
Elsőként nézzük meg a jövedelmek területi eloszlását. Az alábbi térképen (1. ábra) jól látható, hogy
- Budapest és a nyugati országrész vezeti a mezőnyt: itt a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem a munkaképes korú népesség körében.
- Ezzel szemben a keleti és déli országrészek, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés vagy Baranya vármegye egyes térségei, lemaradnak.
Ez a minta nem új, a rendszerváltás óta fennáll. Az viszont sokkal kevésbé ismert, hogy miért ilyen tartósak ezek a különbségek.

Nem mindenhol ugyanaz számít
Kutatásunk egyik újdonsága, hogy a hagyományos statisztikai modellek (mint az OLS regresszió) helyett Geographically Weighted Regression (GWR) nevű módszert alkalmaztunk. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak országos szinten vizsgáljuk, mi befolyásolja a jövedelmeket, hanem azt is megnézzük, hogyan változnak ezek a hatások térségenként. Másként fogalmazva: míg az országos modellek egy „átlagos” összefüggést keresnek, a GWR megengedi, hogy egy-egy tényező – például a vállalkozások száma vagy az iskolai végzettség – máshogy hasson Budapesten, mint mondjuk Sátoraljaújhelyen.

A 2. ábrán látható, mennyire „illeszkedik” jól a modell egy-egy térségben – minél sötétebb a szín, annál pontosabb a becslés. Jól látható, hogy például Északkelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a modell kimagaslóan pontos, vagyis az ottani jövedelmek jól magyarázhatók a vizsgált tényezőkkel. Ez fontos üzenet a helyi gazdaságpolitika számára: ahol a modell jól működik, ott célzott beavatkozással is hatékonyabban lehet eredményeket elérni.
A cégek hatása nem mindenhol húzóerő
Egy település gazdasági aktivitása – például a vállalkozások jelenléte – természetesen befolyásolja a jövedelmeket. De nem mindegy, hogy milyen típusú vállalkozásról van szó, és az sem, hogy az hol helyezkedik el.

A keleti és északkeleti régiókban például az egyéni vállalkozások magasabb jövedelmet jelentenek, míg a középső és déli régiókban ez a hatás akár negatív is lehet.
A cégek puszta száma nem feltétlenül növeli a jövedelmet – a cég mérete sokkal többet számít.
A nagyobb cégek – különösen Budapest környékén – pozitívan hatnak a jövedelmekre, valószínűleg a jobb fizetésekkel és stabilabb munkahelyekkel. Vagyis nem minden vállalkozás jár kéz a kézben a magasabb jövedelemmel – sokszor pont a kényszervállalkozások vagy alacsony hatékonyságú mikroüzemek dominálnak. A térképek alapján világos: a minőség fontosabb, mint a mennyiség.
Tanulni (térségenként) másképp éri meg
Sokan gondolják, hogy minél magasabb végzettséged van, annál többet keresel. Ez általában igaz, de a helyi munkaerőpiac ezt jelentősen befolyásolja.
A 4. ábra azt mutatja, hogy a középfokú végzettség (érettségi, szakmunkás bizonyítvány) szinte mindenhol növeli a jövedelmet, különösen vidéken.
A diploma hatása viszont erősen területi: Budapesten és Nyugat-Magyarországon jelentős előnyt ad, míg például Északkelet-Magyarországon alacsony vagy akár negatív hatása is lehet.
Miért alakult ez ki? Mert sok diplomás egyszerűen elköltözik ezekből a régiókból – aki ott marad, nem biztos, hogy a végzettségének megfelelő állást talál. Az is előfordulhat, hogy a diplomás túlképzés helyi szinten alulfoglalkoztatottságot eredményez.

Helyspecifikus fejlesztéspolitika kell
A kutatásunk legfontosabb tanulsága, hogy a jövedelmeket befolyásoló tényezők nem működnek egységesen az ország minden pontján. Ami az egyik településen emeli a helyiek életszínvonalát, az máshol alig vagy egyáltalán nem hat – sőt, akár ellenkező irányú hatást is kiválthat.
Ez azt jelenti, hogy országos szintű, egységes gazdaságpolitikai eszközök gyakran nem érik el a kívánt hatást mindenhol. Egy „mindenkire vonatkozó” megoldás valójában csak keveseknek működik jól – a többieknek vagy nem használ, vagy még ront is a helyzetükön.
Ehelyett olyan helyspecifikus, célzott fejlesztéspolitikákra van szükség, amelyek figyelembe veszik a települések és régiók egyedi jellemzőit, lehetőségeit és kihívásait.
Ha egy térségben az egyéni vállalkozások pozitív hatással vannak a jövedelmekre, akkor ott érdemes lehet támogatni az önfoglalkoztatás formáit, vállalkozásindító programokat, mentorálást. Ahol viszont ez a hatás negatív vagy bizonytalan, ott inkább a nagyobb vállalatok betelepítését vagy a foglalkoztatási biztonság növelését érdemes ösztönözni.
Az oktatás hatása sem univerzális.
A nyugat-magyarországi régiókban a diploma kifizetődik, mert vannak olyan munkahelyek, ahol ezt nagyra értékelik.
Ugyanakkor keleti térségekben, ahol nincs megfelelő kereslet a diplomásokra, érdemes lehet inkább duális képzéseket, szakképzési programokat vagy felnőttképzést fejleszteni – olyat, amely a helyi munkaadók igényeihez igazodik.
A kutatás térképei megmutatják, hol működik jól egy-egy eszköz, és hol kevésbé. Ez a tudás már önmagában is óriási előny a döntéshozók számára. A fejlesztéspolitika sikeressége gyakran azon múlik, mennyire pontos a diagnózis – márpedig a GWR alapú elemzések erre kiváló eszközt adnak.
Bareith, T., & Csizmadia, A. (2025). Are the determinants of per capita incomes spatially homogeneous?. Post-Communist Economies, 1-16.
Bareith Tibor a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa,
Csizmadia Adrián a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusának PhD-hallgatója.
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Tomboló hurrikán közeledik Európa felé: olyan jön, amit egy évtizede nem láttunk
Kiderült, mi kell ehhez.
Ismét téma a nyugdíjemelés: kik kaphatnának sokkal többet havonta?
Mi az a minimálnyugdíj, és hogy lehetne hatékonyan alkalmazni?
Szépen javul a magyarok várható élettartama – de valamiért nem sikerül lépést tartani a visegrádi országokkal
Felemás teljesítményt produkált Magyarország a várható élettartamban.
Szlovákiát végül meghívták, de Magyarország nem kapja meg az EU-s drónpajzsot
Úgy néz ki, nem leszünk benne a drónfal-programban.
Személyes vagy online személyi kölcsön igénylés?
A személyi kölcsönök piaca 2025-ben történelmi csúcsokat dönt: júliusban 107,2 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a magyarok, ami 42%-os növekedést jelent az előző évh
KlimaKover - megoldás a közterek hűtésére?
Energiatakarékos és fenntartható technológia a városi hőhullámok enyhítésére.
Hogyan finanszírozzuk ma a vállalkozásunkat?
A jelenlegi gazdasági környezetben - emelkedő változó kamat környezetok, szűkülő hitelkeretek, lassuló növekedés és fokozódó piaci bizonytalanság mellett - a vállalatfinanszírozás strat

Pusztító koktél villámaszályok és hőhullámok
A villámaszályok a klímaváltozás egyik legaggasztóbb jelenségei közé tartoznak, amelyek hatását a szélsőséges hőség drámaian felerősíti.
Az AI nyertesei és vesztesei: Magyarország hátulról az ötödik
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése alapjaiban formálja át a gazdasági növekedésről szóló várakozásokat. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az AI milyen csatornákon keresztül járulhat ho

Végre egy komoly grafikon
Máris hiányoznak a habkönnyű témák. Nyáron a klímagyilkos Buksiról, a pisztáciáról, a metánt pöfögő marhákról szóltak a hírleveleink - kis cuki témákról, amik nem kavarják... The po

Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po


Ismét téma a nyugdíjemelés: kik kaphatnának sokkal többet havonta?
Mi az a minimálnyugdíj, és hogy lehetne hatékonyan alkalmazni?
Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod