A jók jutalma: új kriptopénz.
A bitcoin rendszerében azt a nagyon okos ötletet találták ki, hogy jutalmazzák azokat a résztvevőket, akik jól viselkednek, vagyis például nem próbálnak meg egy kettős fizetést jóváhagyni. Ez a jutalomrendszer úgy működik, hogy a blokkok létrehozásával mindig teremtődik némi új pénz is, amit annak a létrehozója költhet el (utalhat át magának).
Ez azonban csak akkor lesz értékes a számára, ha ő a leghosszabb, folytatódó láncon kapja ezt meg. Márpedig, ha jóváhagy egy csalást, akkor a többiek nem az ő láncát fogják a továbbiakban folytatni, hanem az előzőt, ami még helyes volt. Mivel a rendszer résztvevői (akik az üzemeltetők, vagy közismerten a bányászok) abban érdekeltek, hogy a számolásigényes munkájukért pénzt kapjanak, egyben a helyes, protokoll szerinti viselkedésre is vannak ösztönözve. Ezt az ösztönzőrendszert egészíti még ki a bitcoin esetében a tranzakciós díjak jelenléte is, amit szintén csak akkor költhetnek majd el, ha a konszenzus szerinti leghosszabb láncon kapják azt meg.Az utolsó problémánk ebben a helyzetben már csak az, hogy miként sorsoljuk ki egy-egy blokk felépítésének a jogát a sok résztvevő között. Erre jelenleg két elterjedt módszer van: az egyik, hogy az elvégzett munkájuk (számítási teljesítményük) arányában, amit proof-of-work rendszernek nevezünk. Ha itt valaki az 1 százalékát birtokolja a teljes számítási kapacitásoknak, akkor várhatóan az esetek 1 százalékában építheti ő a következő blokkot.
A másik lehetséges megközelítés ezzel szemben az, hogy a kriptopénzen belüli tulajdoni hányaduk arányában jár a lehetőség, amit meg proof-of-stake-nek nevezünk. A bitcoin rendszerében az első verziót használják, mégpedig úgy, hogy egy úgynevezett hash puzzle-t kell megoldania a résztvevőknek, hogy elnyerjék a blokképítés jogát. Ez egy folyamatos, nehéz számítási versenyt jelent, amit a jelenlegi beállítások szerint valaki minden 10-ik percben megnyer. A folyamat véletlenszerűsége és a nagy számítási igénye miatt a gyakorlatban az egyes bányászok inkább csoportokba tömörülnek, hogy folyamatosan részesedjenek a jutalom rájuk eső részéből, ne pedig csak nagyon ritkán az egészből.
Igen, ez egy működőképes pénzrendszer
Összefoglalásképpen elmondható, hogy a decentralizált működés elérhető, mégpedig annak a segítségével, hogy egy peer-to-peer hálózatot hozunk létre, amely az üzemeltetést jutalom fejében végzi egy folyamatos számolási versenyben. Kriptopénz kizárólag az egyes blokkok létrejöttekor keletkezik, ami egyben a rendszer helyes működésének is az egyik záloga. Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a Profcoin ötletét, vagy bármilyen hasonló mintára kitalált új kriptopénzt, csak akkor tudnánk decentralizálttá tenni, ha egy nagy közösséget is találnánk mellé, amely azt hajlandó üzemeltetni, mert értéket lát benne. Amint túl kevesen lennének, vagy a proof-of-work esetében a számolási kapacitások 51 százaléka egy kézben összpontosulna, akkor a bizalom könnyen meginoghatna a rendszerben. Egy új kriptopénzt kitalálni tehát a kihívásnak csak a kisebbik részét jelenti, ami igazán az értékét adhatja az egésznek, az a működtetésében szerepet játszó közösség mérete. Ebben a bitcoin egyelőre nagyon jól áll, bár eközben vannak aggasztó jelek is a számítási teljesítmény szűk körben való összpontosulására.Mint láthattuk, a kriptopénzeket körülvevő misztikum könnyen oldható néhány alapvető fogalom tisztázásával, illetve a kulcsfontosságú ötletek bemutatásával, mint amilyen a blokklánc vagy a proof-of-work. A kriptopénzekben egyszerre jelenik meg a modern technológia és a kreatív tervezés, amivel együtt már egy életképes decentralizált rendszert hozhatunk létre. Elmondható, hogy a kriptopénzek működési mechanizmusa biztos informatikai és matematikai alapokon nyugszik, amik megdőlésére egyelőre nem érdemes számítani. Persze a témát sok másik aspektusból is érdemes lehet vizsgálni. Nem mindegy, hogy mennyire drága mindezt üzemeltetni, vagy hogy biztosan kívánatosabb-e a gazdasági szereplők számára egy ilyen fizetési rendszer. A bitcoinhoz hasonló ötleteknél gond lehet a merev szabályok szerinti pénzkínálattal is, ami keresleti sokkok esetén nagy áringadozásokat eredményez.
A lehetséges problémák sora tehát hosszú, de ehhez hozz kell tenni, hogy új és jobb kriptopénzt bárki kitalálhat, sőt a régiek szabályai sincsenek kőbe vésve. Az szerintünk kétségtelen, hogy technológiai szempontból nagyon fontos eredményeket hozott a blokklánc-alapú kriptopénzek színrelépése, és a fejlődésük még messze nem ért véget. A piac az elmúlt évek fejleményét elnézve úgy tűnik, hogy egyre jobban értékeli ezt a világot, még akkor is, ha nagyon bizonytalan a jövőjét illetően. Ahogy a korábbi technológiák korai szakaszában sem tudtuk, úgy most sem tudjuk megjósolni, hogy egy óriási durranás következik, vagy éppen a pénzügyi rendszerünk átalakulása.
A Portfolio Profon hamarosan foglalkozunk majd a jelenség elméleti és pénztörténeti megközelítésével is. Tarts velünk és kövess a Facebookon is!A cikk megírásakor támaszkodtunk a Princeton Egyetem Bitcoin and Cryptocurrency Technologies kurzusának anyagaira.
