Két év nyereség nélkül már jelzi, hogy változtatni kell

Nem akármilyen éven van túl a hazai agrárium és élelmiszeripar, az agrofood bizniszt 2023-ban lényegében csak az elegendő csapadék kényeztette, a többi tényező inkább negatív volt.

A látványosan csökkenő terményárak komoly kihívást jelentettek a hazai agrárium gerincét adó szántóföldi növénytermesztésnek, amelynek szereplői még a tavalyinál lényegesen jobb terméseredmények mellett sem tudtak többségében nyereséget felmutatni.

A csökkenő takarmányárak ugyan jó lehetőséget jelentettek a korábban sok éven át szenvedő állattartásnak, ám kérdéses, hogy az így szerzett előny tartós marad-e.

Nem segítettek az ágazat tervezhetőségének a globális konfliktusok és az olyan szabályozói változások sem, mint a 2023 első felében még érvényben lévő árstop, valamint az azóta megjelent kötelező akciózás és a kiterjesztett gyártói felelősségből fakadó költségnövekedések sem.

Érdekes kérdés tehát 2023 végső egyenlegének értékelése, de talán még ennél is fontosabb, hogy mit hoz a jövő év. Rendezheti-e a sorokat 2024? Talpra állhat-e a szántóföldi növénytermesztés, megőrizheti-e jó lendületét az állattenyésztés, szintet léphet-e az ígéretes, de komoly fejlesztésekre szoruló kertészeti ágazat? És mi lesz az élelmiszeriparral, valamint a piaccal, ahol idén, hosszú idő után először újból visszaszorulóban vannak a magyar termékek?

Mindezen kérdésekre kerestük a választ az Alapvetés podcast vendégével, Hollósi Dáviddal az MBH Bank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatójával.

A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

KÖVESS MINKET

Az Alapvetés ezen adását az MBH Bank támogatta.

Címlapkép forrása: Shutterstock