
Egyre nyilvánvalóbb jelek mutatják, hogy a gazdasági növekedés környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatatlan, és azzal kapcsolatban is gyűlnek a bizonyítékok, hogy a jövedelem nem növeli korlátlanul a szubjektív jóllétet, vagyis az élettel való elégedettséget sem. Mindezek miatt folyamatosan teret nyernek azok a radikális gazdasági irányzatok, amelyek szerint napjaink környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági problémáit nem a gazdaság növekedése fogja megoldani, hanem egy új, ökológiailag fenntartható és igazságosabb társadalmi-gazdasági berendezkedésre van szükség. Az átmenet azonban nem könnyű, ezért fontos az olyan szerveződések térnyerése, amelyek értelmezhetőek a jelenleg fennálló paradigmában is. A bevásárlóközösségek pontosan ilyen kezdeményezések, amelyeket a „Helyi élelmiszer rendszerek és rövid ellátási láncok a poszt-COVID társadalomban” (NKFIH FK 143247) című kutatásban vizsgáltuk meg alaposabban.
Mik azok a bevásárlóközösségek?
A bevásárlóközösségek (amelyek kosár közösségek, szatyor közösségek, batyu közösségek néven is ismertek) olyan önkéntes alapon szerveződő fogyasztói csoportok, amelyekben a helyi élelmiszer termelők és vásárlók közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással, köszönhetően a közösség szervezőinek, akik tevékenységükkel a kapcsolódás motorjai. Napjainkban a kapcsolódás jellemzően egy online felületen keresztül zajlik, mint amilyen például egy rendelő űrlap, vagy webáruház. A szervezők összegyűjtik a helyi termelők kínálatát, amely alapján heti vagy kétheti rendszerességgel a vásárlók leadhatják rendelésüket. Az összegyűjtött rendelések átadása is szervezetten, egy átadóponton, ritkábban házhozszállítással zajlik. Hazánkban kétféle megoldás létezik az átadás lebonyolítására: a dobozos rendszerekben a termelők elhozzák az átadópontra a termékeket, amelyeket a szervezők és/vagy önkéntesek készítenek össze, a vásárló pedig átveszi a saját rendelését tartalmazó dobozát.
A piacos rendszerekben a szervezőkön a termékek nem, „csak” az információ folyik keresztül, az előrendelt árukat a termelők maguk adják át.
A közösségek gazdasági-társadalmi szempontból fontos célja a termelők méltányos díjazása, a megélhetés, és ezen keresztül a vidék népességmegtartó képességének, valamint a sokkhatásoknak ellenálló, élelmezésbiztonságot garantáló élelmiszer-rendszerek biztosítása. A szakirodalom alapján a helyi élelmiszer-rendszerek, és egy fontos értékesítési csatornaként a bevásárlóközösségek elsősorban a társadalmi kohézió előmozdítói, és kevésbé jelentősek, mint a vidékfejlesztés hajtóerői.
Miért jó csatlakozni egy bevásárlóközösséghez?
E kezdeményezések közvetlen előnye a termelők számára a biztos, kiszámítható eladás – nem fordulhat elő az, hogy a termelőkön marad a termék például rossz időjárás miatt, ráadásul nem kell órákon keresztül a piacon ácsorogni. A közösségek továbbá fontos és időrabló marketinggel és vevőkapcsolattal vesznek le a termelők válláról. A vásárlók számára azért érdemes csatlakozni, mert a közösségek a szokásosnál szorosabb fogyasztói kontrollt gyakorolnak, alaposan ismerik a termelőt, nem ritkák a gazdaságlátogatások sem – magyarán szoros, közvetlen a kapcsolat, így a vásárlók megbízható, kiváló minőségű helyi élelmiszerekhez juthatnak. A legtöbb közösség szervezőgárdája összetett értékelési kritériumokat alkalmaz, amikor egy új gazdálkodó bevonását mérlegeli: fontos lehet például a termelés módja (így például bio, vegyszermentes, konvencionális), a földrajzi távolság, az alapanyagok eredete, adalékanyagok milyensége (vagy mellőzése), a választékbőség, és egy sor más szempont is.
A nagyobb rendelt mennyiséggel olykor kedvezőbb ár is együtt járhat, bár összességében fontos cél a méltányos árképzés.
Összességében az igény nagyon nagy, országszerte egyre több bevásárlóközösség alakul, és rendszeresek a bevásárlóközösségek indítását segítő képzések is. Jellemzően a leginkább elkötelezett fogyasztók csoportja vállalja magára a szervezéssel járó feladatokat, általában önkéntesként, esetleg alkalmi munkavállalóként foglalkoztatva. A stabil működés kulcsa a tapasztalatok alapján nem egyetlen karizmatikus vezető jelenléte, hanem a hasonló értékrenddel rendelkező emberek öt-hat fős, de viszonylag homogén csoportjának együttműködése. A szervezők körében gyakori a kiégés, ezért a tartós működéshez elengedhetetlen, hogy a közösségek legalább részben kompenzálják az erőfeszítéseket. A fizetés mértéke azonban kritikus kérdés, mivel a viselkedési közgazdaságtani szakirodalom szerint a túl alacsony értékű ösztönzők ellenkező hatást érhetnek el, csökkentve a motivációt. A kompenzáció ráadásul további kockázatokat is rejt magában, mert az érintett „munkavállaló” esetében a hangsúly a bevásárlóközösség eredeti értékeihez képest könnyen jövedelemtermelésre kerülhet, ami pont az eredetileg szembenállást kiváltó kapitalista működésmódhoz vezethet. A fonák helyzet megoldását a közösségi működésmód, és az értékek rendszeres újragondolása jelentheti.
Hazai trendek
Magyarországon az első közösség, amely nem sokkal az ezredforduló után alakult, az azóta megszűnt "Szatyor" volt, amelyet néhány más kezdeményezés követett. Ekkoriban a csoportok közötti összetartó erőt elsősorban az ismert "márkanév" jelentette (pécsi Szatyor, kecskeméti Szatyor, debreceni Szatyor); a már meglévő közösségek elsősorban a tapasztalatok átadásával és néha a termelőkkel való kapcsolatteremtés segítésével támogatták az újak létrejöttét.

A COVID-19 járvány nagy felforduláshoz vezetett a szektorban. Az ellátási láncok gyors átszerveződésének nagy, bár átmeneti nyertesei éppen a bevásárlóközösségek voltak: a forgalom egyik pillanatról a másikra megsokszorozódott, és a bevásárlóközösségek igen fontos szerepet játszottak az élelmiszerbiztonság fenntartásában. Sok esetben a felgyorsította az új közösségek elindítását is. A 2. és a 3. ábra néhány közösség főbb paramétereit mutatja be 2021-re vonatkozóan. A közösségek száma 2022 nyarán 25 körül volt, és további öt-hat közösség indult 2022 őszén.


A legtöbb közösség a fővárosban vagy a megyeszékhelyeken található. Vannak azonban néhány ezer lakosú településekről származó közösségek is, mint például a "Vértesi Kamra" (Csákváron, 5200 lakos) vagy az "Etyeki Szatyor" (Etyek, 4000 lakos). Minél kisebb a település, annál nehezebb egy bevásárlóközösséget működtetni: mivel a fogyasztók nagyobb eséllyel ismernek személyesen is termelőket, így arányaiban nagyobb az egyéb közvetlen értékesítési csatornák (pl. a gazdaságon belüli értékesítés, barter) szerepe.
Az egyes közösségek teljesen függetlenek egymástól. Néhány gazdálkodó egynél több közösséget lát el, de ez mindig a gazdálkodó személyes döntése. A magyarországi szervezetek életében jelentős mérföldkő a hálózatosodási tevékenységek megjelenése, illetve a kapcsolódások széles körét kínáló metaszervezet megjelenése. Létrejött egy közös weboldal és egy kapcsolódó közösségi média platform, amely a meglévő közösségek felkutatására szolgál, megkönnyítve a termelők és a fogyasztók számára a való csatlakozást, és kiindulópontként szolgál az új közösségek létrehozását fontolgatók számára. A szervezetek közötti egyedülálló kapcsolatot a rendelések lebonyolítását lehetővé tevő, több szervezet által is használt, specifikusan a bevásárlóközösségek logikájára épülő és a vonatkozó igényeket kiszolgáló, közös fenntartású szoftver teremti meg. Egyre élénkebbek a gazdasági kapcsolatok is a közösségek között – sokszor a több szervezetet is ellátó termelők közvetítésével. Összességében a kialakulóban lévő metaszervezet segítheti a méretgazdaságosság elérését a vásárlóerő további koncentrálásával.
Az alternatív élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos egyik széles körben elterjedt kritika, hogy magasabb áraik (a kétségkívül kiemelkedő ár-érték arány ellenére) viszonylag tehetős közönséget vonzanak. A bevásárlóközösségek esetében, más modern alternatív élelmiszerrendszerekkel összehasonlítva kevésbé nyilvánvaló a jómódú vásárlók dominanciája: viszonylag sok az alacsony jövedelmű, de annál tudatosabb vásárló. A hátrányos helyzetű és marginalizált társadalmi csoportok részvétele azonban ezen szervezetekre sem jellemző, annak ellenére, hogy sok szervezet rendkívül érzékeny a társadalmi egyenlőtlenségek kérdéseire. Egyes csoportok például rendszeresen vagy kampányok keretében gyűjtenek élelmiszert a rászoruló családok és szervezetek megsegítésére.
A magas árak mellett a mozgalom terjedését akadályozhatja például az önkéntesek kiégése (és gyors fluktuációja), a viszonylag magas hozzájárulás, amelyet a gazdáknak fizetniük kell, és területtől függően az olyan gazdák hiánya, akik látják a részvételben rejlő lehetőségeket, vagy meg tudnak felelni az elvárásoknak. Bizonyos esetekben (különösen a gyenge vásárlóerővel rendelkező területeken) a dinamikus közösségi növekedés hiánya a kezdeményezés korai szakaszában veszélyes lehet, mivel a résztvevő gazdák esetleg többet vártak el az együttműködéstől, és a közösség széteshet, mielőtt még esélye lenne megerősödni.
Bár a bevásárlóközösségek jövője ígéretes, a legtöbb ilyen közösség még gyerekcipőben jár.
A jövő zenéje, hogy e szervezetek mennyire tudnak megerősödni, és be tudják-e tölteni ígéretes társadalomátalakító szerepüket. Ugyanakkor számos folyamat ösztönzi a mozgalom fejlődését, többek között a fokozódó hálózatosodás, valamint az éghajlati válság következtében erősödő fogyasztói tenni akarás, továbbá a hagyományos termékek relatív árának (esetenként nagyobb mértékű) emelkedése.
A bevásárlóközösségek szerepe a fenntarthatósági átmenetben
A bevásárlóközösségek nagy előnye, hogy értelmezhetőek a főáramú kapitalista paradigmán belül, mivel az elsősorban individualista érdekek által vezérelt szereplők között alakítanak ki kapcsolatokat. Sokféle módon csökkentik a tranzakciós költségeket: először is, a saját termékeiket értékesítő gazdálkodót tömörítenek, az autentikus élelmiszerek széles választékát kínálják, és a vásárlói igények egyesítésével megkönnyítik a kapcsolódást. Az intézményesülés fokozza a gazdák együttműködését egy olyan környezetben, ahol az együttműködés a történelmi múlt következtében nem jellemző. A piacterekhez képest a szigorú és átlátható értékelési kritériumok alkalmazása, valamint a rendszeres tanyalátogatások biztosítják, hogy azok kerüljenek kapcsolatba a fogyasztókkal, akik valóban megtermelték a termékeket. Az informatikai eszközök használata a teljes rendelési és forgalmazási folyamat során minimálisra csökkenti a tranzakciós költségeket. Végül a BK-k a tudatosságnövelés és az átlátható kommunikáció kombinációjával elnyerik az érdekelt felek bizalmát. Figyelembe véve a civil társadalom gyenge állapotát és a magyarországi együttműködés alacsony szintjét, nem lehet eléggé hangsúlyozni a szervezetek közösségi kohézió növelésével kapcsolatos munkájának fontosságát.
A bevásárlóközösségek kis mérete és a növekedési kényszertől való függetlenedése fenntarthatóságukat sugallja (nem beszélve arról, hogy a tőke eloszlását segítik a koncentrálás helyett). Meg lehet ugyanis határozni, hogy egy kistermelő számára mi az "elég" (pl. mennyi földet lehet egy nap alatt megművelni, hány állatot tud egy ember etetni stb.) Bár a legtöbb közösség még mindig terjeszkedik, néhány már elérte a határait a kényelmesen kiszolgálható vásárlók számát illetően. Továbbá, bár egyes közösségek megengedőbbek a szállítással kapcsolatos karbonlábnyomukkal kapcsolatban, a gazdák személyesen határozhatják meg, hogy megéri-e a viszonylag kis mennyiségű terméket szállítani. Az "elég" tehát egyéni és szervezeti szinten is értelmezhető, így az átalakító hatás inkább a mozgalom vagy a hálózatosodás, mint az egyes közösségek növekedésének eredménye lehet.
A bejegyzés alapjául szolgáló kutatás Itt olvasható.
Benedek Zsófia a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, az ESSRG kutatója.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének állsápontjával.
Címlapkép forrása: Getty Images
Súlyos vád: lényegében nyílt háborús beavatkozást hajtott végre Kína
Erős támogatás az egyik hadviselő félnek.
Véget ér egy korszak, búcsút inthetünk a hagyományos vonalkódoknak
Új technológia lép a helyébe.
Nagy nevekkel jön a Portfolio Financial IT konferenciája - Már csak egy hét!
Alapjaiban változtatja meg az AI a bankolást?
Hatalmas projektbe fogott bele az OTP, új városközpontot építenek fel
400 millió eurós beruházásról van szó.
Nicușor Dan nyerte a romániai elnökválasztást, George Simion elismerte vereségét – Híreink percről percre
Nagy részvétel mellett az AUR-vezér alulmaradt a bukaresti főpolgármesterrel szemben.
A dollár világpénzszerepe alapjaiban kérdőjeleződik meg
Az Egyesült Államok fizetőeszköze manapság egyértelműen a világgazdaság első számú devizája. A dollár központi szerepe azonban a világgazdaság strukturális változásával meginogni láts
Ne vásárolj ingatlant úgy, mint egy zsák krumplit!
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Ne vásárolj ingatlant úgy, mint egy zsák krumplit! Az ingatlanvásárlás sokkal komolyabb döntés, mint gondolnánk Miközben egy használt autót alapos
Követett részvények - 2025. május
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
Napelemekkel lefedett csatornák kínálhatnak megoldást a víz- és energiahiányra
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá alakíthatja amellett, hogy hozzájárulhat a
Vagyonmegosztás 2025 - tények tévhitek
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén a legtöbb félreértés ezen a területen alakult ki. Dr. Bagi Éva csal
A nagyvállalatok árnyoldala: fenntarthatóság vagy megtévesztés?
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül elő a \"zöldítés\". De több ismert márka és nagyvállalat gyakorlatában ta
Így kerüld el a leggyakoribb hitel-elutasításokat - legális kiskapuk banki fedezetekre
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így kerüld el a leggyakoribb hitel-elutasításokat - legális kiskapuk banki fedezetekre Miért utasítanak el a bankok? Ingatlanvásárláskor gyakori, hog
Megverik az inflációt a magyar befektetési alapok?
A kérdés és a blog témája alapján úgy tűnhet, hogy a válasz egyértelműen nem lesz. Meglepú módon jobb a helyzet, mint gondoltam, de a jó nem ilyen. Persze okozhatta ezt az utóbbi 10+ év ré


- Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
- Itt a fordulat: ez lehet az első jel arra, hogy megmenekülhet a föld
- Véget ért az orosz-ukrán béketárgyalás: itt van minden, amit tudni lehet
- Érdekesen takarítanak meg a magyarok: olyat műveltek, mint Európában senki
- Hozzányúl a kormány a szocho-szabályokhoz
Ingatlanpiaci elemző
Stipsicz András matematikus nyerte az idei Bolyai-díjat
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
A Fülöp-szigeteken keresztül vezet a Gloster útja Amerikába
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Mindenkit meglepett Kína csodacége – Mit hoz Magyarországnak a BYD?
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Sikeres befektető online tanfolyam
Megtanulhatod, hogyan találj rá a legjobb befektetési lehetőségekre, és azonnal alkalmazható, gyakorlati stratégiákat sajátíthatsz el – mindezt egy interaktív, élő online eseményen.