elelmiszer piac
KRTK blog

Mit hozott a gazdáknak a koronavírus?

A koronavírus járvány kitörésével a helyi élelmiszer szektorban nagyon összetett helyzet alakult ki. Az évek óta erősödő helyi élelmiszer rendszerek, a gazdák által kínált termékek iránt az új helyzetben – a korábbi tendenciákon túl két további tényező miatt is – hirtelen megugrott  a kereslet. A gyors fellendülés elsősorban nagyvárosokra volt jellemző. A folyamatot a korábbi tendenciákon túl két további tényező erősítette
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Az egyik a hagyományos kereskedelmi láncok szűk kapacitásából fakadt. Ezektől a láncoktól kiszállítási időpontokat csak három hétre előre lehetett kapni (ha egyáltalán), maga a kiszállítás pedig megbízhatatlanná vált: sokszor csak helyettesítő termék érkezett, de nagyon gyakran előfordult az is, hogy még azt sem kapta meg a megrendelő. A másik ilyen keresletet növelő tényező pedig az volt, hogy mindez húsvét előtt történt és az ünnepekre ilyenkor amúgy is sokkal több élelmiszert vásárolunk. A helyi élelmiszer szektor termékei iránti kereslet növekedése annak ellenére érzékelhető volt, hogy a kialakult szituációban a legtöbb családban a szokásosnál szerényebb ünneplésre nyílt csak mód. De vajon a kínálat milyen módon tudott ezzel összekapcsolódni, vevők és eladók megtalálták-e egymást, illetve, ha nem, akkor miért nem volt erre lehetőség?

E kérdések megválaszolására kutatást indítottunk (a helyi élelmiszer szektorban működő civil szervezetek, egyetemek és más kulcsszereplők közreműködésével), melynek során április elejétől a kijárási korlátozások enyhítéséig tartó időszakban kérdőíves felmérést végeztünk. Összesen 136, sokféle szektorban működő kisléptékű élelmiszertermelő válaszolt kérdéseinkre, mintánkban Magyarország 18 megyéje és Budapest volt képviselve. Bár a kis lépték általánosan jellemző volt rájuk a gazdaságok mérete heterogén képet mutatott: a válaszadók között az egymillió forint éves bevételt el nem érő termelő és tíz millió forintot is meghaladó forgalmú gazdálkodó egyaránt előfordult.

Változatosan alakultak a bevételek és a felmerülő problémák

Eredményeink alapján a gazdák mintegy 60%-át érintették negatívan a változások (1. ábra). 31% esetében nem változott az értékesítés volumene, ugyanakkor számos termelő említette, hogy mindez a marketingcsatornák nagymértékű átalakításával vált csak lehetségessé. A termelők 10%-a pedig kimondott fellendülést tapasztalt.

A szinten tartás és növekedés minden méret kategóriában előfordult, a leállást a kisléptékű termelők közül is csak a legkisebbek kockáztatták meg – minél kisebbek voltak, annál inkább tettek így (2. ábra). Ebben az is szerepet játszhat, hogy az ő esetükben feltehetően nagyobb a szerepe a gazdaságon kívüli jövedelemnek, és az új helyzet olyan sok alkalmazkodást kívánt meg az élet minden területén, hogy az értékesítések menedzselésére (a várható előnyök és hátrányok mérlegelése után) már nem jutott elegendő idő és energia.

A 3-5 millió Ft éves árbevételt elérő, vagyis a „közepesen nagy” kisléptékű termelők között fordult elő a legnagyobb arányban a növekedés. Feltehetően ők azok, akik már elég „nagyok” ahhoz, hogy több marketingcsatornát használjanak (ami alapvető jelentőségű abban, hogy egy termelő gyorsan tudjon váltani a csatornák között szükség esetén), de elég kicsik részben a gyors reakcióhoz, részben ahhoz, hogy egy fontos csatorna kiesése ne alapjaiban rázza meg az értékesítést. Hogy milyen egyéb tényezők játszhattak közre abban, hogy egy gazda el tudta kerülni a veszteségeket, arra a későbbiekben még visszatérünk. 

A 3. ábra azt mutatja be, hogy a gazdálkodás mely területeit érzékelik problematikusnak a gazdák általában, és a járvánnyal összefüggésben.

A járvány kitörésével a legtöbb gond az értékesítés és marketing kapcsán merült fel (nem meglepő módon elsősorban a veszteségeket elkönyvelő gazdálkodók körében); a problémák halmozódása miatt a gazdák majdnem fele érintetté vált. E mintázat általánosnak bizonyult, vagyis nem függött a gazdaság méretétől. Biztató, hogy a termelők 70-80%-a szerint nincsenek komolyabb gondok a gazdálkodás többi területén a járvány ellenére sem. Bár az online értékesítés kapcsán merült fel arányaiban a legtöbb probléma a járványtól függetlenül, az új felállás már nem rontott annyit a helyzeten, mint a gazdálkodás többi részterülete esetében (sőt, inkább megoldással szolgált azok számára, akik már rendelkeztek némi tapasztalattal).

Hasítottak a termelői mobilitáson, rugalmasságon alapuló csatornák

A járvány előtti időben az értékesítés legfőbb terepe a piac, termelői piac volt, ezt követte a gazdaudvari, más néven háztól értékesítés, illetve a fesztivál. Ezek közül a fesztiválok teljesen megszűntek, a piaci értékesítés is jócskán visszaesett. Ez utóbbi hátterében több tényező is állhat. Egyrészt az izolálódás kezdetét övező bizonytalan helyzetben több önkormányzat is úgy döntött, hogy a kockázatok csökkentése érdekében bezárja a helyi piacot. Az agrárminisztérium a helyzetre reagálva azonban szorgalmazta a termelői piacok nyitva tartását  a szükséges óvintézkedések betartása mellett, ennek eredményeképpen számos piac ismét megnyitotta kapuit. A társadalmi izolálódás miatt azonban a piaci forgalom jelentősen visszaesett, és ezzel párhuzamosan megnőtt a házhozszállítás iránti igény. Nehezítette a helyzetet a 65 éven felüliekre vonatkozó idősáv  bevezetése is, mert a sokszor csak a hét egy-egy napján nyitva tartó piacok esetében a 9 és 12 óra közötti időszak hagyományosan a legnagyobb forgalmú időszak.

A háztól értékesítés szerepe kismértékben csökkent, ezzel együtt e csatorna a járványhelyzet legfontosabb értékesítési módjává vált, amelyet szorosan követett a látványosan erősödő házhozszállítás. Ez alapján elmondható, hogy az értékesítésben azok a megoldások tudtak érvényre jutni, amelyek gazdák rugalmasságán, illetve a termelő és fogyasztó közvetlen találkozásán alapultak, vagyis a felek nem veszítették el egymást szem elől az izolálódás és bezárkózás időszakában. Mindennek előfeltétele volt, hogy a kapcsolat már élt, köszönhetően annak, hogy a termelők már a járványt megelőzően összeköttetésben álltak vevőikkel (például a Facebookon keresztül). Mindez rengeteg energia- és időbefektetéssel járt, de kifizetődött: az értékesítési stratégia ezen eleme a kockázatkezelés meghatározó tényezőjévé vált, mivel lehetővé tette a piacok kieső forgalmának viszonylag egyszerű átirányítását.

A bevásárló közösségek fontossága nem változott szignifikánsan. Ez elsőre meglepőnek tűnik annak fényében, hogy e közösségek forgalma a korábbiak két-háromszorosára nőtt, de a válaszadóink többsége jellemzően kis településen gazdálkodik, így nem igazán tudtak osztozni a város-központú bevásárló közösségek sikerében.

A koronavírus hatására a saját webáruházon és a gyűjtő weboldalakon keresztül történő értékesítés is fontosabbá vált, de mivel ezek jelentősége a járvány előtt nagyon kicsi volt, ezért a rajtuk keresztül bonyolódó forgalom a bezárkózás alatt az erősödés ellenére sem volt számottevő mértékű. A következőkben e két, online értékesítésben fontos csatorna mellett vizsgáljuk az online kapcsolattartás szerepét is, valamint azt, hogy az online jelenlét elhanyagolása milyen összefüggést mutat az értékesítéssel.

Növekedést csak azok a gazdák tudtak elérni, akik valamilyen módon jelen voltak az online térben is, illetve sokkal többen könyvelhettek el veszteségeket azok közül, akik erre nem fektettek hangsúlyt (4. ábra). Az is feltűnő azonban, hogy önmagában az online jelenlét nem volt garancia sem a csökkenés, sem a leállás elkerülésére. Az online jelenlét nem volt összefüggésben sem a gazdaság méretével, sem a szektorral. Itt most nem részletezett kvantitatív elemzéseink során azt tapasztaltuk, hogy a saját webshop üzemeltetése csökkentette annak valószínűségét, hogy egy termelő sikeresen elkerülje a járványhelyzet buktatóit. (A saját webshop „zsákutca” mivoltát az interjúk során is hangsúlyozták a termelők.) Ennek magyarázata az lehet, hogy a webáruház kialakításával a termelők azt gondolták, hogy már jelen vannak az online térben, de ez csak csekély mértékben növelte a láthatóságukat, nem bizonyult elégséges stratégiának, ellenben elvette az erőforrásokat más, jobb megoldások keresésétől.

A kutatás készítői a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai: Benedek Zsófia, Balogh Pál Géza, Baráth Lajos, Fertő Imre, Lajos Veronika, Orbán Éva, Szabó G. Gábor, Nemes Gusztáv

A vendégszerzőink írásai a szerzők véleményét tükrözik, és azok nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio álláspontjával. 

Címlapkép: Getty Images

karácsony utca boltok tömeg
pif2020
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Privát bankár

Privát bankár
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

kinai negyed china town