A szabályozó hatóságok friss számai szerint a brit nyugdíjalapok 2022-ben 425 milliárd fontot veszítettek a kötvénypiaci pánik miatt - jelentette a Financial Times.
A világ legnagyobb nyugdíjalapjának számító japán állami nyugdíjalap az október-decemberi időszakban 39,14 milliárd dolláros nyereséget ért el, ezzel vagyonát 1540 milliárd dollárra növelte, köszönhetően az alacsony kötvényhozamoknak és a jól teljesítő részvénypiacoknak - írta meg a Nasdaq.
Jelentősen, 14%-kal csökkent 2022-ben a nyugdíjprogramokban és nyugdíjalapokban kezelt pénz állománya az OECD-országokban, ennél nagyobb csökkenést utoljára a 2008-as válság idején lehetett látni – derül ki az OECD elemzéséből. Hozzájárult ehhez a magas infláció, a megugró kamatlábak, a részvénypiacok esése, mindez pedig oda vezetett, hogy jelentős bukót könyvelhettek el a nyugdíjra gyűjtők a reálhozamokon.
Jelentősen nőtt a norvég állami nyugdíjalap, a világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapjának vagyona tavaly - közölte a vagyonkezelő, a Norges Bank Investment Management kedden.
Nagy baj lehet abból, ha jelentősebb fedezetkiegészítési felhívásnak (margin call) vagy nagyobb ügyfélvisszaváltásoknak kell eleget tenniük az euróövezeti árnyékbankoknak. A helyzet az, hogy nincs elég likviditásuk ezek teljesítésére – írja az Európai Központi Bank (EKB) jelentésére hivatkozva a Reuters.
A világ legnagyobb állami nyugdíjalapjának számító japán nyugdíjalap 683,2 milliárd jen, azaz mintegy 4,5 milliárd dollár veszteségről jelentett a harmadik negyedévben, miután jelentősen visszaesett a belföldi kötvényállományának értéke - közölte a Bloomberg.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam, a második részben pedig a demográfiai folyamatokról írtam. A harmadik részben bemutattam, hogy miért nem jó a jelenlegi emelési rendszer. A negyedik részben a nyugodt jövő zálogáról, vagyis az automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokról írtam. Az ötödik részben bemutatom, mi a titkuk a svédeknek.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Magyarország az EU felé vállalta, hogy nagyívű nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam, a második részben pedig a demográfiai folyamatokról írtam. A harmadik részben bemutattam, hogy miért nem jó a jelenlegi emelési rendszer. A negyedik részben a nyugodt jövő zálogáról, vagyis az automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokról írok.
Az amerikai bankcsődök után most újabb problémával néz szembe Svédország legnagyobb nyugdíjalapja: a svéd nyugdíjra gyűjtők megtakarításainak egy jelentős része van a bajba jutott ingatlanszektorba fektetve.
Nagy reformok küszöbén áll az Egyesült Királyság nyugdíjrendszere: a tervek szerint már 18 éves életkortól működne az automatikus beléptetés a foglalkoztatói nyugdíjrendszerbe – számol be a hírről a Financial Times.
Bár a számok azt mutatják, nem emelkedett jelentősen az értékvesztések száma a brit bankszektorban, ez a folyamat leginkább a növekvő inflációnak és a kamatemelések miatt van Sam Woods, a Bank of England alelnöke szerint – írja a CNBC.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A harmadik rész tárgya a kiegészítő nyugdíjrendszer.
Szingapúr 7 milliárd szingapúri dollár (tehát mintegy 5,2 milliárd dollár) összegű nyugdíjalap-emelést fog nyújtani az 50 éves és annál idősebb polgároknak – számol be a hírről a Bloomberg.
Vegyes reakciókat váltott ki a pénzügyi szektorban a brit kormány új javaslata, amely szerint 50 milliárd fontnyi nyugdíjpénztári vagyont juttatnának a kezdő vállalatoknak. A reformok a kormány elmondása szerint win-win szituációt eredményeznek majd, szakértők szerint azonban nincs garancia arra, hogy a javaslat mindenki számára megfelelő lesz.
A PwC 500 vagyonkezelő és intézményi befektető körében végzett felmérése szerint 2027-ig minden hat alap- és vagyonkezelőből egy eltűnik majd, vagy azért, mert beszünteti tevékenységét, vagy azért, mert nagyobb piaci szereplő vásárolja fel – számol be a hírről a Financial Times.
Nehéz évet zárt 2022-ben az európai alapkezelői piac, a befektetési alapok nettó vagyona 12,5%-kal, 19,1 ezermilliárd euróra csökkent tavaly, és a 2021-es rekord értékesítési számok után 273 milliárd eurónyi tőke távozott a szektorból. Mindez elsősorban a részvény- és kötvénypiacok gyenge teljesítményének tudható be. Az Efama friss jelentése több érdekes számot is kiemel: lassan eltűnnek a kis vagyont kezelő alapok Európában, a lakosság befektetési alapok iránti kereslete visszaesett, mindeközben az egyre élénkebb verseny miatt csökkenek az alapok költségei is.
Iskolák, bankfiókok, szaküzletek.
Az amerikai védelmi miniszter beszélt az ügyről.
A francia elnök szavaira is reagált.
Ukrajna gyors uniós csatlakozása mindkét állam számára előnyös lesz - hangoztatta.
Legalábbis Franciaország esete erre utal.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
