5 millió forint adómentesen? (x)

Vegyünk például egy munkavállalót, akinek 2 gyermeke van, és éppen azon van, hogy egy nagyobb lakásba, vagy új építésű családi házba költöztesse a családját. A családi házat Budapesten szeretnék megépíteni.

Nézzük végig, hogy mire kell odafigyelnie a munkavállalónak és a munkáltatónak.

A munkáltatók adómentesen támogathatják munkavállalójuk építkezését, lakásszerzését, akár vissza nem térítendő támogatás formájában is, de tekintettel kell lenni arra, hogy a juttatás összegbeli határa a vételár, a teljes építési költség 30 százalékát, de legfeljebb 5 millió forint nem haladhatja meg (5 éves időtávot kell vizsgálni, azaz ezen időszak alatt többször nem lehet juttatni 5 millió forintot). Ezt az adómentességi értékhatárt építkezés esetén például az építkezés várható költségeit tartalmazó költségvetés alapján kell vizsgálni. A juttatás tekintetében nincs megkötés, hogy azt egy összegben kell kifizetni, így azt lehet több részletben is folyósítani.

Az egyik legfontosabb kritérium, hogy a lakás szobaszáma nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. A szobaszámmal kapcsolatos információkat a munkavállalónak kell átadnia munkáltató felé, és érdemes megfelelő tájékoztatást adni a munkavállaló felé, hiszen ha rossz nyilatkozatot ad, adókockázat merülhet fel a munkáltató oldalán. A példában egy négy tagú, kettő gyermekes család esetében a szobaszám maximum 4 szoba; ettől nagyobb ingatlan esetén az adómentesség nem jár. 2014 előtt a szobaszámot és egyúttal a lakásépítési költségét is figyelembe kellett venni a méltányolható lakásigény vizsgálatakor. Az építési költségek jogszabályban meghatározott értéke ugyanakkor a piaci változásokat sajnos nem követte; például Budapesten egy 4 szobás családi ház építési költsége - telekár nélkül - nem haladhatta meg a 24,5 millió forintot.

A kedvező jogszabály változás hatására tehát csak a szobaszámot kell figyelembe vennünk, a szobaszám számítás pedig egyértelmű a vonatkozó rendeletben (érdemes erről a munkavállalót írásban tájékoztatni):

• A fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert.
• A lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni.
• Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy - egy lakás esetén egy alkalommal - két szobaként kell figyelembe venni.

Ha teljesítettük a fenti feltételeket, azért marad még adminisztratív teendő:

A munkáltatónak lakásvásárlás esetén (beleértve a lakáscélú hitel törlesztését) a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig kell rendelkeznie az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal. A folyósítás nem történhet közvetlenül a munkáltató és a munkavállaló között, hanem hitelintézeten keresztül kell megtörténnie az utalásnak.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a nevezett igazolásokkal a munkáltató nem rendelkezik, az adómentesség feltétele nem teljesül. A nyújtott támogatás 20%-kal megnövelt összeget a juttatásban részesülő munkavállalónál bérjövedelemként kell figyelembe venni.

Az elemzések szerzői igyekeztek olvasmányos, ugyanakkor szakszerű általános információval szolgálni. A leírtak általános jellegéből adódóan, valamint az esetleges jogszabályi változások miatt kérjük, hogy a leírtak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban lépjenek kapcsolatba velünk.

(x)

• Címkék:
• prémium