Birkner Zoltán: szárnyalni kezdtünk az önálló vagyongazdálkodásnak hála

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány elnöke és a Magyar Innovációs Szövetség társelnöke beszédében felidézte, hogy 2020–2021-ben, amikor még a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal elnöke volt, Palkovics László miniszter mellett dolgozott azon, hogyan alakítsák át a magyar felsőoktatás rendszerét. Elmondta, hogy az állam célja az volt, hogy hosszú távon versenyképesebbé tegye a magyar felsőoktatást nemzetközi szinten is, és ehhez jelentős, két és félszeres forrásnövekedést biztosított azoknak az intézményeknek, amelyek vállalták a modellváltást. A Pannon Egyetem esetében ez 2022-ben közel háromszoros támogatást jelentett az előző évhez képest.

Beszámolt róla, hogy a kuratórium és az egyetemi menedzsment közösen határozta meg a stratégiai irányokat, amelyekből öt fő célt jelöltek ki: a Pannon Egyetem nemzetközi láthatóságának és méretének növelését, a gazdálkodás modernizálását és önállóságát, a digitális átállást, valamint az intézmény világos, következetes nemzetközi jelenlétének megteremtését.

Elmondta, hogy a célok megvalósítása kézzelfogható eredményeket hozott. Az elmúlt négy évben 80 százalékkal nőtt a felvételizők száma, miközben az országos átlag mindössze 40 százalék volt. A Pannon Egyetem piaci részesedése 2,5 százalékról 4,5 százalékra emelkedett, és idén a legnagyobb növekedést produkálta a hazai felsőoktatási intézmények közül. Mindezt többek között új szakok indításával érték el, köztük mesterséges intelligencia, pszichológia és a bőrgyógyászathoz kapcsolódó képzések elindításával, amelyek korábban nem voltak jelen a magyar piacon.

Kiemelte, hogy a nemzetközi láthatóság érdekében átalakították a kutatási portfóliót, ami 70 százalékos növekedést hozott a Q1-es és D1-es, vagyis a legmagasabb szintű nemzetközi publikációk számában. Ennek köszönhetően a Pannon Egyetem a világ 25 ezer egyeteme közül már a legjobb 5 százalék közé került, a rangsorban a 900–1500. hely között mozogva. Birkner hangsúlyozta, hogy ma már egyértelműen láthatóvá váltak a nemzetközi térképen, és szeretnék ezen az úton folytatni a munkát.

Beszélt az egyetem gazdasági függetlenségéről is, kiemelve, hogy a modellváltás után az intézmény saját gazdálkodása látványosan fejlődött. Felidézte, hogy négy évvel ezelőtt az egyetem épületei még „ószocialista hangulatot” árasztottak, ma viszont több tízmilliárd forintnyi beruházás eredményeként a legfontosabb épületrészek megújultak. A céljuk, hogy 2030-ra minden épületük modern, energiatakarékos és európai színvonalú legyen. Az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően az energiafogyasztás már most 20 százalékra csökkent, és ezzel a Pannon Egyetem a legzöldebb magyar felsőoktatási intézménnyé vált.