FONTOS Omikron-hullám: furcsa dolog történt a héten - Hol lehet az ötödik hullám csúcsa?
nyugdij nyugdijas
KRTK blog

Itt a szomorú igazság a magyar nyugdíjasokról: minél gazdagabb valaki, annál tovább él

Simonovits András, KRTK
Röviden bemutatjuk az egyéni jövedelemmel párhuzamosan növekvő várható élettartam világszerte erősödő jelenségét: az élettartamrést, és magyar adatokon alapuló, de feltételezett hatását a nyugdíjrendszerbeli újraelosztásra. Az arányosnak nevezett nyugdíjrendszer jelentős jövedelmet csoportosít át a kisjövedelműektől a nagyjövedelműeknek, ezt érdemes az alapnyugdíj hozzákeverésével mérsékelni.

Hagyományosan a nyugdíjmodellezők felteszik, hogy adott időszakban és adott országban az egyének születéskor várható élettartama független az életpálya-jövedelmüktől. Újabban azonban egyre több kutató vizsgálja, hogyan emelkedik párhuzamosan a várható élettartam a jövedelemmel. A folyamatot a népesség leggazdagabb és a legszegényebb részének élettartam-különbségével mérik, amelyet élettartamrésnek neveznek. Például az Egyesült Államokban a 2001 és 2014 közti időszak átlagában a leggazdagabb és a legszegényebb 1 százalék élettartam-különbsége férfiaknál 15, nőknél 10 év volt (Chetty és szerzőtársai, 2016).

A továbbiakban magyar adatbázissal dolgozunk (1. ábra), amely 2012-es adatok alapján négy egyenlő részre osztja a magyar férfiakat végső nyugdíjuk szerint, és hozzáteszi, hogy átlagosan hány évet éltek még a 60 éves koruk után: ezt nevezik a 60 évesen várható hátralévő élettartamnak. A felső és az alsó negyed alapján a rés 4 év, a relatív rés 21 százalék. Az átlagnyugdíj százalékában kifejezett négy nyugdíjat relatív nyugdíjnak nevezzük.

Amikor a nyugdíjrendszer jövedelem újraelosztási hatásáról elmélkednek, a hagyományos megközelítés hívei figyelmen kívül hagyják ezt a dimenziót. Például az 1992 és 1998 közti magyar tb-nyugdíjrendszert erősen degresszívnek tekintik, mert minél nagyobb volt a nyugdíjmegállapítás alapjául szolgáló egyéni életpálya-kereset éves átlaga (röviden: a nyugdíjalap), annál kisebb lett a megfelelő nyugdíj–kereset arány. Például 10 jövedelmi sáv létezett, és az egyes jövedelemsávokban a nyugdíjalapnak 100, 90, …, 10 százalékát írták jóvá. Mivel a magyar nyugdíjrendszer a nettó jövedelmeket vette (és veszi) alapul, a degresszió második szjá-nak volt tekinthető. A rendszer paraméterértékei (nemcsak nominális, hanem reálértékben is) évente változtak, és már csak emiatt is népszerűtlenek volt a degresszió.

1998-ban több okból logikusnak látszott, hogy a tb-pillérben szűnjék meg az induló nyugdíjak degressziója. A fokozatos átmenetre 15 évet szántak, és 2013-ban induláskor már csak a két felső sáv maradt meg, akkoriban nagyon magasnak számító, 372 és 421 eFt-os alsó sávhatárral. Például 500 eFt-os nyugdíjalap esetén a beszámított jövedelem

372 +0,9(421–372)+0,8(500–421)= 372 +0,9x49+0,8x79=372+44,1+63,2=479,3 eFt

volt, 4 százalékkal kisebb, mint az eredeti érték. (40 éves szolgálati idő és korhatáros nyugdíjazás esetén a nyugdíj a nyugdíjalap 80 százaléka!)

Ezek a nominális értékek 2013 óta is megmaradtak, miközben mind az árak, mind az átlagos bérek jelentősen emelkedtek, ezért a degresszió újra emelkedik.

A nyugdíjrendszerbeli újraelosztás számításakor azonban az élettartamrést is figyelembe kell venni (Simonovits, 2021; Simonovits–Lackó, 2021). Például tekintsük az életpálya során befizetett járulékok és a kapott járadékok különbségét, s annak (relatív) szórásával mérjük az újraelosztást. Az egyszerűség kedvéért az alábbi képletben eltekintünk a bérek és az árak növekedésétől:

Életpálya-egyenleg = szolgálati évek száma x járulékkulcs x bruttó bér – nyugdíjas évek száma x nyugdíj.

Ha figyelembe vesszük, hogy a nyugdíjon kívül a szolgálati évek, de különösen a nyugdíjas évek száma is függ a bruttó bértől, látható, hogy az egyenleg–bér-kapcsolat bonyolult.

Az 1. ábra adatait szabadon értelmezve, a következő számpéldával élünk: mindenki az átlagosan 19 éves nyugdíjtartam duplájáig, 38 éven keresztül fizetett járulékot, továbbá feltesszük, hogy a 2012-ben elhunytak egykori bruttó bére nyugdíjuk 2,5-szerese volt: arányos nyugdíj. Belátható, hogy számpéldánkban az egyensúlyi járulékkulcs kerekítve 20,5 százalék. (Ha kisebbnek választottuk volna a nyugdíj–bér-hányadost, akkor nagyobb járulékkulcsot kaptunk volna.) Az egyenleg fenti képletébe behelyettesítve, az életpálya-egyenlegekre a következő adatokat kapjuk a 2. ábrán, mindent az elhunyt férfiak átlagos éves nyugdíjában kifejezve.

Látható, hogy az arányosnak feltételezett nyugdíj az életpálya egészében jelentős jövedelmet oszt újra a kisebb nyugdíjúaktól a nagy nyugdíjúak felé. Konkrétan: az 1. és a 2.  alsó nyugdíjnegyedbe tartozók életpályájuk során az átlagos éves nyugdíj 148, illetve 96 százalékával többet fizetnek be, a legfelső nyugdíjnegyedesek viszont az éves átlag 244 százalékával kapnak többet.

Lehetne olyan nyugdíjrendszert is kitalálni, amelyben nem lenne újraelosztás, csak a négy osztályra külön–külön kellene a járuléktömeget elosztani a (hátralévő) várható élettartammal. Ezt a semleges rendszert mutatja be a 3. ábra, az előbbinél árnyalatnyival kisebb az egyensúlyi járulékkulccsal: 20,4 százalék. Mivel az egyenlegek definíció szerint nullák, elhagytuk őket.

Bár a semleges nyugdíj eltünteti az életpálya-újraelosztást, több előnytelen tulajdonsága miatt tudomásom szerint sehol sem alkalmazzák a gyakorlatban. Mielőtt tovább lépnénk, kitérőként megemlítem az alapnyugdíjat, amelynél mindenki azonos nyugdíjat kap. A 4. ábra 20 százalékos járulékkulcsnál és 100 egységnyi alapnyugdíjnál tünteti föl az életpálya egyenlegeket. Nem meglepő, hogy az 1. negyed több mint 5 évi átlagnyugdíjjal kap többet, mint amennyit befizet; a 4. negyed viszont majdnem 8 évnyi átlagnyugdíjjal fizet többet, mint amennyit kap.

A legjobb megoldást az alap- és az arányos nyugdíj keverése adja, például 20-80 százalékos arányban, megtartva semleges rendszer járulékkulcsát.

Az 5. ábrán megmutatjuk, hogy a keverés jelentősen csökkenti, de nem szünteti meg a kisnyugdíjasok túlfizetését és a nagynyugdíjasok elmaradását az arányos nyugdíjrendszerhez képest; és fordítva az alapnyugdíj-rendszerhez képest.

Hivatkozások

  • Chetty, R.–Stepner, M.–Abraham, L.–Lin, S. Scuderi, B.–Turner, N.–Bergeron, A.–Cutler, D. (2016): The Association between Income and Life Expectancy in the United States, 2001–2014. JAMA, Vol. 315. No. 16. 1750–1766. o. https://doi.org/10.1001/jama.2016.4226
  • Molnár D. L.–Hollósné Marosi, J. (2015): Az öregségi nyugdíjasok halandósága. A nyugellátási összeg, a nyugdíjazási életkor és a halandóság összefüggései Magyarországon, 2004–2012. Közgazdasági Szemle, 62:12, 1258–1290. o. https://doi.org/10.18414/ksz.2015.12.1258
  • Simonovits, A. (2021): Életpálya-jövedelemtől függő várható élettartam és a nyugdíjrendszer, Statisztikai Szemle, 99:7, 632–660. o.
  • Simonovits, A.–Lackó, M. (2021): A várható élettartam–jövedelem-kapcsolat egyszerű ökonometriai becslése – újraelosztás a nyugdíjrendszerben, Közgazdasági Szemle, 68: 11, 1162–1170. o.

A szerző a KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, és nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

kirgizisztán
koronaviruscoronavirus
Camus autóbaleset
Steiner Attila eloadas Portfolio konferencia MEKH
Népesedési katasztrófa Romániában - Zuhan Erdély lakossága

Kiszámoló Te mennyit költesz?

A tegnapi cikk kommentjeiben előkerült, hogy ki mennyit keres és mennyit költ, egyesek szerint sehogy nem tudják 800...

2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
ruhabolt