vártnál hosszabb ideig maradhatnak magasan a kamatok. A tegnapi jelentős esés után ma már inkább a megnyugvás jelei látszottak a tőzsdéken, de nem jött össze a pluszos zárás végül sem a főbb európai, sem az amerikai tőzsdéken.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerda esti közleménye alaposan elrontotta a hangulatot a nemzetközi tőzsdéken, ennek következtében pedig a legnépszerűbb papírok is erős nyomás alá kerültek, ez alól nem volt kivétel az idei év legnagyobb tőzsdei sztárjának számító AI-szektor sem. A romló kilátások és a befektetői eufória háttérbe szorulásával pedig az egyik legfontosabb szereplőnek, az AMD-nek a jegyzése is bezuhant, ezzel az árfolyam már több mint negyedével csökkent az elmúlt hónapokban. Ennek apropóján megnéztük, hogy vajon érdemes-e belenyúlni a "hulló késbe", vagy újabb zuhanásra lehet számítani a tech-óriásnál?
Többek között a mesterséges intelligenciához köthető befektetésekről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
A Fed tegnap esti közleménye alaposan elrontotta a hangulatot a nemzetközi tőzsdéken, így már alapvetően rosszul indult a kereskedés az európai börzéken, a magyar tőzsdén pedig tovább rontotta a helyzetet az OTP zuhanása. Miután Varga Mihály a bankadó esetleges megemeléséről beszélt egy konferencián, az OTP piacán masszív esés bontakozott ki, ami a BUX indexet is magával rántotta.
Többek között a hazai részvénypiaci befektetésekről, így az OTP részvényeiről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
Az egekbe szökő olajáraknak komoly következményei vannak világszerte, minden autós közvetlenül érezheti a bőrén a történetet, ugyanis egyre drágábban lehet tankolni a benzinkutakon. Ezen felül az olajár-emelkedés inflációra gyakorolt hatását sem lehet fél vállról venni, bár ennek súlyosságáról megoszlanak a vélemények. Az mindenesetre világos, hogy a szaúdiak árfelhajtó tevékenysége komoly fejtörést okoz a kormányzatoknak világszerte - adódik a kérdés, hogy meddig maradhat ilyen magasan az olajár? Mire számítanak az elemzők, mennyibe fog kerülni a Brent hordója 2023 végén? Elemzésünkben ennek járunk utána.
Lassan egy éve annak, hogy a forint szabadesését kellett megfékeznie egy 500 bázispontos vészkamatemeléssel az MNB-nek. Objektíven nézve akkor egy árfolyamválság küszöbén voltunk, ami akár államcsőd felé is vezethetett volna, ha nem megfelelően kezelik – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) vándorgyűlésére rögzített beszélgetésben, melyet Madár István, a Portfolio vezető elemzője moderált. A résztvevők abban is egyet értettek, hogy az adósságkezelés a következő években is kihívások elé néz, nehéz egyensúlyozni a lakossági állampapírok és a devizakötvények között.
Alapvetően kedvező hangulatban várták a befektetők Európában és Amerikában is a Fed ma esti kamatdöntését, de gyorsan elromlott a hangulat, miután kiderült: a Fed hiába nem emelt most, tartósan magasak maradnak az irányadó kamatok.
A magyar tőzsde ezúttal alulteljesít a nemzetközi átlaghoz viszonyítva, a hazai blue chipek közül azonban kiemelkedik a Mol, miután a vállalat részvényeinek a mai napon egy másfél hónapja tartó oldalazó trendből sikerült kitörnie.
Az év közepén igencsak megmozgatta a piaci szereplőket a Mol rekordosztaléka, a szelvényvágást követően azonban komoly lejtmenet következett, a csalódást keltő második negyedéves számok hatására pedig a befektetők elfordultak a részvénytől, ami ennek hatására igencsak lemaradt a hazai blue chipekhez képest. Az utóbbi napokban azonban a Mol a magyar tőzsdével és a többi blue chippel ellentétben ellenállóbbnak mutatkozott az igencsak hektikus nemzetközi piaci mozgásokkal szemben, ma pedig kitörtek a vállalat részvényei a másfél hónapja tartó oldalazó trendből. Az események hatására megnéztük, hogy hogyan alakult a Mol részvényeinek árazása a csalódást keltő eredményeket követően, és hogy érdemes-e még beszállni?
A reggeli órákban az ázsiai tőzsdéken negatív hangulatban telt a kereskedés, ezt követően Európában is mínuszban nyitottak a vezető börzék, majd a napon belüli csapkodás után a kereskedési idő végére ismét negatív lett a hangulat. Ez részben annak volt betudható, hogy az amerikai tőzsdék esése rányomta a bélyegét a nemzetközi hangulatra, a befektetők érezhetően feszültek a Fed holnapi kamatdöntő ülése előtt.
Ami a gazdasági adatközléseket illeti, lassan indul be a hét, azonban szerdán a kínai jegybank megkezdi a kamatdöntések sorát, szerda este pedig a Fed teszi közzé a Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) kamatdöntését. Ezek után csütörtökön és pénteken a brit, valamint a japán jegybank is kamatdöntő ülést tart, tehát ez a hét egyértelműen a jegybankárokról fog szólni. A nemzetközi piacokon eközben vegyes mozgásokkal indul a hét eleje, Ázsiában felemás mozgások jellemezték a hétfői kereskedést, míg Európában esnek a tőzsdék, az USA-ban pedig iránykeresés látszik.
A tegnapi napot emelkedéssel zárták a tőzsdék Amerikában, ám a széria nem folytatódott eddig, esnek az amerikai indexek. Ma reggel Ázsiában vegyes hangulatban telt a kereskedés. A hazai piacokon a mai nap egyértelműen a Magyar Telekomról szól, miután a vállalat részvényei már közel 10 százalékos pluszban vannak azt követően, hogy bejelentették, hogy 123 milliárd forintos beruházási programot indítanak, a magyar kormány pedig megerősítette, hogy a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadó fizetési kötelezettséget 2024 januárjától, a távközlési pótadót pedig 2025 januárjától megszünteti.
Az elmúlt napokban igencsak bizonytalanok voltak a piaci szereplők azzal kapcsolatban, hogy az euróövezet egyre rosszabb gazdasági teljesítményét látva tovább emelheti -e a kamatot az Európai Központi Bank. Csütörtök délután végül újabb 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot az EKB kormányzótanácsa, emellett pedig negatív irányba módosították a gazdasági előrejelzéseket is. A döntést követően az euró gyengülni kezdett a dollárral szemben, miután várhatóan a mai volt a jelenlegi szigorítási ciklus utolsó kamatemelése. A vezető európai indexeknél pedig kisebb emelkedést figyelhetünk meg.
Ezzel egyidőben Amerikában is fontos adatok láttak napvilágot: a vártnál erősebb kiskereskedelmi forgalom, valamint a termelői árak vártnál szintnél magasabb mértékű emelkedése pedig akár további fejfájást is okozhatnak a Fed döntéshozóinak
A külföldi események nem zavarják a magyar tőzsdét, a délutáni órákban a BUX már 0,6 százalékos pluszban van. Mind a négy hazai blue chip árfolyama pluszban van, az emelkedést pedig ezúttal is az elmúlt napokban nagyot ralizó Magyar Telekom vezeti.
Az amerikai inflációs adatokra várakozva rossz hangulatban zajlott a kereskedés a kontinens tőzsdéin, délután aztán meg is érkezett az augusztusi statisztika: a friss közlés értelmében a júliusi 3,2 százalékról 3,7 százalékra emelkedett az infláció az Egyesült Államokban, ezt elsősorban a megugró olajárak idézték elő. A közlés után javult a hangulat a piacokon, bár elsősorban a bizonytalanság a jellemző: a befektetők vélhetően emésztik a számokat és igyekeznek többet kiolvasni belőlük, ebben a következő napokban az esetleges jegybankári nyilatkozatok segíthetnek majd. A legfontosabb ugyanis az, hogy hogyan értelmezik a Fed döntéshozói a friss adatot a monetáris politika várható alakulásának függvényében.
Bizonytalan hangulatban zajlik a kereskedés az európai tőzsdéken, a magyar piac sem találja az irányt. A héten elsősorban az amerikai inflációs adatokra figyelnek majd a befektetők: a legfrissebb fogyasztói árindex adat holnap, a termelői árindex pedig csütörtökön érkezik majd. A magyar piacon jó a hangulat, a Magyar Telekom részvénye 4,5 éves csúcson van.
Gazdasági adatok tekintetében csendesen indul a hét, semi itthon, sem külföldön nem kell fontos makroadatra vagy eseményre számítani a hét első napján. Jó hangulatban zajlott a kereskedés Európa tőzsdéin, a magyar tőzsde is erős napot zárt, melynek keretében új történelmi csúcsot döntött a BUX. Az USA-ban mindközben szintén pozitív volt a hangulat, elsősorban a Nasdaq teljesített jól.
A hét korábbi részében jellemzően estek a tőzsdék, tegnap is nagyrészt lejjebb kerültek a vezető indexek az USA-ban elsősorban a technológiai szektor vezetésével, miután a WSJ arról írt, hogy Kínában elrendelték a kormányzati dolgozók számára, hogy nem használhatnak iPhone-t a munkahelyeken. Erre a hírre nem csak az Apple és a beszállítói, hanem a szélesebb tech szektor is esni kezdett, melyhez hozzá jött egy vártnál erősebb munkaerőpiaci adat, ami pedig a kamatvárakozásokra hatott kedvezőtlenül. Ezek után Ázsiában is folytatódott az esés, itt részben az is negatívan hatott, hogy a második negyedéves japán GDP-adatot lefelé módosították. A rossz nemzetközi hangulat Európát sem kerülte el, itt leginkább csapkodás jellemzi a tőzsdéket, vegyesek a mozgások. Az amerikai indexek egy pocsék hét végén sem tudtak erőt mutatni, mert mindenki a Fed újabb kamatemelésétől tart.
A Vodafone, a DIGI, az Invitech vagy az Antenna Hungária felvásárlásával, albán és montenegrói terjeszkedéssel nagyra nőtt az elmúlt években a 4iG. Nemzeti bajnokokat építenek, nyilatkozta nemrég a Portfolio-nak Fekete Péter vezérigazgató, de vajon nemzeti bajnok-e már maga a 4iG a nagy hazai tőzsdei cégek között? Megvan-e már az ötödik hazai blue chip a magyar tőzsdén?
Nyomás alá kerültek a napokban az amerikai tőzsdék a kamatemelési félelmek erősödése közepette, és ma reggel az ázsiai részvénypiacokon sem látszott hangulatjavulás. Európában az irányadó német és francia index csökkenéssel kezdte a kereskedést, a magyar tőzsdén pedig iránykereséssel indult a nap, a délelőtt folyamán azonban fokozatosan javult a hangulat, és pluszba fordultak a főbb indexek. Az amerikai nyitáshoz közeledve azonban ismét elbizonytalanodtak a befektetők, és a mai német makrogazdasági adatok sem segítettek. Az európai és az amerikai tőzsdéken vegyes mozgások látszanak a magyar tőzsde zárása időpontjában, csak a Nasdaq esik kitartóan. Ilyen környezetben felülteljesítő volt ma a BUX, amely komolyabb emelkedéssel zárt, amiben nagy szerepe volt a Richter szárnyalásának.
Írásunk célja, hogy a nemrégiben itt megjelent, tartalmi összefoglalóban leírtaknál részletesebben, gyakorlati példák segítségével nyújtson alapos áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről és egyes buktatóiról. Egyebek mellett arra is kitérünk, hogy mi magyarázza az országok közötti összehasonlítások paradoxnak látszó eredményeit. Hogyan lehetséges például az, hogy az egy főre jutó GDP euróban mért (nominális) szintje alapján Szlovákia fejlettebb, mint Magyarország, amelynek így mért fejlettsége meghaladja Romániáét, ellenben vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP-n), vagyis reálértéken számítva, Magyarország és Románia egyaránt (és közel egyforma mértékben) fejlettebbnek mutatkozik Szlovákiánál. E térbeli paradoxonhoz a dinamikákat illető talányok is társulnak: ha a növekedést jelző volumenindexeket hasonlítjuk össze, Románia Magyarországhoz viszonyított fejlődése távolról sem olyan kimagasló, Szlovákia lemaradása pedig sokkal kevésbé drámai, mint amit a PPP-n mért reálszintek időbeli változása sugall. Nem ígérhetjük valamennyi talány megfejtését, de választ ígérünk arra, hogy „mire jó, és mire nem jó” a PPP, és ajánlásokat arra nézve, hogy a különböző típusú összehasonlításokban melyik mutatóra tanácsos támaszkodni. Ez az írás a nemzetközi összehasonlítások módszertani kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkossunk. A hazai felzárkózás egy másik írásnak lesz a tárgya.
Rossz hangulatban zajlik a kereskedés a kontinens tőzsdéin, ez többek között a tegnapi olajpiaci hírnek is köszönhető, az egyik legnagyobb olajtermelőnek számító Szaúd-Arábia ugyanis az év végéig meghosszabbította a napi 1 millió hordós önkéntes termeléscsökkentését, a hírre megugrott az olajár. Emellett a német gazdaságból érkeztek ma kedvezőtlen hírek, két egymást követő jelentős növekedést követően ugyanis júliusban a német iparban az új megrendelések több mint 10 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, ez pedig nem jó hír az ország ipar kilátásait tekintve. A tengerentúlon ugyancsak nyomott hangulatban zajlott a kereskedés: a befektetők attól féltek, hogy a Fed ismét kamatokat akar emelni.
Ez az írás egy terjedelmesebb munkának (a továbbiakban: tanulmánynak) a tartalmi összefoglalója. A tanulmány célja, hogy sok gyakorlati példa segítségével nyújtson áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről, valamint a szintbeli változások értelmezésének és mérésének egyes buktatóiról. A vásárlóerő-paritás (purchasing power parity, PPP) alkalmazásának lehetőségei és korlátai állnak figyelmünk előterében, de szó lesz arról is, hogy mért van az, hogy egyszerre nélkülözhetetlenek és önmagukban semmitmondóak az országok közötti folyó áron és árfolyamon (például euróban) végzett térbeli és időbeli nominális összehasonlítások. A tanulmányt az a tapasztalat motiválja, hogy számos félreértés övezi a GDP/fővel mért relatív fejlettségi szintekről tájékoztató mutatószámoknak, különösen pedig azok időbeli változásának értelmezését. Akárcsak a tanulmány, a jelen összefoglaló is olyan módszertani kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkothassunk. A hazai felzárkózás egy későbbi írásnak lesz a tárgya.
