Egy új modell segítségével Donald Trump választási győzelmét szinte minden államban előre lehetett volna jelezni. A módszer a demográfiai adatok ügyes felhasználásán alapszik, amivel a regionális felméréseknél jóval pontosabb eredményeket kaphatunk. Jó kérdés persze, hogy mindez a legközelebbi választáson is beváltja-e majd a hozzá fűzött reményeket.
Egy friss kutatás szerint 258 évbe telik mire a fizikus nők a férfiakkal azonos arányban tudnak majd publikációkat megjelentetni. A különféle tudományok egészét nézve pedig nagyjából 16 évre lehet szükség, hogy végre egyenlőség legyen. Vannak ugyanakkor kivételek is: a társadalomtudományokban és a pszichológiában például már most is jól állnak a nők. Legalábbis a puszta számok tekintetében, de sok másik szempontot is érdemes lenne még itt vizsgálni.
Magyarország kapcsán sokan először a kiváló borokra és pálinkákra gondolnak, amikor a nemzeti italok kerülnek szóba. Az ugyanakkor, hogy mit iszunk, már úgy tűnik, más kérdés: a számok szerint egyértelműen sörös nemzet vagyunk. A sörön belül pedig inkább az olcsót szeretjük, mint a jót. Vagy legalábbis azt vesszük. A gond persze nem azzal van, hogy a középkategóriás sör a magyarok valódi nemzeti itala. Hanem sokkal inkább abból van a baj, hogy mennyit iszunk belőle.
A témában írt korábbi cikkünket itt olvashatja el:
Hogyhogy nem a leggazdagabb országok nyerik sorra a focibajnokságokat? A válasz feltehetően az, hogy egyáltalán nem minden a pénz. Az Economist által épített modell szerint hasonlóan fontos tényező például, hogy az adott országban mennyire vonzza az embereket a futball. Mindennek a számbavételével pedig az egyes nemzetek fociteljesítményének már a 40 százaléka magyarázható. Kiderül az is, hogy Magyarország például még saját magához képest is gyengén teljesít. Horvátország tündöklése persze ilyen nagyívű modellekkel nem magyarázható, az ő titkuk másban rejlik, amiről szintén szót ejtünk az alábbiakban.
Az emberek életbeli boldogulása egy olyan kérdés, amely mind hétköznapi, mind politikai, mind pedig tudományos szempontból kiemelkedően fontos. Emiatt elengedhetetlen, hogy valahogy mérni is lehessen ezt a jelenséget. A társadalomtudósok és a pszichológusok ezért számtalan olyan eszközt fejlesztettek ki, amivel az emberi boldogság mérhetővé és elemezhetővé válik. Az alábbiakban ezt a témát járjuk körbe, különös figyelmet szentelve az úgynevezett Cantril-létrának. Bemutatjuk azt is, hogy mennyire erős törésvonalak vannak a világon, és hogy kutatások szerint lényegében három csoportra oszthatóak az emberek.
Kutatások szerint főleg három dolgon múlik, hogy boldogabb életre találnak-e a hazájukból menekülő vagy elvándorló emberek: 1. mennyire boldog hely a célország, 2. mennyire szörnyű körülményekből jönnek, 3. mennyire fogadják őket szívesen. Magyarország még kelet-európai viszonylatban is egy nagyon boldogtalan ország, és nem mellesleg a világ élvonalába tartozik a migránsok elutasításában. Ezek fényében hazánk egyáltalán nem egy ideális célország a bevándorlók számára. Mindez a Gallup több mint száz országra kiterjedő felméréseiből, illetve a World Happiness Report 2018-as jelentéséből derült ki, amiben kiemelten vizsgálták a migránsok boldogulását. Nagy átlagban egyébként elmondható, hogy boldogabbak lesznek a bevándorlók az új helyükön, csak éppen nem mindegy, hova mennek.
Finnország a világ legboldogabb országa a 2018-as World Happiness Report szerint, míg Magyarország egészen hátul, a 69. helyen áll a rangsorban. A szomszédjaink jóval előkelőbb helyezéssel bírnak, vagyis a felmérések szerint igaz a közvélekedés: a magyarok tényleg nagyon borúsan látják az életet. Feltűnő egyébként, hogy általában azok az országok igazán boldogok, ahol magasak a jövedelmek, egészségesek az emberek, és nagyfokú szabadság van. Az alábbi cikkben a teljes rangsort áttekintjük, és a jelentés alapján megpróbálunk néhány alapvető következtetést is levonni az emberi boldogságról.
Arról mindenki hallott már, hogy a történelem során mennyire sokféle pénz értéktelenedett el, vagy éppen ment teljesen tönkre. Azt viszont kevesen értik, hogy ennek pontosan mi is volt az oka. Egy friss kutatás 600 évnyi adatot gyűjtött össze, hogy megválaszolja ezt a kérdést. Úgy találták, hogy a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem az olyan újítások vezettek a pénzek elértéktelenedéséhez, mint például a fedezet nélküli fiat pénzrendszer bevezetése. Sokkal inkább a politika tehet az egészről. Hatalmasak az országok közötti különbségek, és ott ahol kevésbé volt kordában tartva a hatalom, jóval gyorsabban értéktelenedett el az emberek pénze.
Észak-Korea a világ egyik legrejtőzködőbb és legzártabb országa, ahol máig rendkívül szigorúan tartják magukat a tervgazdálkodáshoz. Változás csak iszonyatosan lassan történik az országban, például súlyos életeket követelő éhínség kellett ahhoz, hogy szemet hunyjanak a lakosok önellátásra irányuló kisvállalkozásai felett. Több jelentés szerint is Kim Dzsongun színrelépése további gazdasági liberalizációt hozott, de az ország működését igazából máig nem ismerjük rendesen. Nem tudjuk azt sem, hogy pontosan mennyire fájnak nekik a gazdasági szankciók, és hogy vajon tényleg emiatt ültek-e tárgyalóasztalhoz Donald Trumppal. Ha igazán a mélyére ásunk a dolgoknak, akkor kiderül, hogy még csak az sem világos, egyáltalán mekkora a gazdaságuk mérete. A CIA egészen viccesen 10 milliárd dollárra kerekítve ad rá becslést.
Az összeesküvés-elméletek sok területre kiterjednek, a gazdaságtól kezdve a tudományon át a történelemig, és az ezekben hívők is rengetegfélék: nők, férfiak, baloldaiak, jobboldaliak, iskolázatlan és tanult emberek egyaránt vannak köztük. De miért gondolja valaki, hogy Hitler nem halt meg, hanem Dél-Amerikában rejtőzködik? És azt, hogy amerikai bankárok szándékosan okozták a 2008-as pénzügyi válságot? Vagy azt, hogy a kötelező védőoltások valódi célja a globális népírtás, esetleg kizárólag a pénzéhes gyógyszeripart szolgálják? Egy új kutatás szerint többek között a valószínűséggel kapcsolatos hibás értelmezések miatt hajlamosak az emberek nyitni az ilyen teóriák felé. Az elmúlt 10 évben egyre kutatottabb területté vált a konteók pszichológiája: a cél kideríteni, hogy hogyan lehet hatékonyan visszaszorítani a terjedésüket.
Közösségi hálók + okostelefonok + gépi tanulás = egy új korszak. Az a fajta digitális tér, ami az elmúlt évtizedben körénk épült, teljesen megváltoztatta az életünket. Az iphone-on görgetett Facebook új "központi idegrendszert" hozott létre az emberek számára, aminek a következményeit máig nem értjük teljesen. Ugyanakkor jelentős kutatásoknak hála egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy feltérképezzük az online emberi viselkedés törvényszerűségeit. Sinan Aral, az MIT kutatója ennek a kapcsán mesélte el, hogy jelenleg hol állunk. Az okozati szálak kreatív feltárásával már egészen sokat tudunk az álhírek terjedéséről, vagy éppen arról, hogy milyen módon befolyásolhatóak az emberek.
Professzor Sinan Aral a Rajk László Szakkollégium meghívására járt Magyarországon, hogy átvegye a neki ítélt Herbert Simon-díjat.
A magyar ellenzék választási eredményét idén is egészen pontosan, átlagban hibahatáron belül, jelezték előre a közvélemény-kutatók, vagyis teljesen érthetetlen, ha ez őket megint sokként érte. Már az elmúlt két évtizedben is azt láttuk, hogy az ellenzéki pártok szereplését viszonylag jól lehetett előre látni, a kutatók inkább a győztes párt tényleges erejét szokták félremérni. A nagy médiavisszhang ellenére, óriási tévedésről most sem volt szó: átlagosan 5 százalékponttal lőtték félre a kormánypártot. A szakértői módszereket ugyanakkor át kell majd gondolniuk, ugyanis a nyers mérési eredmények valójában kisebb hibát eredményeztek volna. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az áprilisi választásra készített előrejelzések pontosságát, illetve áttekintjük a múltbeli eredményeket is. A fő tanulság az, hogy egyáltalán nem végeznek rossz munkát a hazai közvélemény-kutatók, ezért érthetetlen a magyarok bizalmatlansága.
A választási előrejelzések történelmi hátterét, illetve főbb módszertani kihívásait ebben a cikkünkben mutattuk be:
A választások kimenetele, ha nem is tökéletes pontossággal, de előrejelezhető. Ugyanakkor csúfos lebőgések sora kellett ahhoz, hogy megtaláljuk a dolog tudományos módszerét. A máig előforduló hibákért már nem a statisztikai megközelítés okolható, mint a 20. század első felében, hanem sokkal inkább az emberi válaszadás furcsa természete. Előfordul ugyanis, hogy a megkérdezettek nem azt mondják, amit igazán gondolnak, vagy még inkább nem is mondanak semmit. Megtagadják a válaszadást, ami torz eredményhez vezet, ha a véleményük érdemben különbözik a válaszolókétól. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan nőtte ki magát tudománnyá a választások előrejelzése, és hogy mik azok a problémák, amik máig fejfájást okoznak a véleményünkre kíváncsi kutatóknak.
Nagyon sokat isznak a magyarok, különösen a férfiak. Több mint havi egy liter tiszta szesz jut minden 15 évesnél idősebb honfitársunkra, amivel a világrangsorban a nyolcadik helyen állunk a WHO szerint. A minket éppen megelőző, főként kelet-európai, országok egyébként pusztán a világ lakosságának a 3 százalékát teszik ki, vagyis bárhogyan is nézzük, nagyon elöl vagyunk italozásban. Az alábbiakban a WHO legutóbbi globális kutatása alapján tekintjük át a magyarok alkoholhoz való viszonyát.
Több mint egy évtizede nem mutattak akkora érdeklődést a magyarok az adatvédelmi témák iránt, mint most. Ez feltehetően nem véletlen, ugyanis az ezzel kapcsolatos uniós szabályozás, a GDPR, éppen a napokban élesedett. Az egész világon azt látjuk a Google keresési statisztikái alapján, hogy az embereket elkezdte érdekelni a téma. Jó kérdés, hogy mindezt csak a szigorú szabályok életbe lépése, vagy úgy általában az elmúlt időszak adatbotrányai okozták. Itthon egyedül az elmúlt pár hónapban, a GDPR bevezetéséhez közeledve, látunk érdemi változást. Valószínű tehát, hogy a magyarok érdeklődését kizárólag a szabályok (és a lehetséges büntetések) keltették fel.
A világ legtöbb Nobel-díjával az Egyesült Államok büszkélkedhet: összesen 368 medáljuk van. Ezt főként annak köszönhetik, hogy rengeteg bevándorló tudóst fogadtak be a viharos 20-ik század során, csakhogy ennek a hatása nem tarthat örökké. Egy friss kutatás szerint már ma sem képesek annyi Nobel-díjast kitermelni, mint korábban, és fokozatosan lecsúszhatnak a "trónról". Ráadásul, ha az egy főre jutó medálokat tekintjük mérvadónak, akkor már most sem ők a befutók. De akkor ki lehet?
Itthon mindenkit érint a forintárfolyam változása, ezért óriási érdeklődés övezi a mostanihoz hasonló, mélypontot jelentő, eseteket. Ilyenkor azt szokták kérdezni, hogy meddig mehet még az árfolyam, a profik pedig készséggel válaszolnak is. Pedig igazából fogalmuk sincsen. Ez az állítás csak azért tűnhet durvának, mert nem elég köztudott a forintárfolyam előrejelzéséről, hogy az bizony nem olyan, mint egy időjárás-jelentés. Sokkal rosszabb nála. A tudományos vizsgálatok szerint már az is rendkívül meglepő, ha egy módszerrel a véletlen bolyongást le tudják győzni. Árfolyamszintek konzisztens eltalálásáról pedig eddig senki nem tett le értékelhető bizonyítékot az asztalra. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a "bemondások", amik sokszor ellenőrizhetetlen (vagy nem létező) módszerrel készülnek. Ideje hát átbeszélnünk, hogy mennyire is problémás a forintárfolyam előrejelzése, illetve hogy a valóban tudományos módszerekkel mire mentünk eddig.
A nemrég kitört Cambridge Analytics botrány, a kiszivárgó személyes adatok tömkelege, a Facebook kétségbeesése az utóbbi időben előtérbe állította az adatvédelem kérdését az Egyesült Államokban is. A helyszín azért fontos, mert a tengeren túl az európainál sokkal kisebb érzékenység jellemezte a felhasználókat és a jogalkotást adatvédelmi ügyekben. Az ideát két hét múlva hatályba lépő GDPR (Közös Adatvédelmi Rendelet) által megtestesített szigor az Államokban ismeretlen, és egészen az elmúlt hetekig igény sem mutatkozott rá.
A slágerek sikerének titkát vizsgálta a Kaliforniai Egyetem: a slágerlisták legsikeresebb dalait főként a vidámság, boldogság és a "bulizásra alkalmasság" jellemzi. Ez ugyanakkor ellentmond az általános zenei trendeknek - fejtették ki a tudósok a Royal Society Open Science című szaklapban megjelent tanulmányukban.
Mindenből megárt a sok, de az alkoholból különösen. Az emberek többsége mégis fittyet hány az ajánlásokra, és nyakló nélkül italozik, aminek aztán meg is van a következménye. A britek esetében például évente több mint hétezren halnak meg emiatt. Az évi 500 korsó sörnek megfelelő alkoholfogyasztásukkal (per fő!) előkelő hellyel bírnak az alkoholizmus világrangsorában, de még közülük is kiemelkednek a skótok. Ezt a helyzetet megelégelve úgy döntöttek, minimumárat szabnak ki az italok alkoholtartalmára idén májustól. Így a tipikusan olcsó, erős italok jelentősen megdrágultak, ami a reményeik szerint sokakat kijózanít. Ha sikerrel járnak, az például szolgálhat a magyarok számára is, akik nem mellesleg még a briteknél is többet isznak.
A MicroStrategy 2020-ban kezdett el bitcoint vásárolni. A szoftvercég eredetileg csak többletlikviditását fektette... 
Az elektromos autók térnyerésének nagy nyertesei között lehetnek a lítiumot kitermelő bányatársaságok. Befektetői...
A Manna FM Valódi Nők című műsorának vendége volt Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjszakértője. A téma...
A társaságok KKV besorolásának (mikrovállalkozás, kisvállalkozás vagy középvállalkozás) helyes meghatározása... 
Egyelőre nem utal válsághelyzetre a GDP 73 százalékára duzzadt költségvetési hiány, de a további eladósodottsággal...
Bankmonitor lehozott egy cikket, hogy az új felújítási támogatásnál nagy a kockázat, hogy nem sikerül elérni...
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
