elemiszer piac
KRTK blog

Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez?

Fertő Imre, KRTK
Benedek Zsófi, KRTK
Szente Viktória, Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemen
A helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan számos pozitív vélekedés él a közvéleményben. Sokan úgy gondolják, hogy a helyi élelmiszerek frissebbek, egészségesebbek és alacsonyabb a környezet terhelésük. Mások szerint azért kell helyi élelmiszereket vásárolni, mert ez által segíthetjük a helyi termelőket és rajtuk keresztül a helyi gazdaságot is. Kutatásunkban azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálatok mennyiben támasztják alá azt a népszerű vélekedést, hogy a helyi élelmiszerek vásárlása jótékony hatással van a helyi gazdaság növekedésére?

Nem meglepő, hogy koronavírus válság idején megnőtt a helyi élelmiszerek termelését és fogyasztását támogató kezdeményezések száma, mint egy olyan megoldás, amely segíti az ellenállóbb élelmiszerrendszerek kiépítését és az élelmezésbiztonság növelését. Ez az elképzelés magas szintű támogatást kapott, ideértve az EU mezőgazdasági biztosát, Janusz Wojciechowskit és Emmanuel Macron francia elnököt.

A helyi gazdaságra gyakorolt pozitívumokat elsősorban multiplikátor (tovagyűrűző) hatások alapján) képzelik el. A szakirodalom a helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan a multiplikátorok négy típusát különbözteti meg.

  • A kibocsátási multiplikátor a helyi értékesítés (mint kibocsátás) változását méri egy pénzegységnek (például 1000 forintnak) megfelelő keresletnövekedés hatására.
  • A foglalkoztatási multiplikátor azt méri, hogy egységnyi pótlólagos keresletnövekedés hány új munkahelyet generál.
  • A jövedelem multiplikátor a helyi élelmiszertermelésben dolgozók jövedelmi változásait számszerűsíti a kereslet egységnyi növekedése esetén.
  • A hozzáadott érték multiplikátor pedig a hozzáadott érték alapján méri az ágazat teljesítményét a teljes kibocsátás helyett (az összes vállalkozás hozzáadott értéke egy államban egyenlő a bruttó nemzeti termékkel).

A kutatás során az angol nyelven publikált, referált, eredeti közleményeket gyűjtöttük össze, amelyek 2000. január 1-je és 2019. december 31-e között jelentek meg. A különböző keresőmotorok által talált közlemények száma első körben tízezer fölött volt. Az így kapott találatokat több körben alaposan átvizsgáltuk. A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye az volt, hogy noha a lehetséges multiplikátor hatások tényét szinte készpénznek veszi a nemzetközi szakirodalom is, összesen csak 25 közleményt találtunk, amely megpróbálta számszerűsíteni a helyi élelmiszerek multiplikátor hatását.

A legtöbb tanulmány angol anyanyelvű térségből származik (23/25). 17 cikk az USA-ra koncentrál, egy további pedig egy kanadai-USA összehasonlítás. Egy közlemény ausztrál esetet mutat be, kettő Nagy-Britanniára, egy pedig Írországra vonatkozik. Találkozhatunk továbbá egy lengyel és brit összehasonlítással, egy cseh tanulmánnyal, valamint egy francia-kanadai kutatással.

A tanulmányok döntő többsége (17/25) alapján a helyi élelmiszerek vásárlása (a nem helyi élelmiszerekkel összevetésben) pozitívan hat a helyi gazdaságra, bár a kapcsolat erőssége nagyban függ a helytől és a multiplikátor típusától. Egyetlen tanulmány volt, ami egyik multiplikátor-típus esetében sem talált kimutatható hatást.

A kibocsátási multiplikátorral 18 közleményben foglalkoznak, és az eredmények nagyon széles skálán mozognak. A cseh termelői piacok esetén nem igazoltak kapcsolatot más kutatások eredményei alapján pedig a globálisan értékesített termékek esetén a mutató kedvezőbb, mint a helyi értékesítésnél. Más kutatások felhívták a figyelemre arra, hogy a helyi gazdaságok kiadásainak jelentős része nem helyi beszállítókhoz kerül, ezért a kibocsátási multiplikátor nem kimutatható.

Foglalkoztatási multiplikátort 11 esetben találtak, míg két kutatásban nem tudtak kimutatni pozitív hatást.

A hozzáadott-érték multiplikátor megítélése is vegyes. Hat kutatás egyértelműen pozitív eredményről számol be hangsúlyozva a helyzetfüggőség jelentőségét, míg négy tanulmány nem talált összefüggést.

Hét cikk vegyes tapasztalatokról számol be. Vagy ugyanaz a típus egyik helyszínen kimutatható, máshol ellenben a hatás negatív, vagyis kisebb, mint a globálisan értékesített termékek esetében, vagy pedig egy adott helyszínen egy adott típus megfigyelhető egy másik típus azonban nem. Bár a mintánk kicsi, úgy tűnik, hogy az eredmények és megközelítés módszere között nincs összefüggés.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a helyi élelmiszerek legalább egy típusú multiplikátort valószínűsítenek. Leggyakrabban a kibocsátásra és a foglalkoztatásra gyakorolnak kedvező hatást, de sok esetben a jövedelmek alakulására is hatnak. A hozzáadott érték multiplikátor megjelenése a leginkább helyzetfüggő, ezért kérdésként merül fel, hogy a helyi értékesítés vagy munkaerő szintjének pozitív változása valóban a helyi gazdaság hozzáadott értékének növekedéséhez vezet-e.

A foglalkoztatási multiplikátorral összefüggésben több cikk is említi a helyi élelmiszer előállításban jelentkező idényszerű munkalehetőségeket, vagy hogy a helyi termék előállítók közül (szemben a globális piacra termelőkkel) sokan rendelkeznek más forrásból származó jövedelemmel is. Tekintve, hogy az említett foglalkoztatásokat sokszor nem veszik figyelembe, a vizsgálatok gyakran becsülnek a valóstól eltérő foglalkoztatási hatást. Ugyanígy a különböző helyi rendszerekben jellemzően magas az önkéntesség aránya, ami további torzítást eredményez. Többen hangsúlyozzák ugyan a helyi élelmiszer rendszerek társadalmi kohéziós szerepét, ennek pénzügyi mérhetősége azonban rendkívül bonyolult.

Kérdéseket vet fel a lokalitás értelmezése is. Legtöbb esetben földrajzi szempontból tárgyalják, de a kutatások felhívják a figyelmet gazdasági megközelítés jelentőségére: egy termék akkor tekinthető helyinek, ha az inputok legalább felét helyben szerzik be. A globalizációs folyamatok miatt ez azonban ritkán valósul meg, vagyis a kereslet növekedése csak korlátozottan realizálódik a helyi beszállítóknál. Mivel a kutatásokban ritkán kérdeznek rá az inputok forrására, ezért valószínűsíthető, hogy a multiplikátor hatás felül becsült – különösen a kibocsátási és a hozzáadott multiplikátorok esetében.

Problémás lehet az oksági kapcsolat iránya is. Egyes szerzők a helyi élelmiszerek gazdasági hatását megkérdőjelezik, és e rendszereket sokkal inkább a területi fejlettség következményének tartják.

A döntéshozók számára fő következtetésünk, hogy a helyi élelmiszer-rendszerek sokkal inkább a társadalmi kohézió előmozdítói lehetnek, semmint a vidékfejlesztés hajtóerői. E rendszereknek kétségtelenül fontos szerepe van a helyi térségek életminőségének javításában közvetlen és nem piacosítható előnyeik révén.

A bejegyzés alapjául szolgáló kutatás a következő cikkben jelent meg:

Benedek, Z., Fertő, I., & Szente, V. (2020). The Multiplier Effects of Food Relocalization: A Systematic Review. Sustainability, 12(9), 3524.

Fertő Imre és Benedek Zsófia a KRTK Közgazdaság-tudomány Intézetének kutatói, Szente Viktória a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem oktatója.

Címlapkép: Getty Images

olaszzaszlo_velence_shutterstock
bitcoin_kriptopénz
Emmanuel Macron

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
magyarország magyar falu vidék nem is tudom hol van ez