Mutatjuk, hol él a legtöbb külföldi Magyarországon

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Ki a külföldi? Az adatbázisok szintjén egy egyszerű és fontos kérdéssel kell kezdenünk az elemzést. A hétköznapi életben viszonylag egyszerű ennek a kérdésnek a megválaszolása: az, aki nem magyar. De az adatok szintjén fontos megkülönböztetni, hogy az illető külföldön született-e, valamint milyen az állampolgársága. Ez alapján tudjuk megmondani pontosan hány külföldi él adott időben egy adott helyen. Vizsgálatunkban egy 2021-es belügyminisztériumi adatbázisra és a KSH 2022-es népszámlálási adatbázisára hagyatkozunk, amelyeket több szempont mentén veszünk górcső alá.

A Magyarországon élő külföldi munkaképes korú lakosok származásának elemzése rendkívül heterogén összetételt mutat.

2021-ben összesen 333.070, 15 és 50 év közötti külföldi állampolgár rendelkezett magyarországi tartózkodási engedéllyel.

Az adatbázisban szereplők közül szinte mindenki külföldön született (99,5%), de többségüknek (59,5%) volt magyar állampolgársága.

Földrajzi származásukat tekintve a kép nagyon változatos: legtöbben a szomszédos országokból jöttek, jelentős az EU-tagállamokból és az ázsiai országokból érkezettek aránya, de említhetők még kisebb mértékben olyanok is, akik Afrikából érkeztek.

A külföldiek túlnyomó többsége Magyarország közvetlen szomszédságából származik (az összes regisztrált személy kétharmada, 225.000 fő szomszédos országban született), és közülük jelentős rész – közel 180.000 fő – magyar állampolgársággal is rendelkezik. Azonban a születési ország és az állampolgárság szerint a főbb küldő régiók között jelentős különbségek mutatkoznak (1. ábra). A magyar állampolgársággal nem rendelkezők közül a legnagyobb csoportot az ukránok, a románok és a kínaiak alkotják, őket követik a szlovákok, a németek és a vietnamiak jelentős számban.

A magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezők térbeli eloszlásának vizsgálata során több egyértelműen látható mintázat rajzolódik ki.

Budapest és a főváros agglomerációjának abszolút vonzereje kétségtelen: a fővárosban és annak tágabb környékén közel 154.000 külföldi él (ez a regisztrált külföldi lakosok 46,3%-át jelenti).

Ezzel szemben a más városi régiókban letelepedett külföldiek száma viszonylag alacsony marad: Szegeden 12.395, Debrecenben 11.923, Győrben 8074, Pécsen 7393. A skála másik végén a legkevésbé vonzó városi agglomerációk Szekszárd (793), Nagykanizsa (469) és Salgótarján (405). Összességében ezek a nagyvárosi területek szolgálnak a bevándorlók elsődleges célpontjaként, a regisztráltak 86%-a (286.392 lakos) ezekre a régiókra koncentrálódik (2. ábra)

Az életkori szerkezet további betekintést nyújt a térbeli mintázatokba. A bevándorlók két korcsoportra (15–24 év és 25–50 év) történő felosztása a migráció eltérő motivációira utal. A fiatalabb csoport, amely valószínűleg elsősorban felsőoktatási célból érkezik, erőteljesen koncentrálódik a nagyvárosokban: e kategória tagjainak 61,2%-a (68.000 főből 42.000 fő). Ez a tendencia egybeesik Magyarország négy orvostudományi egyetemének eloszlásával: Budapest (21.000), Debrecen (4800), Pécs (3700) és Szeged (3400). Ezzel szemben a 25–50 éves korosztály – amely feltehetően munkavállalás céljából vándorol – még nagyobb mértékben támaszkodik Budapestre (77.000 fő), de Szeged (9000 fő), Debrecen (7100 fő) és Győr (6400 fő) is jelentős regionális központként működik.

A településhálózatban a kisvárosok különleges helyzetben vannak: hagyományosan az élhető vidéki környezet ideáljához kapcsolódnak, mégis képesek gazdasági-adminisztratív funkciókkal valós központként működni. A 20.000 fő alatti lakosságszámú 286 kisvárosban a bejelentett külföldi lakosok száma meghaladta az 51.000 főt, a külföldi lakosok legnagyobb koncentrációja Komáromban (1060), Sárváron (808) és Tiszaújvárosban (514) figyelhető meg.

A magyar állampolgársággal nem rendelkező, külföldön született lakosok közül 133.479-en rendelkeztek tartózkodási engedéllyel 2021-ben (3 ábra). A településtípusok vizsgálata során több mintázat is kirajzolódik. A főváros a külföldi állampolgársággal rendelkezők közt is domináns pozíciót foglal el, közel felük (47,7%) Budapesten él. A falvak a második helyen állnak (14,6%), kissé megelőzve a regionális központokat (14,4%), őket követik a közepes méretű városok (12,5%) és a kisvárosok (10,7%) (3. ábra). Meg kell azonban jegyezni, hogy ezeket a számokat erősen befolyásolja a térbeli elhelyezkedés, mivel a falvak jelentős része nagyvárosi agglomerációkban található.

A városi népesség körében a regionális központok a munkalehetőségek miatt vonzzák a külföldi munkavállalók jelentős részét. Ugyanakkor jelentős számú külföldi már most is kisvárosokat választ állandó lakóhelyének. Ha a közepes méretű városok alacsonyabb kategóriáit is figyelembe vesszük, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a kisvárosok két szélsőnek tekintett csoportja arányosan erőteljesebben vonzza a külföldi állampolgárokat. Abszolút értékben a 10.000 és 20.000 közötti lakosságszámú kisvárosok – a funkcionális, központi kisvárosok – fogadják be a legtöbb külföldi lakost (4 ábra).

A kisvárosok funkcionális osztályozása alapján vizsgálva nyilvánvalóvá válik, hogy a külföldön született lakosok túlnyomórészt a regionális központok urbanizációs övezetében vagy speciális funkcióval rendelkező kisvárosokban koncentrálódnak. Magasabb arányban (főként nyugdíjasok körében) figyelhető meg jelenlétük a rekreációs, turisztikai és gyógyfürdő-tevékenységekkel rendelkező kisvárosokban, míg a munkaképes korú külföldiek inkább az erős ipari funkcióval bíró kisvárosokban koncentrálódnak.

A munkahelyek elérhetősége a legmeghatározóbb tényező a letelepedési mintákra nézve, ami egyértelműen tükröződik az ipari funkcióval rendelkező kisvárosokban élő külföldiek abszolút magas számában. Ezzel szemben a vegyes funkciójú kisvárosokban a külföldi lakosság szétszórtan él, általában néhány háztartásra korlátozódik, és csak ritkán fordul elő nagyobb koncentráció. Léteznek azonban kivételek, amelyek gyakran történelmi okokból alakultak ki (pl. Ormánság vagy a keleti határvidék), mára már nem képezik a kisvárosokban élő külföldi lakosság jelentős részét.

A kutatás kezdeti szakaszának célja, hogy áttekintést nyújtson a Magyarországon letelepedni kívánó külföldi lakosok származási országaival, valamint azok arányos eloszlásával kapcsolatban.

A külföldi népesség többsége továbbra is a fővárosban és a regionális központokban él. Az elmúlt 20 évben azonban a kisvárosok reneszánszukat élik, és a migrációs minták kezdenek megfordulni (olyan tényezők hatására, mint a biztonsági aggodalmak, a világjárványok, a digitalizáció stb.).

A vidéki központok ismét a mobilitás fontos csomópontjaivá válnak, és mind a népesség, mind a településhálózatban betöltött helyük tekintetében Magyarország legstabilabb települései közé tartoznak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images