Fenntartható és tartós – zöld épületháló fedi az MNB megújuló székházát (x)

Küzdelem a szmog ellen

Magyarország légszennyezettségi adatai alkalmanként – különösen télen – még a kínai és indiai nagyvárosok adatait is meghaladják. Ezt elsősorban az elavult fűtőberendezések, valamint az ezekben elégetett rossz minőségű tüzelőanyag okozzák, amely sok esetben szilárd hulladék. A másik fő probléma a szmog, amelynek kialakulásáért a nagyobb településeken elsősorban a közlekedés, míg a kisebbek esetén leginkább a szilárd tüzelés tehető felelőssé. Magyarország földrajzi elhelyezkedése, valamint a gyenge légáramlatok szintén nem segítenek a levegő minőségének javításán.

A fenntarthatóság, mint meghatározó szempont

A jegybank Szabadság téri székházának 2021-ben kezdődött felújítása során fontos szempontként jelent meg, hogy egy olyan korszerű, energiatakarékos irodaépület szülessen, amellyel az MNB saját karbonlábnyomát is csökkentheti.

Ezt a  célt támogatja a székházat fedő épületháló is, amelynek készítéséhez az úgynevezett Pureti technológiát vették igénybe a kivitelezők. A Pureti egy olyan eljárási módszer, amely során a háló anyagát speciális nanorészecskékkel, többek között titán-dioxiddal vonják be. A kezelt felület ezután mesterséges vagy természetes fény jelenlétében fotokémiai reakciók katalizátoraként funkcionál, és képes olyan szennyező anyagokat kiszűrni a levegőből, mint a nitrogén-oxidok. Ezek a részecskék az oxidáló, Los Angeles-típusú szmog egyik fő összetevői, amely olyan nagyvárosokban, mint Budapest, fokozott gyakorisággal alakulhat ki. Az épületháló a levegőben található vízmolekulákon és szálló poron kívül további olyan szennyező anyagok megkötésére is alkalmas, amelyek nagyobb koncentrációban károsak az emberi egészségre.

A Pureti életciklusai

A Pureti egy olyan átlátszó anyag, ami egy fújópisztoly segítségével kerül fel a felületre, jelen esetben a jegybank székházát borító mesh hálóra. A Pureti technológia egyetlen alkalmazása akár 5 évig is kitarthat – a technológia jellege miatt ezalatt az idő alatt alapvetően mindössze két esetben nem tudja ellátni a feladatát: sötét fényviszonyok között, illetve a háló felületének megsemmisítése esetén. Az anyag feldolgozása, utóélete szintén megfelel a fenntarthatósági szempontoknak: mivel a Pureti 98-99 százalékban vizet tartalmaz, így nem beszélhetünk környezetet sértő eljárásról.

Tudományos háttér

Az amerikai LSU egyetem professzora, Marwa Hassan évekig tanulmányozta a Pureti heterogén, vízalapú felületkezelési megközelítését.* A professzor továbbá a technológia életciklus-értékelését is elvégezte, amely a termék teljes életútja során vizsgálja annak környezetre gyakorolt, potenciális hatásait.

Hassan csapatának legfőbb megállapítása az volt, miszerint a Pureti környezeti előnyei (víz- és energiamegtakarítás, nitrogén-oxid-csökkentés, metán- és szénhidrogén-származékok oxidációja, valamint a hősziget mérséklése a megnövekedett napfényvisszaverő-képesség révén) nem csak teljes mértékben ellensúlyozzák, de túl is tesznek a fotokatalitikus folyamat során keletkező, nyomnyi mennyiségű CO2-kibocsátás jelentőségén. Megállapították továbbá, hogy a Pureti 2-4-szer hatékonyabban csökkenti a légszennyezés szempontjából leginkább releváns nitrogén-oxid mennyiségét, mint a beágyazott titán-dioxid nanoporokkal előállított, szintén fotokatalitikus beton.

Forrás: https://pureti.com/content/documents/PURETi---safety-and-environmental-issues---January-2014.pdf

(x)