Jónap Richárd

Jónap Richárd

Portfóliómenedzser , Concorde Értékpapír Zrt.

Cikkeinek a száma: 117
Hülyeségre nincs mentőcsomag

Hülyeségre nincs mentőcsomag

A trend az egyik legjobb barátja a tőzsdei befektetőknek, ha tisztelik azt. A tavaly nagy számban a piacra érkező újdonsült befektetőnek a bikapiaci trend már egyenesen pártfogója és védőangyala volt. A folyamatos emelkedés a legrosszabb momentummal vett pozíciókból is nyertes ügyletet csinált. Ezzel szemben az idén játszott, shortosok kifacsarására fókuszáló ügyletek már messze nem ilyenek. Villámgyorsan kialakul bennük egy extrém ár-forgalom pár, ahol a rutinos rókák eladnak. Azok a fiatalok pedig, akik ilyen helyzetekben stop megbízás nélkül vásárolnak, gyors és komoly bukásba kerülnek. Ráadásul olyan fajtába, amire nincsen mentőcsomag.

A Gamestop csúcsán egyetlen bizarr Elon Musk-tweetnyire volt a pénzügyi szisztéma az összecsuklástól?

A Gamestop csúcsán egyetlen bizarr Elon Musk-tweetnyire volt a pénzügyi szisztéma az összecsuklástól?

Az Interactive Brokers vezérének, Thomas Peterffynek a véleménye szerint a Gamestop őrület csúcspontján veszélyesen közel kerültünk a pénzügyi rendszer összeomlásához. Mániákus állapotban vannak a részvénypiacok, és ez nemcsak az árfolyamokban érhető tetten, hanem a minden nap más papírban megjelenő koncentrált kereskedési aktivitásban is. A mostani tőzsdei harcban pedig rengeteg a kis tapasztalatú és extrémen kockáztató piaci szereplő, ami tovább fokozza a szisztéma törékenységét.

Guy Ritchie Blöffje a tőzsdéken – Sivatagi Sas .50 versus Replica

Guy Ritchie Blöffje a tőzsdéken – Sivatagi Sas .50 versus Replica

Guy Ritchie ikonikus filmjében, a Blöffben van egy kiváló jelenet, amikor egy vérbeli alvilági figura magyarázza el három botcsinálta gengszternek, hogy mi a különbség a fegyvereik között. Teljesen hasonló a helyzet a tőkepiacon is egy felfokozott hangulatú időszak végső stádiumában. Az eredeti sikereket rengetegen másolják ilyenkor le. És a kínálati oldal friss reprezentánsaira ritkán írják fel a Sivatagi Sas .50 feliratot.

Jogában áll-e világszerte több millió fiatalnak egyszerre hülyének lennie?

Jogában áll-e világszerte több millió fiatalnak egyszerre hülyének lennie?

Jogában áll-e több millió fiatalnak az interneten egybekapcsolódva irracionális befektetési döntéseket hoznia? Jogukban áll-e totálisan bekeríteni shortosokat? A közösségi média által uralt világukban, egy „winner takes it all” típusú társadalomban, ahol a FOMO, a pénznyomtatás és a társadalmi egyenlőtlenség ennyire meghatározóak, nem biztos, hogy velük van a legnagyobb probléma. Persze nagy valószínűséggel sok friss robinhoodos-reddites befektető lesz csalódott a történet végén.

Gyerekek, könyörgöm, akasszuk fel!

Gyerekek, könyörgöm, akasszuk fel!

Egy shortos befektetői ajánlás volt az a múlt héten, amit az elmúlt hónapokban megtollasodott és jelenleg végtelen önbizalommal bíró fiatal befektetői réteg kvázi hadüzenetként fogott fel. Válaszlépésként a Gamestop részvényeit négy nap alatt 40 dollárról 380 dollárig kergették fel. De itt nem állt meg a történet, hajtóvadászat indult minden olyan papírban a medvék ellen, ahol túl sok volt a short. Nekem erről egy 1947-es magyar film híres jelenete jutott az eszembe.

Kegyetlen hegycsúcs: amikor mindent maga alá temet a tőzsdei zuhanás

Kegyetlen hegycsúcs: amikor mindent maga alá temet a tőzsdei zuhanás

Borítóképünkön a 3.128 méter magas Cerro Torre hegycsúcsa látható Patagóniából, amelyet az 1991-es „Kegyetlen hegycsúcs” című film tett közismertté. Az elmúlt hónapokban az amerikai részvénypiacon gyakorta fordultak elő a Cerro Torre látképére kísértetiesen hasonló alakzatok. Hirtelen 100+ százalékos emelkedések, majd pár nap múlva 50+ százalékos zuhanások. A mai írás a kegyetlen hegycsúcshoz hasonló tőzsdei árfolyamgrafikonok kialakulásának körülményeivel és mozgatórugóival foglalkozik.

Medvepusztító üzemmódba lépett a piac

Medvepusztító üzemmódba lépett a piac

Az amerikai tőzsdén a 2008-2009-es válság óta tartó bikapiacot folyamatos és gyakran nagyon erős befektetői pesszimizmus kísérte. Rengetegen voltak, akik nem hittek az emelkedésben, emiatt lemaradtak róla, vagy kimondottan ellene fogadtak, és short pozíciót vettek fel. De a kisebb-nagyobb döccenők után mindig jöttek az újabb és újabb index- és egyedi részvénycsúcsok. Az elmúlt hónapokban gyökeresen megváltozott a piaci szentiment, akár az AAII felmérését, akár az opciós piacot, akár az egyedi shortállományokat nézzük. A medvék elpusztultak.

A birodalom visszavág

A birodalom visszavág

A technológiai vállalatok diszruptív viselkedéssel és a digitális világ uralásával rengeteg korábban sikeres és uralkodó vállalatbirodalom működésének az alapjait rengették meg a 2010-es években. Miközben a befektetők sokszor fekete-fehér alapon tekintenek a hagyományos és technológiai részvényekre, addig az elmúlt években mutatott a piac több olyan sikersztorit, amikor a birodalom elkezdett visszavágni. A Nike, a Walmart és a Disney jó példa arra, hogy a korábbi digitális lemaradásukat gőzerővel ledolgozó hagyományos vállalatok is képesek versenyezni mind a gazdaságban, mind pedig a részvénypiacon a legmenőbb technológiai cégekkel is.

Vakcinafejlesztés: már a reményt is úgy árazták, mintha sikerült volna

Vakcinafejlesztés: már a reményt is úgy árazták, mintha sikerült volna

Amikor nagyon bizonytalan egy társaság jövőbeli sikeressége, akkor a részvényeit sokszor árazzák úgy a befektetők, mintha egy opció lenne. A jövőbeli sikerességre vonatkozó opció. A technológiai vállalatok esetében már évtizedek óta megfigyelhető ez a jelenség. A befektetők magabiztossá válása és elbizonytalanodása az ilyen részvénytársaságok esetében extrém árfolyammozgással jár együtt. Az idei évben ennek a sikeropciós árazási mechanizmusnak kiváló példáit mutatták be a vakcinafejlesztő gyógyszercégek.

Komoly igazságosztó 48 óra előtt állunk

Komoly igazságosztó 48 óra előtt állunk

A vezető amerikai indexekben nagyon erős súllyal reprezentált öt technológiai behemót (Microsoft, Apple, Amazon, Google és Facebook) 48-49 órán belül teszi közzé idei első negyedéves gyorsjelentését. Emellé a FED ma este, az EKB pedig holnap délután tartja kamatdöntő ülését. Ez a híráramlási kombináció még békeidőben is szignifikáns és hetekig tartó indexmozgások kiindulópontja szokott lenni. Az elmúlt hetek sávozása után most vajon most merre mozdul meg az intézményi pénz? Ez április végének a nagy kérdése.

Így lehet jósolni a tőzsdén: most tényleg bármi megtörténhet

Így lehet jósolni a tőzsdén: most tényleg bármi megtörténhet

Az előzetesen képzelthez képest nagyon alacsony valószínűséggel várt események bekövetkezése hergeli a tőkepiaci befektetők idegrendszerét eddig 2020-ban. A közeljövő a mostani generációk számára még messze nem volt ilyen bizonytalan. Ilyen bizonytalanság esetén pedig nem lehet egyféle előrejelzést tenni a vezető amerikai részvényindex vonatkozásában (sem). Négy lehetséges árfolyampályát mutatunk be az elkövetkező évekre előrenézve a szélsőségesen optimista szcenáriótól a szélsőségesen pesszimistáig.

Most van vége az érdemtelenül is száguldó árfolyamoknak

Most van vége az érdemtelenül is száguldó árfolyamoknak

A 2010-es évek a permanens bikapiac és az ezzel kéz a kézben járó passzív befektetési formák masszív sikerességével vonulnak be a gazdaságtörténeti tankönyvekbe. Csakhogy azóta betolakodott az életünkbe a koronavírus, ami gazdasági értelemben (is) egy totális átalakító. Egyrészt megszüntette a múlt évtized bikapiaci táptalaját biztosító világrend több sarkalatos pontját. Másrészt minden vállalat átértékelésre és mérlegre kerül általa. Sok vesztese lesz ennek a folyamatnak. Sok vesztes vállalat mellett pedig nehezen fognak jól teljesíteni a részvényindexek. A vírus által le nem állított – sőt biotechnológiai fronton egyenesen felpörgetett – technológiai fejlődés viszont nem áll meg. Élesen ketté fog válni a következő években a jó és a rossz részvények teljesítménye. Ideje újra aktív részvénykezelésbe fogni!

Mi van akkor, ha a koronavírus a tőzsdei történelem valaha volt legnagyobb „árvize”?

Mi van akkor, ha a koronavírus a tőzsdei történelem valaha volt legnagyobb „árvize”?

Árvízvédelmi szakemberek a védekezést az addigi - sokszor évszázados - statisztikákon alapuló legnagyobb vízszintekhez igazítják. A befektetői társadalom a gigantikus tőzsdei turbulenciák során hasonlóan tesz és megnézi az addigi ikonikus esések lefolyását. Így teszünk most mi is. Négy hírhedt évszámmal (2008; 2000; 1987 és 1929) hasonlítjuk össze a mostani 2020-as helyzetet. 

Jónap Richárd, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzserének írása következik.

Kész: nincsenek eladók az amerikai tőzsdén

Kész: nincsenek eladók az amerikai tőzsdén

Egy komolyabb vállalati lassulást mutató Amazon gyorsjelentésre szinte semmit nem tudott pénteken esni a részvényár, történelmi csúcsra ment a Nasdaq-100. Mindeközben a Microsoft igazi Jedi-ként tér vissza. Ha nincs hír, akkor alacsony forgalommal emelkednek szépen lassan az amerikai börzék köszönhetően az alulsúlyozott intézményi befektetőknek. No news = good news. Jó hírekre pedig igazi vihar tombol „Shortosfalván”, ahogy azt a Tesla részvényekben láthattuk csütörtökön és pénteken. Nincsenek eladók, a vevőknek kell folyamatosan emelniük a vételi áraikat, hogy az áhított részvényekhez hozzájussanak.

Véget ért az aranykor: egymás farkasaivá válnak a techóriások

Véget ért az aranykor: egymás farkasaivá válnak a techóriások

Jelentősen alulteljesítik a piacot az elmúlt egy évben a legnagyobb kapitalizációjú technológiai részvények a Microsoft kivételével. A tavaly ünnepelt ezermilliárd dolláros tőkepiaci érték komoly növekedési korlátnak is tűnik, aminek elérését a 2010-es évek aranykora biztosította: a gigászok úgy tudtak félelmetes ütemű növekedést mutatni saját részpiacukon, hogy nem látszott valódi konkurencia, az ígéretesnek tűnő kisebb cégeket pedig felvásároltak. Úgy tűnik az aranykornak és a békés egymás melletti életnek vége. Könnyen lehet, hogy a gigászok egymás piacaira lépve ütköznek egymással, vagy adott területen hatalmassá vált cégekkel kerülnek szembe, ahogy ezt már látjuk a streaming szolgáltatások, a kiskereskedelem, a fizetési szolgátatások vagy éppen a felhőszolgáltatások piacán.

Mindent verő szoftvererő

A részvénypiacokat felületesen szemlélő befektető számára néha hihetetlennek tűnik az a szektorok közötti rotáció, ami az amerikai tőzsdén zajlik. 2019 eltelt közel felét nézve egyértelműen megállapítható, hogy a legnagyobb nyertes a szoftver szektor. A technológiai behemótok közül egyedül a Microsoft részvényei tartózkodnak új csúcson. A kisebb, 5 és 50 milliárd dolláros kapitalizációjú szoftverrészvények briliáns teljesítménnyel lepték meg az idén a bennük hívő befektetőket. Nagy kérdés, hogy hihetünk-e ebben a szektorban a jelenlegi hatalmas növekedést árazó értékeltségek mellett, vagy az 1999-es történet ismétlését látjuk. Csak akkor a hálózati eszközgyártók voltak a legnagyobb kedvencek.

Villámfiúk, akik milliszekundumok alatt megskalpolnak a piacon

A nagysebességű villámkereskedés gyakorlatilag egyenlő azzal, hogy egy csomó patkányt beengedünk a magtárba - mondta Charlie Munger milliárdos befektetési guru már évekkel ezelőtt. A high frequency trading, a piacot skalpoló villámfiúk kereskedési technikája jelentősen hozzájárult az őszi turbulenciához a részvénypiacon, de általában is növeli az egyensúlytalanságokat, különösen idegesebb helyzetekben. A korábbi, az egyensúlytalanságokat jobban kisimító market-makerek dominálta piac átalakulása kicsit olyan, mint a csapatsportoké az elmúlt 15-20 évben: irgalmatlanul felgyorsult a játék, az atletikusság - ahogy ma már a piacon is - alapkövetelmény lett.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyik napról a másikra felsorakozott a kínai hadsereg – Nyakunkon a következő nagy háború?
Ricardo

Egy kritika kritikája

Az osztrák közgazdasági iskola kritikája szerint a monetaristák tévesen egy mechanisztikus mennyiségi pénzelméletet...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.