Amikor egy hónappal ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, a cancel culture villámgyorsan söpört végig vállalati szankciók formájában, az eltörléskultúra pedig rárúgta az ajtót a részvénypiacokra is. Az értékpapírok egy részénél egy újfajta kockázat jelent meg: az eltörlés kockázata.
Az orosz-ukrán háború február 24-i kitörése sajnos egy olyan esemény volt a tőkepiacon, amely nagyon sok korábbi feltételezést felülírt. Éppen emiatt rengeteg piaci szereplőt ért a kialakult drámaian új helyzet nagyon rossz pozícióban. Ez pedig extrém gyors és extrém széles mozgásokhoz vezetett, amit a DAX index, az EUR/HUF és a kőolaj áralakulásán keresztül mutatunk be. Ez tényleg az a pillanat volt, amikor a korábbi kereskedési terveket egy nap alatt ki lehetett dobni a kukába.
A koronavírus globális járvánnyá válásának pillanata, az erre reagáló Fed végtelen pénznyomtatási bejelentése, a Pfizer-BioNTech vakcinahír, illetve a Fed szigorítási folyamatának a kezdete abban hasonlít a két hete kitört orosz-ukrán háborúra, hogy nagyhatású gamechanger eseményként teljesen átrendezte a tőkepiaci kereskedés menetét. Az ilyen pillanatok hatalmas nehézsége az, hogy villámgyorsan ki kell dobnunk a korábbi világképünket és az ezzel harmonizáló kereskedési stratégiánkat a kukába.
A 2022-ből eltelt két hónap mozgásai az S&P 500 indexben látványosan hasonlítanak arra, ami 2018 negyedik negyedévében történt. Nemcsak a részvénypiaci mozgások hasonlítanak egymásra, hanem a katalizátorok is. Bő három évvel ezelőtt a mostanihoz hasonló alakzatot egy masszív összeesés követte a következő hónapban. Vajon most is történhet-e hasonló a részvénypiacon?
Kabul-pillanatnak azt nevezem, amikor egy hirtelen rezsimváltás következtében olyan pánikszerű menekülés veszi kezdetét, mint ami fél éve történt Afganisztánban. A Fed az elmúlt hetekben drasztikusan szigorított kommunikációján, az inflációs nyomás miatt megváltoztatandó monetáris kondíciókra készítik fel a tőkepiaci szereplőket. A vagyonhatás miatt ugyanis nem akarnak a maguk által előidézett Kabul-pillanatot.
A fizetési szolgáltatók piacán erős átrendeződések zajlanak hónapról hónapra, amely komoly nyomot hagy a részvényárfolyamokon is. Esettanulmányba illően erősen voltak a tavaly augusztus és idén január közötti félévben az oda-vissza történő rotációk és mozgások. A tavalyi nyár végén és ősz elején a részvénypiac az égig érő BNPL című filmet vetítette még, ám december óta már a hitelkártya-birodalom visszavág forog a tőzsdei moziban.
Adobe, Netflix, PayPal és Facebook – mind a négy technológiai vállalat a húsz legértékesebb amerikai tőzsdei cég között volt tavaly. Az elmúlt két hónapban azonban mindegyikük a vártnál rosszabb növekedési kilátásokról számolt be, a monetáris szigorítás világában pedig ezt már nem nézik jó szemmel a befektetők. Az elmúlt hetekben meg is érkeztek rájuk a kilövési engedélyek.
Az amerikai részvénypiacon nagyon erős eséssel indult ez az esztendő, elsősorban a Fed jóval szigorúbb kommunikációjának köszönhetően. A Nasdaq Composite index az idei év eleje és a január 24-i mélypontja között tavalyi emelkedésének a 92 százalékát adta vissza. Most még nehéz arra válaszolni, hogy korrekciót vagy trendfordulót látunk-e. De van három fontos kérdés, amelyre válaszolva mindenkinek érdemes a 2022-es stratégiáját felépítenie.
Amikor a 2020-as tavasz a globális lezárásokról szólt, akkor az úgynevezett karanténrészvények hatalmas száguldásba kezdtek. A vezető indexeknél jóval hamarabb mentek új csúcsokra és utána is nagyon szépen teljesítettek a 2020-as évben. A tavalyi év már több részvénynél komolyabb gyengélkedést hozott, ám a befektetői hangulat igazi általános megtörése novemberben következett be. Azóta valódi mészárlás zajlik ebben az részvénycsoportban.
Az amerikai részvénypiac 2007 és 2021 közötti 15 évének egyik legnagyobb megatrendje volt az, hogy a növekedési részvények szignifikánsan jobban teljesítettek, mint az értékalapúak. Napjainkban ez a trend van egyre jobban kifulladóban, főleg a kisebb tőkeértékű részvényeknél. Amennyiben nem jön az előttünk álló hónapokban egy újabb veszélyes koronavírus mutáció és nem lazul vissza a Fed, akkor könnyen lehet, hogy 2022-ben újra az érték lesz az érték.
A tőzsdéken (konzisztensen) pénzt keresni nagyon nehéz dolog. A 2008 és 2021 között tartó extrém monetáris lazaság időszakában ez a jellemzően csak a vételi oldalon álló lakosság számára jelentősen könnyebbé vált. Aztán a 2020-as és 2021-es évben a tőkepiac minden idők legnagyobb beetetését mutatta be az újonnan érkezettek számára. A körülmények azonban változnak. 2022 nagy kérdése lesz, hogy a tőkepiac általános értelemben is bekapcsolja-e alázatra nevelő üzemmódját, ahogyan azt tette már nagyon sok instrumentummal 2021-ben.
A világ járványügyi szakemberei napról napra egyre optimistábbak a koronavírus omikron mutációjával kapcsolatban. A korábbiaknál jóval erősebb fertőzőképesség és enyhébb lefolyás sokak reménye szerint hamarosan elhozhatja a világjárvány végét. Az elmúlt hat hétben ezt a szcenáriót a piac először szépen lassan kezdte el árazni. Az idei év első két kereskedési napja viszont már gőzerővel ennek jegyében telt el.
A technológiai vállalatok világában az elmúlt hónapok egyik legfontosabb híre az immáron Meta Platforms nevet viselő Facebook bejelentése volt, miszerint kvázi az all-int bemondva mennek előre a saját metaverzumuk kifejlesztésében. Ez alaposan megbolygatta az amerikai részvénypiac sok technológiai részvényét. Az egész folyamat legnagyobb nyertesének az Apple látszik jelenleg.
Sérülékeny időszakot él meg immár két éve az emberiség a koronavírus-világjárvány következtében. Ez csak felerősítette a már megelőző években is tapasztalt „a győztes mindent visz” típusú részvénypiaci világrendet. Az elmúlt félév már a nagyon szelektív részvénypiaci emelkedésről szólt. Az omikron szupervariáns megjelenésével csak a korábbi reflexek erősödtek fel.
Tőkepiaci bálna az, amikor egy piaci szereplőnek valamilyen instrumentumban túlméretezett pozíciója alakul ki. Mostanában nyugodtan tekinthetünk a fejlett világ két vezető jegybankjára (Fed és ECB) is egyfajta tőkepiaci bálnaként. Mindkét bálna short pozícióban van, ha az inflációt nézzük.
Donald Trump visszavágót hirdetett meg a múlt héten az őt januárban letiltó közösségi média platformok ellen. A volt amerikai elnök közösségi médiás vállalatát befogadni készülő SPAC, a Digital World Acquisition részvényeinek az árfolyama erre a bejelentésre két nap alatt az egekbe szökött. Az eseményekkel kapcsolatban két dolgot érdemes megvizsgálnunk. Az egyik az, hogy mekkora spekulatív pénz van egy jól hangzó sztorira 2021-ben a világban. A másik pedig az, hogy megtörtek-e a piacok árazási mechanizmusai.
Az elmúlt 5-6 hétben hatszázalékos eséssel az idei év legnagyobb korrekciója zajlott le az S&P 500 indexben. A nagy kérdés most az, hogy ez valóban csak egy korrekció-e, vagy maga a trendforduló. A mai írásban öt, a mostanihoz hasonló induló sémájú múltbeli esetet vizsgálunk meg.
A szeptemberi hónap nem először a tőzsdetörténelemben esést hozott a részvénypiacokra. Ez az esés az amerikai indexekben elsősorban a technológiai behemótok számlájára írható. Vannak azonban meglehetősen erős szegmensei is a piacnak, amely részvényekbe vetett reményt az augusztus vége óta egyharmadával eső globális koronavírus fertőzési esetszámok is támogatnak.
A Fed (és az EKB) a jelenlegi, évtizedes rekordon lévő inflációt csak időszakosnak tekinti. Éppen emiatt nem sietnek a kamatemeléssel, de még az eszközvásárlási programjaik csökkentésével és kivezetésével sem. Pedig sok paraméter alapján már teljesen indokolatlan a jelenlegi monetáris lazaság. De vajon mi lesz akkor, ha mégsem időszakos az a fránya infláció?
Augusztusban a világ hitetlenkedve követte a felgyorsult afganisztáni eseményeket: egy húszéves rend omlott össze pillanatok alatt. A tőkepiacon is gyakran fordul elő, hogy az egyik pillanatról a másikra alapjaiban változik meg a világ rendje. Két ilyen tőkepiaci Kabul pillanatot mutat be a mai írás.
Szeretjük-e, ha egy chatbot intézi ügyeinket? Megbízunk-e a mesterséges intelligenciában? Egyáltalán lesz-e más...
Trump a beiktatása előtti napon még gyorsan piacra dobott egy meme coint, hogy pár százezer szerencsétlen embert lehúzzon...
Cosimo de' Medici a 15. század egyik legnagyobb bankára, mint jó szakember azon törte a fejét, hogyan is lehetne jó... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan csökkentsd az örökölt ingatlan után fizetendő adót? Az örökölt...
A Kiterjesztett Gyártói Felelősségi (EPR) rendszer bevezetése óta nyitott kérdés volt, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási... 
Az állam elhitette a lakossággal, hogy van a kockázatmentes hozamnál is sokkal jobb hozam. Mi a HOLD-nál viszont azon...
Csicsmann László egyetemi tanár értékelte a helyzetet a Checklistben.
A volt MNB-elnök a Checklistben beszélt a jelenlegi inflációs hullám okairól.
Sok panasz érkezett az új szervezetre.
