Káoszba fulladt a brit költségvetés várva várt bemutatása

Rachel Reeves pénzügyminiszter összesen 26 milliárd font (34 milliárd dollár) értékű adóemelést jelentett be. Az új költségvetés célja kettős: megnyugtatni a kötvénypiacokat, és megfelelni a Munkáspárt baloldali képviselőinek elvárásainak.

A korai reakciók alapján ez sikerült: a brit állampapír-hozamok estek, a baloldali képviselők pedig üdvözölték az adóteher újraelosztását. Ugyanakkor a csomag érdemben nem javította a gazdaság növekedési kilátásait, ami a következő hetekben mindkét tábor számára fontos szempont lehet.

A költségvetés körüli fejetlenséget fokozta, hogy a Költségvetési Felelősség Hivatala (OBR) tévedésből a miniszteri beszéd előtt közzétette az intézkedések elemzését. A november 26-át megelőző hetekben ráadásul – a helyettes házelnök szerint – a sajtóban "példátlan mértékű" szivárogtatás zajlott.

Az OBR a pénzügyminiszter alsóházi felszólalása előtt nagyjából egy órával online tette közzé a tervezett intézkedések részleteit. Az OBR a történtekért bocsánatot kért és vizsgálatot indított. Reeves beszédében a hibát "mélységesen kiábrándítónak" nevezte.

Kevés meglepetés maradt, de ezek egyike a fiskális puffer nagysága volt. Reeves mozgástere a legutóbbi költségvetési esemény óta több mint duplájára, 22 milliárd fontra nő, jócskán felülmúlva ezzel a Bloomberg által megkérdezett bankok 15 milliárd fontos várakozását.

A Költségvetési Tanulmányok Intézete (IFS) e-mailben küldött értékelésében "józan döntésnek" nevezte Reeves lépéseit, amiért a pénzügyminiszter dicséretet érdemel.

A piac visszaigazolta ezt: a 10 éves kötvényhozam hét bázisponttal 4,43 százalékra süllyedt.

Ugyanakkor az IFS figyelmeztetett:

az adóemelések később jönnek, a többletkiadások viszont előbb.

A jóléti kiadások 16 milliárd fonttal haladják meg a márciusi előrejelzést. Ennek okai a magasabb ellátotti létszám, a kormánypárt nyári stratégiaváltása, valamint a gyermekek utáni támogatás felső – a gyakorlatban a kétgyermekes – korlát eltörlése, ami 3 milliárd fontba kerül. Ezeket a lépéseket több baloldali munkáspárti képviselő is üdvözölte.

A tervek szerint jövőre megugrik az önkormányzati hitelfelvétel és a sajátos nevelési igényű gyermekek támogatása is. Az OBR szerint a tárcaszintű kiadási plafonokat átlagosan évi 6 milliárd fonttal emelték, hogy kezeljék a kockázatokat, különösen az egészségügyben, a menekültügyben és a digitális személyi igazolványok költségeiben.

Összességében az OBR úgy értékelte, hogy a költségvetésben bejelentett nagyobb adó- és kiadási intézkedéseknek 2030-ig nem lesz számottevő hatásuk a kibocsátásra. Ez részben megkönnyebbülés a pénzügyminiszternek, ugyanakkor keveset tesz a kormány első számú céljának tekintett gazdasági növekedés előmozdításáért.

A piacok különösen a költségvetési puffer emelkedését értékelték pozitívan, ami főleg annak fényében jelentős eredmény, hogy a kormány elállt a jövedelemadó általános kulcsának emelésétől, ami megszegte volna Keir Starmer kampányígéreteit.

A megnövelt puffer alapját egy 26,1 milliárd fontos adóemelési csomag adja.

Ennek nagy része a jövedelemadó-küszöbök három évre szóló befagyasztásából származik. Reeves tavalyi költségvetésében még elvetette ezt az irányt, mondván, a küszöbfagyasztás meghosszabbítása "ártana a dolgozóknak".

James Crouch, az Opinium közpolitikai és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője így fogalmazott:

Rachel Reeves elkerülte, hogy megszegje a Munkáspárt választási ígéretét, és nem emelte az alapkulcsot a három nagy adónemben. A bevételnövelésre kitalált megoldás, a jövedelemadó-küszöbök befagyasztása azonban a következő években így is milliók számára jelent magasabb adóterhet.

A költségvetés további elemei:

• A személyi adók és a munkáltatói nemzeti biztosítási (NIC) küszöbök három évre szóló befagyasztása 2028–29-től, 8 milliárd fontos bevétellel.
• Nemzeti biztosítás kivetése a "salary sacrifice" bérátalakítási konstrukcióban fizetett nyugdíjjárulékokra, 4,7 milliárd fonttal.
• Az osztalék-, ingatlan- és megtakarítási jövedelmek adókulcsának 2 százalékpontos emelése, 2,1 milliárd font bevétellel.
• A társasági adóban az értékcsökkenési leírás fő rátájának csökkentése, 1,5 milliárd fonttal.
• Új, futásteljesítmény-alapú díj bevezetése az akkumulátoros elektromos és plug-in hibrid autókra 2028 áprilisától, 1,4 milliárd fonttal.
• A szerencsejáték-adók reformja, 1,1 milliárd font bevétellel.

Az OBR szerint a brit adóteher az új intézkedésekkel GDP 38 százalékára emelkedik, és a következő években tovább nő, a második világháború utáni idők óta a legmagasabb szintre.

Ez a 2024–25-ös 35 százalékról való emelkedés közelebb viszi az Egyesült Királyságot a sok európai országra jellemző, magasabb állami kiadási szinthez.

Az OBR a következő két év inflációját mintegy 0,5 százalékponttal magasabbra becsüli a márciusi előrejelzéshez képest, miközben a növekedési pályát végig lefelé módosította az alacsonyabb termelékenység miatt.

Címlapkép forrása: Shutterstock