Térképen mutatjuk, hol élnek a legtöbbet keresők Magyarországon

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Elsőként nézzük meg a jövedelmek területi eloszlását. Az alábbi térképen (1. ábra) jól látható, hogy

• Budapest és a nyugati országrész vezeti a mezőnyt: itt a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem a munkaképes korú népesség körében.
• Ezzel szemben a keleti és déli országrészek, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés vagy Baranya vármegye egyes térségei, lemaradnak.

Ez a minta nem új, a rendszerváltás óta fennáll. Az viszont sokkal kevésbé ismert, hogy miért ilyen tartósak ezek a különbségek.

Nem mindenhol ugyanaz számít

Kutatásunk egyik újdonsága, hogy a hagyományos statisztikai modellek (mint az OLS regresszió) helyett Geographically Weighted Regression (GWR) nevű módszert alkalmaztunk. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak országos szinten vizsgáljuk, mi befolyásolja a jövedelmeket, hanem azt is megnézzük, hogyan változnak ezek a hatások térségenként. Másként fogalmazva: míg az országos modellek egy „átlagos” összefüggést keresnek, a GWR megengedi, hogy egy-egy tényező – például a vállalkozások száma vagy az iskolai végzettség – máshogy hasson Budapesten, mint mondjuk Sátoraljaújhelyen.

A 2. ábrán látható, mennyire „illeszkedik” jól a modell egy-egy térségben – minél sötétebb a szín, annál pontosabb a becslés. Jól látható, hogy például Északkelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a modell kimagaslóan pontos, vagyis az ottani jövedelmek jól magyarázhatók a vizsgált tényezőkkel. Ez fontos üzenet a helyi gazdaságpolitika számára: ahol a modell jól működik, ott célzott beavatkozással is hatékonyabban lehet eredményeket elérni.

A cégek hatása nem mindenhol húzóerő

Egy település gazdasági aktivitása – például a vállalkozások jelenléte – természetesen befolyásolja a jövedelmeket. De nem mindegy, hogy milyen típusú vállalkozásról van szó, és az sem, hogy az hol helyezkedik el.

A keleti és északkeleti régiókban például az egyéni vállalkozások magasabb jövedelmet jelentenek, míg a középső és déli régiókban ez a hatás akár negatív is lehet.

A cégek puszta száma nem feltétlenül növeli a jövedelmet – a cég mérete sokkal többet számít.

A nagyobb cégek – különösen Budapest környékén – pozitívan hatnak a jövedelmekre, valószínűleg a jobb fizetésekkel és stabilabb munkahelyekkel. Vagyis nem minden vállalkozás jár kéz a kézben a magasabb jövedelemmel – sokszor pont a kényszervállalkozások vagy alacsony hatékonyságú mikroüzemek dominálnak. A térképek alapján világos: a minőség fontosabb, mint a mennyiség.

Tanulni (térségenként) másképp éri meg

Sokan gondolják, hogy minél magasabb végzettséged van, annál többet keresel. Ez általában igaz, de a helyi munkaerőpiac ezt jelentősen befolyásolja.

A 4. ábra azt mutatja, hogy a középfokú végzettség (érettségi, szakmunkás bizonyítvány) szinte mindenhol növeli a jövedelmet, különösen vidéken.

A diploma hatása viszont erősen területi: Budapesten és Nyugat-Magyarországon jelentős előnyt ad, míg például Északkelet-Magyarországon alacsony vagy akár negatív hatása is lehet.

Miért alakult ez ki? Mert sok diplomás egyszerűen elköltözik ezekből a régiókból – aki ott marad, nem biztos, hogy a végzettségének megfelelő állást talál. Az is előfordulhat, hogy a diplomás túlképzés helyi szinten alulfoglalkoztatottságot eredményez.

Helyspecifikus fejlesztéspolitika kell

A kutatásunk legfontosabb tanulsága, hogy a jövedelmeket befolyásoló tényezők nem működnek egységesen az ország minden pontján. Ami az egyik településen emeli a helyiek életszínvonalát, az máshol alig vagy egyáltalán nem hat – sőt, akár ellenkező irányú hatást is kiválthat.

Ez azt jelenti, hogy országos szintű, egységes gazdaságpolitikai eszközök gyakran nem érik el a kívánt hatást mindenhol. Egy „mindenkire vonatkozó” megoldás valójában csak keveseknek működik jól – a többieknek vagy nem használ, vagy még ront is a helyzetükön.

Ehelyett olyan helyspecifikus, célzott fejlesztéspolitikákra van szükség, amelyek figyelembe veszik a települések és régiók egyedi jellemzőit, lehetőségeit és kihívásait.

Ha egy térségben az egyéni vállalkozások pozitív hatással vannak a jövedelmekre, akkor ott érdemes lehet támogatni az önfoglalkoztatás formáit, vállalkozásindító programokat, mentorálást. Ahol viszont ez a hatás negatív vagy bizonytalan, ott inkább a nagyobb vállalatok betelepítését vagy a foglalkoztatási biztonság növelését érdemes ösztönözni.

Az oktatás hatása sem univerzális.

A nyugat-magyarországi régiókban a diploma kifizetődik, mert vannak olyan munkahelyek, ahol ezt nagyra értékelik.

Ugyanakkor keleti térségekben, ahol nincs megfelelő kereslet a diplomásokra, érdemes lehet inkább duális képzéseket, szakképzési programokat vagy felnőttképzést fejleszteni – olyat, amely a helyi munkaadók igényeihez igazodik.

A kutatás térképei megmutatják, hol működik jól egy-egy eszköz, és hol kevésbé. Ez a tudás már önmagában is óriási előny a döntéshozók számára. A fejlesztéspolitika sikeressége gyakran azon múlik, mennyire pontos a diagnózis – márpedig a GWR alapú elemzések erre kiváló eszközt adnak.

Bareith, T., & Csizmadia, A. (2025). Are the determinants of per capita incomes spatially homogeneous?. Post-Communist Economies, 1-16.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images