Gőzerővel zajlanak a talajelőkészítési munkák a Paks II. projekt helyszínén és hamarosan sor kerülhet az első beton öntésére. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a 2030-as évek elején üzemelhetnek az új blokkok, az első időszakban közösen a jelenleg is működő reaktorokkal. Vajon hogyan illeszthető be Paks II. az energiamixbe és nem okoz-e gondot, hogy rohamtempóban emelkedik a hazai naperőművi kapacitás? Mindezekről beszélgettünk Rákóczi Péterrel a Paks II. Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatójával.

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése alapjaiban formálja át számos szakma működését – de vajon hogyan érinti a jogászi hivatást? A jogi szakterület különleges kihívásokat rejt: miközben komoly elemzőkészséget és szakmai tapasztalatot igényel, az olyan nyelvi modellek, mint a ChatGPT, egyre inkább képesek összetett jogi szövegek generálására és feldolgozására. Az AI azonban nemcsak gyorsaságot és hatékonyságot hozhat a munkafolyamatokba, hanem alapvetően új lehetőségeket is teremthet a jogi adatok feldolgozásában. Hol van a mesterséges intelligencia helye a jövő jogi világában, és milyen feladatok maradnak meg az emberi szakértelem számára? Ezekről a témákról beszélgettünk a Wolters Kluwer Hungary Kft. két szakértőjével, Megyeri Andrea tartalomfejlesztési és innovációs igazgatóval és Cseh Balázs, marketing és sales igazgatóval, aki a technológiai termék menedzsmentért és ügyfélélményért is felel.

A magyar startupok sikerét és az innovatív ötletek kibontakozását számos tényező akadályozhatja Magyarországon. Ide tartozik a szabályozási környezet, a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága, vagy a pénzügyi eszközök szűkössége. A Nemzeti Innovációs Ügynökség ezeknek a gátaknak a lebontásán dolgozik, aminek az eredménye nem csak egy kiterjedtebb magyar startup ökoszisztéma lehet, de az is hogy a magyar ötletek „láthatóvá válnak” a nemzetközi porondon. Erről kérdeztük Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkárt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatóját.

Elindult Magyarországon a továbbfejlesztett Azonnali Fizetési Redszer (AFR), amely számtalan új lehetőség előtt nyitja meg a kaput a boltokban, az éttermekben, de akár a fesztiválokon is. Milyen konkurenciát jelent ez a kártyás fizetésnek? Tényleg vége lehet annak, hogy 1000 forint alatt csak készpénzzel fizethetünk a kisebb boltokban? Többek között ezekről beszélgettünk Ipacs Viktorral, a Raiffeisen Bank kisvállalati szegmensének vezetőjével.

Megjelent a Portfolio Business Podcast legújabb adása, amelyben a globális és hazai autóeladásokat, a luxusautóipari trendeket, illetve a Mercedes jelenlegi helyzetét elemeztük Szabó Andrással, a Mercedes Benz Hungária Kft. személyautó üzletágának értékesítési vezetőjével. A műsorban magyarázatot találtunk a vállalat profitjának csökkenésére és a lehetséges megoldásokra és az elektrifikációs törekvések halasztásának hátterére, de arra is, hogy miért lehetnek a kínai márkák sikeresek az európai piacon.

A magyar termékek vásárlása nemcsak a hazai termelők támogatása miatt fontos, hanem azért is, hogy a pénz az országon belül maradjon, és az árucikkek rövidebb utat tegyenek meg, mielőtt az asztalunkra kerülnek. De vajon mennyire tartják ezt szem előtt a magyar vásárlók? Mit tehetnek a nagyobb áruházláncok annak érdekében, hogy növeljék a hazai termékek arányát a polcokon? Ezen kérdések mentén beszélgettünk két vendégünkkel, Benedek Eszterrel, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetőjével, és Vincze Gézával, a PENNY beszerzési igazgatójával.

Az újonnan megalakuló Európai Bizottság legfontosabb kihívásairól – mint a zöld átállás és a versenyképességi problémák – beszélgettünk a Portfolio Budiness podcast legújabb adásában Petri Bernadettel, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosával. Az interjú során részletesen kitértünk az új biztosi kollégium kulcsszereplőire, valamint a rájuk váró megoldandó feladatokra. Elemeztük, hogy milyen potenciális konfliktusok alakulhatnak ki közöttük, és hogyan befolyásolják ezek a közös uniós célok elérését. Valamint arról is szó esett, hogy a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda milyen segítséget nyújt a hazai kis- és középvállalkozásoknak, hogy a legkönnyebben hozzáférjenek a közvetlen uniós támogatásokhoz.

Az Európai Bizottság nemrég elindított egy új programot, amely az épített környezetet próbálja meg kicsit fenntarthatóbbá, zöldebbé tenni. Ez gyakorlatilag egy szakpolitikai és finanszírozási projekt, amelynek Új Európai Bauhaus a neve. Hogy miként lehet ezekre a pályázatokra rákapcsolódni és mit jelent ez a magyar épített környezetre nézve, arról kérdeztük Zsámba Juditot, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) projektmenedzserét.

Az ingatlanpiac nagyon lassan éledezik 2024-ben, annak ellenére is, hogy a kamatok csökkennek és a finanszírozás is könnyebb. Úgy tűnik, hogy mindez nem elég a befektetőknek és amíg nem indul be a magyar gazdaság és az ingatlanfejlesztésekkel elérhető hozam alacsonyabb, mint maga a kamat, addig felesleges várni a jelentős fordulatra. Erről kérdeztük Balogh Pétert, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezésért felelős ügyvezető igazgatóját.

Egy nagyszabású energetikai rendezvényt hív életre hagyományteremtő céllal az E.ON Hungária Csoport, amely átfogó jövőképet ad erről a szerteágazó területről. A konferencián bemutatják többek között a szélenergia, a geotermia és a hidrogén lehetőségeit, de szó lesz a jövő kihívásainak történő megfelelésről, az ESG-ről, és a mesterséges intelligenciáról is. Az E.ON Horizon Meetupról és a fenti témákról kérdeztük Tóth Zoltánt, az E.ON Hungária Csoport egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési vezetőjét.