Mit hozott a gazdáknak a koronavírus?
KRTK blog

Mit hozott a gazdáknak a koronavírus?

A koronavírus járvány kitörésével a helyi élelmiszer szektorban nagyon összetett helyzet alakult ki. Az évek óta erősödő helyi élelmiszer rendszerek, a gazdák által kínált termékek iránt az új helyzetben – a korábbi tendenciákon túl két további tényező miatt is – hirtelen megugrott  a kereslet. A gyors fellendülés elsősorban nagyvárosokra volt jellemző. A folyamatot a korábbi tendenciákon túl két további tényező erősítette
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Az egyik a hagyományos kereskedelmi láncok szűk kapacitásából fakadt. Ezektől a láncoktól kiszállítási időpontokat csak három hétre előre lehetett kapni (ha egyáltalán), maga a kiszállítás pedig megbízhatatlanná vált: sokszor csak helyettesítő termék érkezett, de nagyon gyakran előfordult az is, hogy még azt sem kapta meg a megrendelő. A másik ilyen keresletet növelő tényező pedig az volt, hogy mindez húsvét előtt történt és az ünnepekre ilyenkor amúgy is sokkal több élelmiszert vásárolunk. A helyi élelmiszer szektor termékei iránti kereslet növekedése annak ellenére érzékelhető volt, hogy a kialakult szituációban a legtöbb családban a szokásosnál szerényebb ünneplésre nyílt csak mód. De vajon a kínálat milyen módon tudott ezzel összekapcsolódni, vevők és eladók megtalálták-e egymást, illetve, ha nem, akkor miért nem volt erre lehetőség?

E kérdések megválaszolására kutatást indítottunk (a helyi élelmiszer szektorban működő civil szervezetek, egyetemek és más kulcsszereplők közreműködésével), melynek során április elejétől a kijárási korlátozások enyhítéséig tartó időszakban kérdőíves felmérést végeztünk. Összesen 136, sokféle szektorban működő kisléptékű élelmiszertermelő válaszolt kérdéseinkre, mintánkban Magyarország 18 megyéje és Budapest volt képviselve. Bár a kis lépték általánosan jellemző volt rájuk a gazdaságok mérete heterogén képet mutatott: a válaszadók között az egymillió forint éves bevételt el nem érő termelő és tíz millió forintot is meghaladó forgalmú gazdálkodó egyaránt előfordult.

Változatosan alakultak a bevételek és a felmerülő problémák

Eredményeink alapján a gazdák mintegy 60%-át érintették negatívan a változások (1. ábra). 31% esetében nem változott az értékesítés volumene, ugyanakkor számos termelő említette, hogy mindez a marketingcsatornák nagymértékű átalakításával vált csak lehetségessé. A termelők 10%-a pedig kimondott fellendülést tapasztalt.

A szinten tartás és növekedés minden méret kategóriában előfordult, a leállást a kisléptékű termelők közül is csak a legkisebbek kockáztatták meg – minél kisebbek voltak, annál inkább tettek így (2. ábra). Ebben az is szerepet játszhat, hogy az ő esetükben feltehetően nagyobb a szerepe a gazdaságon kívüli jövedelemnek, és az új helyzet olyan sok alkalmazkodást kívánt meg az élet minden területén, hogy az értékesítések menedzselésére (a várható előnyök és hátrányok mérlegelése után) már nem jutott elegendő idő és energia.

A 3-5 millió Ft éves árbevételt elérő, vagyis a „közepesen nagy” kisléptékű termelők között fordult elő a legnagyobb arányban a növekedés. Feltehetően ők azok, akik már elég „nagyok” ahhoz, hogy több marketingcsatornát használjanak (ami alapvető jelentőségű abban, hogy egy termelő gyorsan tudjon váltani a csatornák között szükség esetén), de elég kicsik részben a gyors reakcióhoz, részben ahhoz, hogy egy fontos csatorna kiesése ne alapjaiban rázza meg az értékesítést. Hogy milyen egyéb tényezők játszhattak közre abban, hogy egy gazda el tudta kerülni a veszteségeket, arra a későbbiekben még visszatérünk. 

A 3. ábra azt mutatja be, hogy a gazdálkodás mely területeit érzékelik problematikusnak a gazdák általában, és a járvánnyal összefüggésben.

A járvány kitörésével a legtöbb gond az értékesítés és marketing kapcsán merült fel (nem meglepő módon elsősorban a veszteségeket elkönyvelő gazdálkodók körében); a problémák halmozódása miatt a gazdák majdnem fele érintetté vált. E mintázat általánosnak bizonyult, vagyis nem függött a gazdaság méretétől. Biztató, hogy a termelők 70-80%-a szerint nincsenek komolyabb gondok a gazdálkodás többi területén a járvány ellenére sem. Bár az online értékesítés kapcsán merült fel arányaiban a legtöbb probléma a járványtól függetlenül, az új felállás már nem rontott annyit a helyzeten, mint a gazdálkodás többi részterülete esetében (sőt, inkább megoldással szolgált azok számára, akik már rendelkeztek némi tapasztalattal).

Hasítottak a termelői mobilitáson, rugalmasságon alapuló csatornák

A járvány előtti időben az értékesítés legfőbb terepe a piac, termelői piac volt, ezt követte a gazdaudvari, más néven háztól értékesítés, illetve a fesztivál. Ezek közül a fesztiválok teljesen megszűntek, a piaci értékesítés is jócskán visszaesett. Ez utóbbi hátterében több tényező is állhat. Egyrészt az izolálódás kezdetét övező bizonytalan helyzetben több önkormányzat is úgy döntött, hogy a kockázatok csökkentése érdekében bezárja a helyi piacot. Az agrárminisztérium a helyzetre reagálva azonban szorgalmazta a termelői piacok nyitva tartását  a szükséges óvintézkedések betartása mellett, ennek eredményeképpen számos piac ismét megnyitotta kapuit. A társadalmi izolálódás miatt azonban a piaci forgalom jelentősen visszaesett, és ezzel párhuzamosan megnőtt a házhozszállítás iránti igény. Nehezítette a helyzetet a 65 éven felüliekre vonatkozó idősáv  bevezetése is, mert a sokszor csak a hét egy-egy napján nyitva tartó piacok esetében a 9 és 12 óra közötti időszak hagyományosan a legnagyobb forgalmú időszak.

A háztól értékesítés szerepe kismértékben csökkent, ezzel együtt e csatorna a járványhelyzet legfontosabb értékesítési módjává vált, amelyet szorosan követett a látványosan erősödő házhozszállítás. Ez alapján elmondható, hogy az értékesítésben azok a megoldások tudtak érvényre jutni, amelyek gazdák rugalmasságán, illetve a termelő és fogyasztó közvetlen találkozásán alapultak, vagyis a felek nem veszítették el egymást szem elől az izolálódás és bezárkózás időszakában. Mindennek előfeltétele volt, hogy a kapcsolat már élt, köszönhetően annak, hogy a termelők már a járványt megelőzően összeköttetésben álltak vevőikkel (például a Facebookon keresztül). Mindez rengeteg energia- és időbefektetéssel járt, de kifizetődött: az értékesítési stratégia ezen eleme a kockázatkezelés meghatározó tényezőjévé vált, mivel lehetővé tette a piacok kieső forgalmának viszonylag egyszerű átirányítását.

A bevásárló közösségek fontossága nem változott szignifikánsan. Ez elsőre meglepőnek tűnik annak fényében, hogy e közösségek forgalma a korábbiak két-háromszorosára nőtt, de a válaszadóink többsége jellemzően kis településen gazdálkodik, így nem igazán tudtak osztozni a város-központú bevásárló közösségek sikerében.

A koronavírus hatására a saját webáruházon és a gyűjtő weboldalakon keresztül történő értékesítés is fontosabbá vált, de mivel ezek jelentősége a járvány előtt nagyon kicsi volt, ezért a rajtuk keresztül bonyolódó forgalom a bezárkózás alatt az erősödés ellenére sem volt számottevő mértékű. A következőkben e két, online értékesítésben fontos csatorna mellett vizsgáljuk az online kapcsolattartás szerepét is, valamint azt, hogy az online jelenlét elhanyagolása milyen összefüggést mutat az értékesítéssel.

Növekedést csak azok a gazdák tudtak elérni, akik valamilyen módon jelen voltak az online térben is, illetve sokkal többen könyvelhettek el veszteségeket azok közül, akik erre nem fektettek hangsúlyt (4. ábra). Az is feltűnő azonban, hogy önmagában az online jelenlét nem volt garancia sem a csökkenés, sem a leállás elkerülésére. Az online jelenlét nem volt összefüggésben sem a gazdaság méretével, sem a szektorral. Itt most nem részletezett kvantitatív elemzéseink során azt tapasztaltuk, hogy a saját webshop üzemeltetése csökkentette annak valószínűségét, hogy egy termelő sikeresen elkerülje a járványhelyzet buktatóit. (A saját webshop „zsákutca” mivoltát az interjúk során is hangsúlyozták a termelők.) Ennek magyarázata az lehet, hogy a webáruház kialakításával a termelők azt gondolták, hogy már jelen vannak az online térben, de ez csak csekély mértékben növelte a láthatóságukat, nem bizonyult elégséges stratégiának, ellenben elvette az erőforrásokat más, jobb megoldások keresésétől.

A kutatás készítői a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai: Benedek Zsófia, Balogh Pál Géza, Baráth Lajos, Fertő Imre, Lajos Veronika, Orbán Éva, Szabó G. Gábor, Nemes Gusztáv

A vendégszerzőink írásai a szerzők véleményét tükrözik, és azok nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio álláspontjával. 

Címlapkép: Getty Images

Holdblog

Lehet még bárki Joe Biden utódja?

A hétvégén dől el, ki képviseli a demokratákat Donald Trump ellen az amerikai elnökválasztáson. Joe Biden, a jelenlegi elnök mentális állapotában egyre többen kételkednek, a... The post Lehe

KonyhaKontrolling

Megéri még a nyelvvizsga?

Sokaknak nagy célja, hogy nyelvvizsgát szerezzen, ezzel bizonyítsa tudását, illetve remélhetőleg jobb esélyekkel induljon a munkaerőpiacon. Ebben a bejegyzésben a nyelvtanulás és a nyelvvizsga

Kasza Elliott-tal

Eladások

Augusztus közepén pénzre lesz szükségem, és ehhez el kell adnom pár részvényt. Egy éve is volt egy hasonló dilemám, akkor veszteséggel szálltam ki több papírból, de idén más a tervem.Van

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának nagy részét!
Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Követeléskezelési trendek 2024
2024. szeptember 18.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
online vásárlás