A tiszta lakás ára? A házimunka miatt keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak?
KRTK blog

A tiszta lakás ára? A házimunka miatt keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak?

Pető Rita, KRTK
|
Ugyan a nők bérhátránya folyamatosan csökken, még mindig kevesebbet keresnek, mint  a velük megegyező foglalkozású férfiak. Ennek az egyik oka, hogy a nők kevesebbet használják a képességeiket a munkahelyen, mint a férfiak. Ez a különbség ráadásul a párkapcsolatban élő férfiak és nők között a legnagyobb. De mitől függ a munkahelyi képesség használat és miért használják kevesebbet a nők?
krtk blog

A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A férfiak és nők közötti bérkülönbség folyamatosan csökken a II. világháború óta. Bár a nők bérhátránya jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, a mai napig sem tűnt el teljesen. Jelenleg az Európai Unió országaiban a nők még mindig 5-25 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Magyarország a nők 16 százalékos bérhátrányával a “középmezőnyben” helyezkedik el. A nők bérének lassú felzárkózásával egy időben a bérkülönbség természete is megváltozott. Korábban a bérkülönbség abból fakadt, hogy a nők iskolázottsága alacsonyabb volt mint a férfiaké, ezért a férfiakhoz képest csak alacsonyabb fizetésű foglalkozásokban és cégeknél tudtak elhelyezkedni.

Mára ez a jelenség eltűnt, elsősorban azért mert nők átlagos iskolázottsága felülmúlja a férfiak iskolázottságát.

Ma már jellemzően nagyobb a foglalkozásokon belüli férfi-női bérkülönbség (azaz a nők jelentősen kevesebbet keresnek, mint az ugyanolyan foglalkozású férfitársaik), mint a foglalkozások közötti

Egyre több tanulmány foglalkozik azzal, hogy mi lehet az oka a nők foglalkozáson belüli bérhátrányának. Black–Spitz-Oener (2010) azt találja, hogy ennek egy jelentős része abból fakad, hogy a nők kevesebbet használják a munkahelyükön a kognitív képességeiket, mint az azonos foglalkozású férfiak. Ez meglepő eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes foglalkoztatottakat egy előre meghatározott feladat listával osztják foglalkozásokba. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden felvett munkavállalónak szerződéskötéskor meg kell adni, hogy milyen feladatokat kell végeznie és a feladatok alapján foglalkozás kategóriába sorolják a munkavállalót.  (Magyarországon a foglalkozások osztályozását FEOR kódnak hívjuk, melyhez szintén tartozik részletes leírás). Így, ha ezek a definíciók pontosak, akkor a foglalkozáson belül a férfiak és nők átlagos képességhasználatának is meg kellene egyeznie.

Kapcsolódó  kutatásunkban, azt vizsgáljuk, hogy mi okozhatja a nők lemaradását a munkahelyi képességhasználatban. Vizsgálatunk egy nemzetközi kérdőívre (Programme for the International Assessment of Adult Competencies, PIAAC )  épül, mely közvetlenül megkérdezte a munkavállalókat, hogy milyen gyakran végeznek egyes tevékenységeket (például számológép használat, levélírás stb.) és a válaszokból egységes képességhasználati mutatókat készítettek. Az ilyen mutatók mértékegysége a szórásegység amiből egy egység körülbelül 13 évnyi iskolai végzettséggel egyenértékű.

Eredményeink alapján a nők 0,2-0,3 szórásnyival kevesebbet használják a matematika, az írás és olvasási, valamint számitástechnikai képességeiket. Ez a különbség úgy értelmezhető, mintha 4 iskolai évvel kevesebbet végeztek volna a férfiakhoz képest. Az 1-3. ábrák mutatják grafikusan a nők képesség használati hátrányát a különböző mutatók alapján. A legfelső kék színű oszlop az ábrákon az úgynevezett  teljes különbség, azaz ezen a ponton nem vesszük még figyelembe, hogy a férfiak és a nők sok olyan dologban különböznek amely befolyásolja a munkahelyi képesség használatot. A különbség azonban nem sokat csökken akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy a férfiak és nők eltérő foglalkozásokat választanak, melyek képességhasználati igénye eltérő lehet. Ezt a megmaradt különbséget hívjuk foglalkozáson belüli különbségnek (1-3. ábra a középső kék színű oszlopa). 

A rendelkezésre álló adatok segítségével azt is tudjuk igazolni, hogy a megfigyelt különbségek nem annak köszönhetőek, hogy egyes férfiak és nők képességei eltérnek.

Az adatbázis készítői erre kifejlesztett tesztek segítségével felmérték a válaszadók írás, olvasási, valamint matematikai képességeit. Ezen teszteredményekre, valamint számos demográfiai (például életkor és iskolai végzettség) és munkahelyi (például cég mérete) tulajdonságra kontrollálva sem tűnik el a nők képességhasználati hátránya. Azaz a nők kevésbé használják a képességeiket a munkahelyükön, mint a megegyező foglalkozású, végzettségű és azonos matematikai/olvasási teszt eredményeket elérő férfiak (1.-3. ábra legalsó kék  oszlopa). A nők képességhasználati lemaradása a PIAAC-felmérésben vizsgált mind a 16 országban kimutatható. Azonban azt nem tudjuk megmondani, hogy a nők kevesebb vagy ugyanannyi, de kevésbé összetett feladatot végeznek el. 

Vajon mi lehet az oka annak, hogy a nők kevesebb matematikai, írás és olvasási, valamint számjtástechnikai képességet használnak, mint a férfiak? Miközben erre a kérdésre kerestük a választ, megvizsgáltuk, hogy mennyiben befolyásolja a munkahelyi képességhasználatot a családi háttér. Azt találtuk, hogy azon nők, akik egyedülállóak, nagyjából ugyanannyi képességet használnak a munkahelyükön, mint a hasonló foglalkozású és demográfiai hátterű egyedülálló férfiak (1-3. ábra narancssárga oszlopok). Ezen csoportban 0.1 szórásnál kisebb a különbség minden képesség használati mutató alapján, ráadásul a számitástechnikai képességhasználatban a nők hátránya eltűnik. 

Ezzel szemben a párkapcsolatban élő nők hátránya jelentősen (0,2 szórásnyival) nagyobb a hasonló foglalkozású és demográfiai hátterű párkapcsolatban élő férfiakhoz képest (1-3. ábra piros oszlopok).

Ez a különbség azonban nagyjából a felére csökken, ha figyelembe vesszük, hogy a nők (és azon belül is kiemelten a párkapcsolatban élő nők) több házimunkát végeznek, mint férfi társaik. A párkapcsolatban élő nők átlagosan heti 423 perccel több időt fordítanak házimunkára, mint férfi társaik (4. ábra). Ez a különbség önmagában véve is jelentősnek tűnik, de még szembetűnőbb annak fényében, hogy az egyedülálló nők és férfiak közötti különbség ennek csak  harmada (162 perc). 

A házimunka és a munkahelyi képességhasználat közti negatív összefüggés azért érdekes, mert a munkaadó nem tudja, hogy melyik munkavállaló heti hány perc házimunkát végez. Ezért nem életszerű, hogy a munkaadó szándékosan kevesebb képesség használatot igénylő feladatot ad a azoknak a munkavállalóknak akik több házi munkát végeznek.

A mi magyarázatunk az, hogy aki túl sok házi munkát végez, az egyszerűen túl fáradt lehet a munkahelyén a hatékony munkavégzéshez.

Ez a hatás pedig a párkapcsolatban élő nők egy részénél különösen fontos lehet.

Eredményeinkből az következik, hogy a foglalkozások közötti szegregációt csökkentő intézkedések önmagukban nem tudják megszüntetni a nemek közötti munkahelyi különbségeket. Emellett azt látjuk, hogy a munkahelyi és otthoni tevékenységek szorosan összefüggenek, ezért a munkahelyi egyenlőtlenségek csökkentéséhez egyszerre kell megérteni a munkahelyi és a szabadidőben végzett feladatok nemek szerinti megosztását.

Megjegyzés: A kutatást az MTA Prémium Posztdoktori Ösztöndíj programja támogatta.

A szerzők a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatói

Címlapkép: Getty Images

Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Ez is érdekelhet
telepules-magyarorszag