Miért érkeznek új beköltözők tízezrei a budapesti agglomeráció egyre szélesebb gyűrűjébe – úgy Budapestről, mint az ország más részeiről, sőt határon túlról is? Miért nem Budapestre költöznek? Jó ez az agglomerációnak? Ezek összegyűjtésére tett kísérletet a kerekasztal-beszélgetés, amit június 7-én, a 29. Országos Urbanisztikai Konferencia felvezető rendezvényeként tartott a HÉTFA Kutatóintézet és a Magyar Urbanisztikai Társaság polgármesterek, főépítészek és más önkormányzati szakemberek közreműködésével.
A Balaton nem csupán egy tó, nem csupán a belföldi turizmus legismertebb célpontja, hanem több tucatnyi kisebb és nagyobb településével, régiós központjaival, kulturális és társadalmi örökségével és jelenével az ország egyik legfontosabb gazdasági térsége, ökoszisztémája is egyben. Mivé kéne válnia a Balatonnak? Hogyan érheti el ezt? Hogyan lesz mindez fenntartható, fejlődőképes, jövedelmező a résztvevők és fogyasztók, felhasználók számára? A Balaton gazdasági térség jelenéről és jövőjéről a Portfolio Balaton Business Forum 2023 konferencián beszéltek a szakértők.
Milyen gazdasági környezettel megyünk neki a nyárnak? Milyen hatással lesz ez az ingatlanfejlesztők életére? Hogyan tud részt venni a rengeteg barnamezős terület a főváros által kijelölt fejlesztési irányban? Hogyan lehetnek élhetőbbek az új fejlesztési területek? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltek a Portfolio Property X 2023 konferencia második szekciójának előadói, majd egy panelbeszélgetés keretében az irodapiaci bérlői igényeket járták körül a szakértők.
Csaknem kétmilliárd forint európai uniós támogatással bekötőút épül Kecskemét határában összeköttetést teremtve az M5-ös autópályával és a 445-ös főúttal - közölte Kecskemét polgármestere az MTI-vel. Szemereyné Pataki Klaudia elmondta: az útfejlesztésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán 1,937 milliárd forint európai uniós támogatást nyert el a kecskeméti önkormányzat.
Becslések szerint a felhasznált energia felét meg lehetne takarítani azzal, hogy csak akkor van hideg/meleg egy adott épületben amikor ott vagyunk. Ehhez ráadásul nem is kell új lakásba költözni, minimális felújítási költséggel bármelyik lakásban megoldható, de az új lakásoknak már ezek a rendszerek is a részeik. A fenntarthatóság azonban nemcsak az épületenergetikát jelenti, hanem már az ingatlanfejlesztések koncepciójának kialakításakor megjelenik, ahol viszont Magyarországon több mint 30 éve van egy súlyos hiányosság.
"Az építésügyet, a településkép-védelmet és a műemlékvédelmet szabályozó összes törvényt felülvizsgáltuk, és ezeket a magyar építészetről szóló törvényben fogjuk újrarendszerezni." - fogalmazott múlt héten Lázár János. A magyar építészetről szóló törvény koncepciója a jenlegi szabályozáshoz képest számos kérdésben új irányelveket és szabályokat határoz meg, az alábbiakban az ezekhez kapcsolódó 12 alapelvet mutatjuk be.
155 millió forint vissza nem térítendő pályázati támogatásból folytatódik a Visszhang-domb turisztikai fejlesztése illetve felújítják a Csokonai- és a Dózsa György utca közötti lépcsőt. A munkálatok várhatóan csak a szezon után kezdődnek el – írja az Infostart a Tihanyi Visszhang helyi lapra hivatkozva.
Év végével mostani formájában megszűnik a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., melynek feladatait az Építési és Közlekedési Minisztérium veszi át - írja a Magyar Közlöny.
Tájékoztató anyagokat, oktatóvideókat és felhasználói kézikönyveket készített a Lechner Tudásközpont, hogy ezekkel segítse az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer, az E-TÉR használatát. Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy milyen információt, hol lehet keresni rajta.
Számítások szerint mintegy 3500 milliárd forint uniós támogatás visszatartása lehet a tét 2021-2027 között - írja a Népszava, amely szerint az Európai Bizottság az erről szóló hivatalos levelet idén júliusban küldött el a magyar kormánynak az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében.
Közzétették kedden reggel az első 5 olyan uniós pályázat tervezetét, amely már a 2021-2027-es ciklus TOP Plusz programjához tartozik – hívta fel a figyelmet Facebook-videójában Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy ebben az időszakban mintegy 1700 milliárd forintos keretet szán a kormány a TOP Pluszra, a 2014-2020-as ciklusbeli mintegy 1600 milliárdos támogatási keret után. Frissítés! Kedden délelőtt végül összesen 12 TOP Plusz pályázat társadalmi egyeztetése kezdődött meg.
Összesen 3,5 milliárd forintot biztosít a kormány az ötezer lakos alatti települések településtervei elkészítésének támogatására - írja a Magyar Közlöny. A projekt a Lechner Tudásközpont bevonásával valósul meg.
A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet szerint, a veszélyhelyzet ideje alatt az eddig érvényben lévő, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet ideiglenesen megváltozik. Emellett a földnek minősülő ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdon kapcsán is ideiglenes változások lépnek életbe - írja a legfrissebb Magyar Közlöny.
A napokban jelent meg, egy hét múlva pedig meg is nyílik az az uniós pályázat, amely a 2021-2027-es fejlesztési ciklus stratégiai és projektszintű előkészítését segíti majd a fővárosi és megyei önkormányzatok, illetve az általuk tulajdonolt cégek számára. A pályázat céljaira összesen 5 milliárd forint áll rendelkezésre, ami megyénként legalább 10 millió, legfeljebb 350 millió forint lehet egy megadott táblázat alapján. A kiírás azért hasznos, mert a válság miatt jellemzően forráshiányos önkormányzati világban 100%-os támogatási intenzitás mellett forrást tudnak kapni arra, hogy végig tudják gondolni a területfejlesztési szempontjaikat a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan még azt megelőzően, hogy az uniós keretköltségvetés és helyreállítási alap minden mozaik darabja a helyére került volna.
A Magyar Falu Program idei pályázati forrásaiból újabb jelentős beruházások segíthetik a vidék népességmegtartó erejének növelését - jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Szilvásváradon.
Egy diagnózis alapú roma felzárkózási stratégia indul el Magyarország 300 településén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellje alapján, és a programban részt vevő első 30 település igényeihez az idei költségvetésben rögtön 10 milliárd forintot el is különítettek - derül ki a Magyar Nemzet mai cikkéből és egy minapi kormányhatározat együtteséből. A programhoz áprilisban a cigányság felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztossá nevezték ki Vécsei Miklóst, a szeretetszolgálat alelnökét, aki a minap uniós százmilliókból megvalósított fejlesztéseket is bemutatott a Jelenlét nevet viselő felzárkóztatási program első két "mintaállomásán", a döntően romák által lakott Tiszabőn és Tiszaburán.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
Nem is szavazták meg az erről szóló javaslatot.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
