Huszák Dániel

Huszák Dániel

Huszák Dániel 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát, korábban a biztosítási szektorban dolgozott. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végezte, diplomát szerzett a londoni Middlesex Universitytől is. Főbb témái a haditechnika, biztonságpolitika, nemzetközi kapcsolatok. 2019-ben Junior Prima díjat kapott.
Cikkeinek a száma: 836
Polgárháborúval riogatnak Amerika befolyásos emberei – Tényleg ennyire nagy a baj?

Polgárháborúval riogatnak Amerika befolyásos emberei – Tényleg ennyire nagy a baj?

Számos politikai kutatás és felmérés igazolja, hogy rendkívül megosztottá vált az Egyesült Államok lakossága az elmúlt években, a radikális politikai megmozdulások pedig szinte mindennapossá váltak, gondoljunk akár a Capitoliumot ért támadásra, akár a nagyvárosokat romboló zavargási hullámokra. Amerika (volt) katonai vezetői, politikai elemzői, milliárdos befektetői is aggódnak már amiatt, hogy amit most látunk, lázadás, puccs, polgárháború előjelei lehetnek. A radikális mozgalmak térnyerése és a közéleti dialógus romlása ellenére azért szerencsére még mindig alacsony az esélye egy nyílt amerikai polgárháborúnak, ennek pedig az egész világ örülhet.

Kijev ellen küldheti Putyin a kéksapkásokat - Mit tudnak Oroszország rettegett elitkatonái?

Kijev ellen küldheti Putyin a kéksapkásokat - Mit tudnak Oroszország rettegett elitkatonái?

Nyugati hírszerzők és politikusok szerint Oroszország készen áll arra, hogy megtámadja Ukrajnát, nemrég az ukránok az állítólagos inváziós tervek részleteit is ismertették. Ha hitelesek ezek a tervek, ha nem; amennyiben valóban sor kerül egy ilyen invázióra, kulcsfontosságú szerepet játszanának benne az orosz deszantosok, vagyis a VDV. Az orosz „kéksapkások” több szempontból is sajátos formációnak számítanak, hiszen önálló haderőnemként funkcionálnak, jól képzettek, magas szinten gépesítettek, de még saját állami ünnepnapjuk is van. Bár Zelenszkij-elnök szerint Ukrajna könnyedén kivédene egy orosz támadást, a számok nem éppen ezt mutatják.

10 legendás harckocsi, amely örökre megváltoztatta a páncélos-hadviselés történelmét

10 legendás harckocsi, amely örökre megváltoztatta a páncélos-hadviselés történelmét

Alig több mint 105 éve, hogy megjelent az első harckocsi, vagy tank a harcmezőkön, eljutott az emberiség arra a szintre, hogy a lomha, nehézkes üzemeltetésű, minimális páncélzattal rendelkező „gépszörnyek” már kilométerekről, számítógépes tűzvezérlő rendszerek segítségével harcolnak, 70 kilométer / órás sebességgel manővereznek. Forró témává vált már a harcjárművek automatizálása is, a nagyhatalmak most egymással versenyeznek azon, hogy melyikük tudja megépíteni a világ első, ütőképes robottankjait. De melyek azok a harckocsik, amelyek valódi ugrást jelentettek a harcjármű-fejlesztésben vagy döntően befolyásolták egy ország szárazföldi haditechnikai fejlesztéseit? Nézzünk meg tizet az igencsak hosszú listáról.

Fenyegetőzik a NATO, de mégis mit tud csinálni, ha Vlagyimir Putyin tényleg megtámadja Ukrajnát?

Fenyegetőzik a NATO, de mégis mit tud csinálni, ha Vlagyimir Putyin tényleg megtámadja Ukrajnát?

Súlyos következményekkel fenyegette meg a napokban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Oroszországot, ha támadást indítanak Ukrajna ellen. Hasonlóan nyilatkozott Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere is, aki állítólag Moszkva konkrét haditerveit is ismeri. Ukrajna nem NATO-tag és hivatalosan még csak nem is Amerika-szövetséges ország, ettől függetlenül a Nyugat vezetői rendszeresen azt ismételgetik, hogy stratégiai partnerként kiállnak az ország területi szuverenitása mellett és fellépnek Oroszország agressziója ellen. Nemrég az amerikai külügyminisztérium egyik tisztségviselője, Karen Donfried már arról beszélt, hogy „minden opció az asztalon van” egy orosz támadás esetén. A kemény nyilatkozatok ellenére továbbra is extrém valószínűtlen, hogy a NATO háborúba menne Ukrajnáért, de akkor mégis mik lehetnek ezek az „opciók,” „súlyos következmények,” melyekkel Oroszországot fenyegeti a Nyugat? Nézzük.

Embertelen csellel ment volna háborúba Amerika a '60-as években, de az elnök inkább kirúgta a vezérkari főnököt

Embertelen csellel ment volna háborúba Amerika a '60-as években, de az elnök inkább kirúgta a vezérkari főnököt

A hidegháború során vadabbnál vadabb ötletek születtek mind szovjet, mind pedig amerikai részről arra vonatkozóan, hogy tudnak minél nagyobb geopolitikai, stratégiai előnyre szert tenni egymással szemben a nagyhatalmak. Amerikának különösen fájó seb volt, amikor a hozzájuk földrajzilag és politikailag is igencsak közelálló Kubában átvette a hatalmat Fidel Castro, aki gyorsan a szovjet érdekszférába tolta az országot. A kudarcos Disznó-öböli invázió után az amerikai katonai vezérkar azt fontolgatta, hogy nyílt támadást indít Kuba ellen, ehhez pedig annyira abszurd tervet dolgoztak ki, hogy Kennedy elnök inkább menesztette az akkori vezérkari főnököt, mintsem hogy megvalósítsa az öntámadással, hamis zászlós hadművelet kivitelezésével járó hadműveletet.

Alakul az új katonai gigaszövetség: egymás karjaiba lökheti Putyint és Hszit Amerika bombázós, hadihajós izmozása

Alakul az új katonai gigaszövetség: egymás karjaiba lökheti Putyint és Hszit Amerika bombázós, hadihajós izmozása

Már szinte mindennapos, hogy amerikai hadihajókat, repülőgépeket látunk Kína vagy Oroszország számára érzékeny területeken, mint a Tajvani-szoros, a Dél-kínai-tenger vagy a Fekete-tenger, melyre válaszul Peking és Moszkva rendre dühös hangnemű nyilatkozatokkal válaszol. Amerika azzal védekezik, hogy ezek a manőverek a nemzetközi hajózási, repülési szabályok betartásával történnek, ettől függetlenül Kína és Oroszország úgy látja, Washington sem éppen hagyná szó nélkül, ha a rivális nagyhatalmak hadihajói megjelennének a Mexikói-öbölben. Az amerikai erőfitogtatás nem biztos, hogy a várt hatást éri el: Kína és Oroszország viszonya egyre szorosabb; olyannyira, hogy nem kizárt, hogy pár éven belül egy új védelmi szövetség is létrejön a két ország közt.

Folyamatosan nő a feszültség, egyre keményebbek egymással a nagyhatalmak - De mit akarnak a világ valódi urai?

Folyamatosan nő a feszültség, egyre keményebbek egymással a nagyhatalmak - De mit akarnak a világ valódi urai?

2014 alighanem egyfajta törésvonalat jelent a nemzetközi diplomáciában. Miközben a Vasfüggöny leomlása után békülékeny, együttműködésre nyitott stílus jellemezte a világ nagyhatalmainak kommunikációját, a Krím annexiója után meredeken romlani kezdett a viszony Amerika és Oroszország közt. Aztán 2017-ben jött Donald Trump elnök és tett arról is, hogy a Kína és Amerika közti óvatos rivalizációt is kifejezetten konfrontatív, barátságtalan kommunikáció váltsa fel. A nagyhatalmak ma már szinte havonta dobálják egymásra a gazdasági szankciókat, kisebb kiberháborút folytatnak egymás ellen az interneten, illetve nyíltan beszélnek az egymással kapcsolatos bizalmatlanságról, egy-egy extrémebb esetben pedig a nyílt háború lehetősége is felmerül, mint elkerülendő kimenetel. Az igazság az, hogy a világ három katonai és politikai nagyhatalma - az Egyesült Államok, Kína és Oroszország -, mindig is egymással sok szempontból ütköző érdekek mentén működött, elsősorban az változott most meg, hogy ezt most már nyíltan felvállalják, ahelyett, hogy az együttműködés és együttélés lehetőségét keresnék egymással. De mit is akarnak ezek a nagyhatalmak egymástól? Nézzük.

Újra asztalra kerülhetnek az Irán elleni katonai csapás tervei, ha buknak a jövő heti tárgyalások

Újra asztalra kerülhetnek az Irán elleni katonai csapás tervei, ha buknak a jövő heti tárgyalások

A jövő héten folytatódhat a tárgyalás Amerika és Irán közt a perzsa ország nukleáris képességeinek korlátozásáról, az amerikai sajtó viszont arról ír, hogy az Egyesült Államok szenior tisztségviselői nem számítanak áttörésre és B-terveket fontolgatnak, hogy meggátolják azt, hogy atomfegyverhez jusson a síita nagyhatalom. Az esetleges intézkedések skálája széles, a Kínára való nyomásgyakorlás mellett szóba jöhet a katonai csapás is, különösen Izrael részéről. Ilyen már korábban is előfordult: Izrael a '80-as években Irak, a 2000-es évek elején pedig Szíria atomlétesítményeit is megsemmisítette - különösebb retorziók nélkül. Irán nagyobb falat lenne, de mivel Izrael vezetői létkérdésnek tartják azt, hogy Irán ne juthasson nukleáris fegyverekhez, simán lehet, hogy még Amerika segítsége nélkül is akcióba lendülnek az izraeli vadászgépek.

Kongatják a vészharangot: Ukrajna elleni támadásra készülhet Putyin, 2022 elején megindulhat az invázió

Kongatják a vészharangot: Ukrajna elleni támadásra készülhet Putyin, 2022 elején megindulhat az invázió

Komoly nemzetközi visszhangot váltott ki a hétvégén a Military Times egy cikke, melyben ukrán hírszerzési források arról beszélnek, hogy 92 ezer orosz katona vonult fel az ukrán határon, akik arra készülnek, hogy január végén, február elején támadást indítanak Ukrajna ellen. Az ukránok még egy térképet is készítettek arról, hogy nézne ki az invázió. Hasonló aggályokat az Egyesült Államok vezetése is megfogalmazott, akik összes EU-s szövetségüket figyelmeztették a támadás lehetőségégre és elküldték nekik az állítólagos inváziós terveket. Vlagyimir Putyin és a Kreml továbbra is tagadja, hogy invázióra készülne és inkább a Nyugatot vádolta destabilizációs tevékenységgel, miközben a múlt héten arról beszélt, hogy a NATO és a nyugati országok nem veszik elég komolyan Oroszország vörös vonalait.

Titkos tervek a harmadik világháborúról: Amerika megpróbálta volna azt, amibe Napóleon és Hitler is belebukott

Titkos tervek a harmadik világháborúról: Amerika megpróbálta volna azt, amibe Napóleon és Hitler is belebukott

Néhány hete írtunk az Egyesült Államok hidegháborús nukleáris célpontjairól Magyarországon, ennek kapcsán érdekes lehet megvizsgálni az amerikai terveket arra vonatkozóan is, hogy győztek volna a Szovjetunió és szövetségesei ellen egy totális háború során. Erre valamennyire választ adhat az Operation Dropshot vázlata, egy pár évvel a második világháború után, 1949-ben készült amerikai tervezet, amely egy 1957-ben megvalósuló harmadik világháború forgatókönyvét vázolja fel. A tervek szerint Amerika atomcsapással kényszerítette volna korai megadásra a Szovjetuniót, de ha így nem járnak sikerrel, szárazföldi inváziót terveztek a rivális nagyhatalom ellen.

Mégis mit csinálnak a magyar katonák a világ legveszélyesebb, leginstabilabb országaiban?

Mégis mit csinálnak a magyar katonák a világ legveszélyesebb, leginstabilabb országaiban?

Néhány napja két fontos döntés is született az Országgyűlésben: Magyarország katonákat küld a Száhel-övezetbe és meghosszabbításra került a honvédség iraki missziója is. A külföldi missziókon résztvevő magyar katonák főleg támogatói és tanácsadási feladatokat látnak el instabil, némely esetben kifejezetten veszélyes országokban; feladatuk elsősorban a migrációs forráspontoknak számító országok stabilizálásának elősegítése és a terrorellenes harc támogatása. A Honvédelmi Minisztérium kérdésünkre elárulta: jelenleg összesen 10 országban, 14 külföldi misszión vesznek részt magyar katonák, a jövővel kapcsolatosan pedig megemlítették, hogy a száheli szerepvállalás mellett a Magyar Honvédség látja el majd 2022 második felében a balti államok légtérrendészeti feladatait is.

A világ leghalálosabb mesterlövésze 700 embert is megölhetett, mégsem hallott róla szinte senki

A világ leghalálosabb mesterlövésze 700 embert is megölhetett, mégsem hallott róla szinte senki

Nem a Fehér Halál néven is emlegetett finn Simo Häyhä a világ leghalálosabb mesterlövésze, hanem egy iráni ruhabolt-tulajdonos, aki az Irán-iraki háború során több mint 700 emberrel végzett egy távcsöves öntöltő puskával - állítja ezt a súlyos kül- és belpolitikai krízissel küzdő perzsa állam, ahol nemrég filmet is bemutattak a halálosztó Abdorrasul Zarrin életéről. Zarrinról nem nagyon lehetett eddig hallani Iránon kívül, így igencsak kétségbe vonható katonai teljesítményének legendája, ettől függetlenül elég valószínű, hogy egy tehetséges mesterlövészről van szó, aki egy olyan háborúban dolgozott, mely során nagyon súlyos véráldozattal fizetett mindkét fél a győzelemért.

Simán lehet, hogy Donald Trump lesz a következő amerikai elnök

Simán lehet, hogy Donald Trump lesz a következő amerikai elnök

Egy évvel Joe Biden elnökké választása után úgy tűnik, igencsak nehéz helyzetbe került az Egyesült Államok 46. elnöke és az egész Demokrata Párt. Amerika első emberének népszerűsége szabályos mélyrepülésben van, szinte hetente bukik ki valamilyen jobb esetben bénázással, rosszabb esetben számottevő politikai kudarccal kapcsolatos hír. A Joe Biden által képviselt centrista, jobboldali szavazóknak is apellálni próbáló politika eddig látványosan nem vezetett eredményre, a Demokrata Párton belül egyre nagyobb a szakadás a mérsékelt és progresszív baloldali politikusok közt. Ha minden így megy tovább, a mérsékelt republikánus politikusok előretörése borítékolható, de még az is lehet, hogy a 2024-es elnökválasztás elhozza majd Donald Trump visszatérését is.

Kivédhetetlen szuperfegyvereket építenek a nagyhatalmak, drámai helyzetbe került Amerika

Kivédhetetlen szuperfegyvereket építenek a nagyhatalmak, drámai helyzetbe került Amerika

2018-ban alighanem új fejezet nyitott Vlagyimir Putyin orosz elnök a stratégiai hadviselésben. Nyilvánosan bejelentette, hogy Oroszország hiperszonikus fegyvert fejlesztett, majd 2019-ben világelsőként rendszerbe is állították az Avangárd névre hallgató eszközt. Rövidesen Kína is előállt saját hiperszonikus fegyverével, a DF-ZF még ebben az évben elérte kezdeti műveleti képességét. Néhány hete Kína állítólag egy olyan hiperszonikus fegyvert is tesztelt, melynek technikai hátteréről még csak fogalma sincs az amerikai hírszerzőknek. Az Egyesült Államok komolyan le van maradva a hiperszonikus fegyverek fejlesztésében; olyannyira, hogy a Capitoliumban, a Pentagonban és a nagy amerikai fegyvergyáraknál is 4-5 éves hátrányt emlegetnek.

Épphogy elkezdték kiheverni a történelem egyik legvéresebb polgárháborúját, újabb puccs rázta meg a 40 milliós országot

Épphogy elkezdték kiheverni a történelem egyik legvéresebb polgárháborúját, újabb puccs rázta meg a 40 milliós országot

Hivatalosan is magához ragadta a hatalmat a hadsereg Szudánban. A katonák őrizetbe vették Abdalla Hamdok miniszterelnököt és feloszlatták az országot irányító katonai-civil koalíciós testületet. Abdel Fattah al-Burhan tábornok, a puccs vezetője vészhelyzetet hirdetett és beszédet intézett Szudán népéhez, melyben tettét a "béke és stabilitás megőrzésével" indokolta. Elemzők szerint valószínűleg épp a puccs lesz az, amely ismét destabilizálja az országot, melyben alig 16 éve zárult le a történelem egyik legvéresebb polgárháborúja.

Az internet népe sikítva röhög Kína horrorisztikus megfigyelőrendszerén

Az internet népe sikítva röhög Kína horrorisztikus megfigyelőrendszerén

Elnyomó. Disztópikus. Orwelli. Nagyjából ezekkel a jelzőkkel szokták illetni a Kínai Népköztársaság állami megfigyelő- és értékelő rendszerét, a társadalmi kreditrendszert. Miközben a Kínai Kommunista Párt embereket tilt el a tömegközlekedéstől, oktatástól, hitelfelvételtől alacsony kreditpontszámuk miatt, a Nyugat internetezői röhögnek az egészen és szabályos mémhadjárattal parodizálják ki a XXI. század talán legfélelmetesebb digitális disztópiáját.

Lehullott a lepel Trump mestertervéről – Tényleg kinyírja a volt elnök a Facebookot?

Lehullott a lepel Trump mestertervéről – Tényleg kinyírja a volt elnök a Facebookot?

Rengeteg Facebook- és Twitter-felhasználót dühít a közösségi oldalak által alkalmazott cenzúra. Van, hogy egy teljesen ártalmatlan mémért, fotóért, esetleg egy kicsit csípősebb megjegyzésért hetekre tiltják a közösségi oldalak az embert, ami kifejezetten frusztráló tud lenni. Donald Trump elnök is így érez, akit azután radíroztak le az internetről, hogy beszédét követően támogatói megostromolták a Capitoliumot. Hiába lehet, hogy legalább a Facebook feloldja majd Trump tiltását, ezt nem várja meg az ex-elnök, helyette inkább új közösségi oldalt indít. Messze nem Trump az első befolyásos személy, aki a szólásszabadságot zászlajára tűzve új közösségi oldallal száll szembe a big techek cenzúrájával és nem is ő lesz az első, aki ezzel kudarcot fog vallani. A projekt végkimenetele borítékolható: elárasztják az új közösségi oldalt a dzsihadisták, a nácik és a pornó, az üzemeltetőknek pedig választaniuk kell: vagy elkezdenek ők is cenzúrázni, vagy elvesztik az összes „normális” felhasználójukat. Ha pedig van cenzúra és nincs szólásszabadság, akkor miért is ne használná az ember a Facebookot?

Sosem látott információkat szereztünk meg az új, magyar fegyvercsaládról

Sosem látott információkat szereztünk meg az új, magyar fegyvercsaládról

Augusztus végén derült ki, hogy egy hazai mérnökcsapat létrehozott egy teljesen új, magyar fejlesztésű kézifegyver-családot, melynek tesztelése már meg is kezdődött a Magyar Honvédség kötelékében. A Gestamen Arms csapata a Magyar Honvédséggel együttműködve közösen kifejlesztett egy, a maga nemében egyedülálló, jelenleg szabadalmi oltalmi bejegyzés alatt álló pisztolyból, egy géppisztolyból, gépkarabélyból, automata puskából, golyószóróból, valamint egy gránátvetőből és egy karhatalmi vetőcsőből álló fegyvercsaládot. Tervezés alatt áll a fegyvercsaládhoz illeszkedő géppuska is. A napokban megszereztük a cég legújabb prospektusát, melyből minden korábbinál részletesebb információk derülnek ki a magyar fegyverek képességeivel kapcsolatosan.

Lerántották a leplet a fegyverről, ami a katonák legrosszabb rémálmát váltja valóra

Lerántották a leplet a fegyverről, ami a katonák legrosszabb rémálmát váltja valóra

Miközben mindenki a mesterlövész-fegyverrel felszerelt robotkutyára figyelt a múlt heti washingtoni US Army shown, látszólag elsiklott a figyelem egy olyan fegyverrendszer fölött, melyről nem túlzás azt állítani, hogy a gyalogosok és harckocsizók legrosszabb rémálmát valósítja meg. A General Dynamics egy „drónraj” indítójárművet mutatott be; a TRX rövidítéssel fémjelezett robotharcjármű egyszerre több tucat öngyilkos drónt képes indítani a kijelölt célpont felé, mely támadás kivédésére jelenleg nincs még hatékony eszköz.

Van egy titkos orosz elitkommandó, melynek létezését még Putyinék is tagadják

Van egy titkos orosz elitkommandó, melynek létezését még Putyinék is tagadják

Oroszországban és vonzáskörzetében gyakorlatilag legendák szólnak a gyűjtőnéven „szpecnazként” ismert orosz különleges egységekről, melyek a hadsereg, a rendőrség és különféle hírszerzési szervezetek kötelékében veszélyes missziókat teljesítenek a világ minden részén. Bár sokat hallani a KGB, majd FSzB kötelékébe tartozó „Alfákról,” a Vimpelről vagy a GRU/GU Szpecnazról, az „orosz CIA”-ként emlegetett SzVR hírszerzési szervezetnek is van egy különleges egysége, a Zaszlon, melynek létezését a mai napig tagadják mind az SzVR vezetői, mind pedig az orosz politikai elit.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility