A minőségi pálinka titkai: minden a gyümölcsnél kezdődik
Portfolio
2002-ben, a Velencei-tó fővárosában kezdte meg működését Magyarország egyik legismertebb pálinkafőzdéje. Az azóta eltelt másfél évtizedben alapvetően változott meg a pálinkakultúra, és ebben nagy szerepe volt az úttörőnek számító Agárdi Pálinkafőzdének is. Vértes Tibor pálinkafőző mester, a cég alapítója elmondta: egyszer kell igazán jó pálinkát kóstolni ahhoz, hogy szerelembe essen az ember. A gyümölcs íze, az ital zamata az, ami igazi értéket teremt.
15. születésnapját ünnepli idén az Agárdi Pálinkafőzde: a cég zöldmezős beruházásból az egyik legismertebb hazai pálinka-márkává nőtte ki magát. Honnan indultak, és milyen út vezetett idáig?
Az alapítás éve 2001 volt, 2002 óta dolgozunk Agárdon, zöldmezős beruházásként jött akkor létre az üzem. Az alapötlet már akkor is az volt, hogy jó minőségű gyümölcsből jó minőségű pálinkát készítsünk.
Akkoriban ez nem volt olyan magától értetődő, hiszen a piacot az ízesített szeszesitalok uralták, és mivel akkor még nem volt pálinkatörvény, szinte mindent pálinkának lehetett hívni, olyan termékeket is, amelyek finomszesz és aroma segítségével készültek - talán sokan emlékeznek még a barna címkés barackra és a fekete címkés cseresznyére. Nagyon kevés olyan termék volt a polcokon, ami 100 százalékban gyümölcsből készült, aroma és cukor hozzáadása nélkül. Éppen ezért a fogyasztói szokások a nemzetközi trendek felé mozdultak, azaz ha valaki minőségi magas alkoholtartalmú italt szeretett volna fogyasztani, akkor konyakot, whiskyt, grappát, esetleg calvadost ivott.
Erre a piacra léptünk mi be 2002-ben egy teljesen más stílussal, más csomagolással, kisebb űrmérettel - az első évben 5000 palack volt a forgalmunk.
Mondhatom, hogy az elmúlt 15 évben igencsak kinőtte magát a cég, jelenleg (évjárattól függően) 450-500 tonna gyümölcsöt dolgozunk fel. Az értékesítési piac főleg Magyarország, de exportálunk az Egyesült Államokba, Szlovákiába, valamint és Németországba is.
Az elmúlt évek azt is megmutatták, hogy van igény a minőségi pálinkára. Hogyan változott a piac, milyen fejlődést hoztak a jogszabályváltozások?
Én úgy látom, hogy a pálinka újkori történelme 2002-ben kezdődött, hiszen akkor lépett életbe a pálinkarendelet, ami később pálinkatörvénnyé alakult, és gyakorlatilag keretek közé helyezte, hogy mit lehet pálinkának hívni. Innentől kezdve megindult egy folyamat a termelőknél és a fogyasztóknál egyaránt: egyre több olyan pálinkafőzde jelent meg a piacon, akik igényességgel, magas minőségben állítottak elő termékeket.
A médiának, illetve a vendéglátóhelyeknek, kereskedőknek köszönhetően a pálinka a reneszánszát élhette, ismét divatba jött, hiszen egy olyan termék került a polcokra, ami egészen más minőséget képviselt, mint az addig megszokott kerítésszaggatók vagy egyéb ízesített szeszesitalok. Ez a felfutás 2010-ig kitartott, majd a gazdasági válság, a fogyasztás visszaesése erre a piacra is begyűrűzött. A fogyasztás növekedésével azonban az elmúlt években ismét emelkednek az értékesítési mutatók, és remélem, hogy ez fog még tartani.
A legtöbb menő étterem itallapján megtalálható a minőségi pálinka, sokan választják aperitifként. De mennyire ismerik a fogyasztók a pálinkát, tudják azt, hogy hogyan kell inni, mit kell keresni benne?
Azt tapasztalom, hogy nagyon változó a fogyasztók hozzáállása, tudása a pálinkáról. Épp ezért örülök annak, ha valaki eljön hozzánk Agárdra, hiszen itt személyesen is láthatja a gyártási folyamatot, megtudhatja, hogyan készülnek párlataink.
Meg kell mondjam, valamikor én sem szerettem a pálinkát, egészen addig, amíg egyszer nem kóstoltam egy igazi minőségi párlatot. Pálinkakóstolásban "kezdő" vendégeimtől is azt szoktam kérni, hogy adjanak egy esélyt, szagoljanak bele, kóstolják meg, fedezzék fel a gyümölcs ízét, illatát, a pálinka értékeit.
Az Agárdi szortimentjében megtalálhatjuk a klasszikus pálinkákat és a különleges párlatokat egyaránt. Mi a legkeresettebb, és milyen különlegességekkel találkozhatnak a vásárlók?
A fogyasztói szokásokat tekintve azt lehet mondani, hogy a magyarok elég konzervatívak, a hagyományos ízeket, illatokat szeretik,
gondolok itt a barackra, szilvára, körtére, szőlőre, cseresznyére, illetve a mi termékeink közül a cigánymeggy az, ami még keresettebb.
Természetesen vannak individualisták, ízeket felfedezni vágyó fogyasztók is, őket is ki kell szolgálnunk, ezért készítünk különleges gyümölcsökből - málnából, feketeribizliből, szederből, kökényből - is pálinkát. A portfóliónk nagyon széles, mindenki megtalálja benne az ízlésének megfelelő terméket.
15 év alatt a kísérletezés is belefért: egyrészt folyamatosan próbálunk ki új dolgokat, legyen szó új technológiáról vagy gyümölcsfajtáról (ilyenek a sör-vagy banánpárlatok). Másrészt csináltunk whiskyt is - ez sikertörténet volt, és remélem, az is marad.
Több vezető borászattal készítünk közös terméket.
A 15. évforduló apropóján készítettünk egy borpárlatot a tokaji Oremus Borházzal közösen. Rendkívül limitált széria, mindössze 365 palack kerül forgalomba.
Ez a furmint finomseprőből készült párlat az elmúlt 15 évben ugyanabban a tokaji aszús hordóban érlelődött, a legjobb konyakok jegyeit hordozza magában, és exkluzív csomagolásban kapható.
