• Megjelenítés

Lopez Benjamin

városfejlesztési szakértő

Cikkeinek a száma: 15
Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

2025. december 19. 11:00 | Lopez Benjamin

Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében lefektettük a hatékony helyiséggazdálkodás alapjait: a portfóliószemléletű vagyonstratégiát, az adatvezérelt portfólió kialakítását és a rugalmas szabályozási keretet. Most a rendszer operatív eszköztárára térünk át – azokra a konkrét módszerekre, amelyek a mindennapi működésben valóban meghatározzák a teljesítményt, úgy mint az árazási logika, a napi működési rendszer felépítése, valamint az értékesítés megszervezésének módja. Azt is bemutatjuk, miként lehet mindezt valós körülmények között, kontrollált kísérleti környezetben tesztelni egy pilotprogram segítségével.

Így válhatnak pénztemetőből a városfejlesztés motorjává az önkormányzati helyiségek

2025. december 18. 11:00 | Lopez Benjamin

Így válhatnak pénztemetőből a városfejlesztés motorjává az önkormányzati helyiségek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk korábbi részeiben részletesen feltártuk az önkormányzati helyiséggazdálkodás helyzetét. Bemutattuk a fővárosi szinten közel 20 ezer ingatlant számláló portfólió hasznosításának nehézségeit, és rávilágítottunk arra a paradoxonra, hogy az ingatlangazdálkodás számos településen bevételtermelés helyett jelenleg veszteséget generál. Ugyanakkor a hazai jó gyakorlatok világosan mutatják: proaktív megközelítéssel a sokszor tehernek tekintett ingatlanvagyon a városfejlesztés és a bevételtermelés egyik központi motorjává válhat. Cikksorozatunk utolsó két részében bemutatjuk a hatékony működés hatpillérű modelljét. E cikk három területre fókuszál: városfejlesztési célokhoz igazodó stratégiai tervezésre, adatvezérelt portfólió kialakítására, valamint rugalmas szabályozási keretre.

Városfejlesztés pénz nélkül - Kreatívoké a jövő az önkormányzati helyiséggazdálkodásban

2025. december 17. 11:00 | Lopez Benjamin

Városfejlesztés pénz nélkül - Kreatívoké a jövő az önkormányzati helyiséggazdálkodásban

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében azt mutattuk be, hogy miként indít el érdemi változást egy városrész fejlődésében, ha az önkormányzat a helyiségek hasznosítását „hard” eszközökkel, vagyis rendeleti reformmal, átfogó közterület-felújításokkal vagy célzott ingatlanfejlesztésekkel kapcsolja össze. De mi történik ott, ahol nincs forrás milliárdos beruházásokra? Mit lehet kezdeni a piac számára értéktelen pincékkel vagy a hosszú ideje üresen álló, alacsony minőségű helyiségekkel? És merre léphet tovább a hazai rendszer, ha a nyugat-európai gyakorlatok tapasztalataiból is merítünk? Ebben a cikkben azok a könnyebben mozgósítható, kísérleti jellegű úgynevezett „soft power” eszközök kerülnek előtérbe, amelyek fizikai beruházás nélkül is képesek új impulzust adni egy városrésznek.

Így válnak az önkormányzati ingatlanok a városfejlesztés motorjává – Hazai példák

2025. december 16. 11:00 | Lopez Benjamin

Így válnak az önkormányzati ingatlanok a városfejlesztés motorjává – Hazai példák

Ha Miskolc belvárosára vagy az újbudai Bartók Béla út környékére gondolunk, elsőre kevés hasonlóságot látunk. Mégis van egy közös pont: mindkét városrész megújulását az önkormányzati helyiségvagyon tudatos, célzott hasznosítása indította el. A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk negyedik és ötödik részében a megoldásokra fókuszálunk: azokra a hazai és nemzetközi gyakorlatokra, amelyek már bizonyították, hogy az integrált helyiséggazdálkodás képes egy városrész gazdasági újrapozicionálását elindítani. Ebben a cikkben a szaknyelv szerinti „kemény” (hard) beavatkozások állnak a középpontban. Ezek azok az esetek, amikor az önkormányzati helyiségportfólió reformja átfogó közterület-rehabilitációval, épületfelújításokkal, illetve különféle strukturális vagy jogszabályi átalakításokkal kapcsolódik össze.

Milliárdok égnek el az üresen álló önkormányzati helyiségek fenntartásával

2025. december 15. 11:00 | Lopez Benjamin

Milliárdok égnek el az üresen álló önkormányzati helyiségek fenntartásával

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében bemutattuk az önkormányzati helyiséggazdálkodás rendszerszintű problémáit. Most azt vizsgáljuk meg, hogyan vezet mindez oda, hogy az ingatlanvagyon ma nem bevételt termel, hanem – néhány jól működő önkormányzattól eltekintve – veszteséget generál.

A bedeszkázott kirakatok mögötti valóság – Az önkormányzati helyiséggazdálkodás rendszerszintű problémái

2025. december 14. 15:00 | Lopez Benjamin

A bedeszkázott kirakatok mögötti valóság – Az önkormányzati helyiséggazdálkodás rendszerszintű problémái

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk első részében bemutattuk az önkormányzati helyiséggazdálkodás fontosságát a városfejlesztésben. Feltártuk az ingatlanportfólió nagyságát és helyzetét (különös tekintettel a fővárosra), valamint azt, hogy ehhez képest miért állnak tucatszámra az üres vagy alulhasznosított helyiségek például Budapest-szerte. Eddig azonban csak a felszínt kapargattuk. Cikksorozatunk második részében bemutatjuk a bedeszkázott kirakatok mögött húzódó mélyebb okokat: az önkormányzati helyiséggazdálkodás rendszerszintű problémáit.

Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

2025. december 13. 15:00 | Lopez Benjamin

Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Budapest belvárosában sétálva feltűnő, hogy gyakran egymás mellett a legdrágább éttermek és a bedeszkázott portálok váltják egymást. Sokan nem tudják, hogy ennek hátterében gyakran tulajdonosi különbségek állnak: míg az egyik üzlet piaci, a másik önkormányzati tulajdonban van. A felszín alatt ugyanez a kontraszt: a WestEnd bevásárlóközpont aluljárószintje tele van üzletekkel, míg a Nyugati téri aluljáróban a legtöbb helyiség üresen áll – ez pontosan rámutat az önkormányzati és a piaci ingatlangazdálkodás torz kettősségére. A legutóbbi számítások szerint csak Budapesten tízezres nagyságrendű nem lakáscélú önkormányzati helyiség található (földszinti üzletek, irodák, pincék). Ez óriási városfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési potenciált jelent, amelyet a gyakran bürokratikus és passzív vagyongazdálkodási gyakorlat miatt az önkormányzatok jelentős része nem használ ki. Hétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a hazai helyiséggazdálkodás helyzetét, az önkormányzati ingatlanvagyon jelentőségét, feltárjuk a jó és rossz gyakorlatokat, majd konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer reformjára.

Lenne megoldás a budapesti rozsdaövezetek fejlesztésére – A Rákosrendező-projektnél is beválhat a modell?

2025. augusztus 14. 15:00 | Lopez Benjamin

Lenne megoldás a budapesti rozsdaövezetek fejlesztésére – A Rákosrendező-projektnél is beválhat a modell?

A budapesti rozsdaövezetek kihívásairól és lehetőségeiről szóló négyrészes cikksorozatunkban a fővárosi barnamezős területek helyzetének áttekintésétől a kormányzati programok ellentmondásain át a nemzetközi jó gyakorlatok bemutatásáig jutottunk el. A befejező részben ezt a tudást egy konkrét cselekvési tervvé formáljuk: felvázoljuk a hosszú távú, fenntartható városmegújítás gyakorlati eszközeit. Hogy megértsük, miért van égető szükség erre a paradigmaváltásra, a cikk második felében a javaslatokat a mindennapok valóságával ütköztetjük: a Rákosrendező-projekt jelenlegi helyzetén és akadályain keresztül mutatjuk be a magyar gyakorlat rendszerszintű problémáit.

Városfejlesztési példák Bécstől Madridig – Másutt így oldják meg a rozsdaövezetek hasznosítását

2025. augusztus 13. 15:00 | Lopez Benjamin

Városfejlesztési példák Bécstől Madridig – Másutt így oldják meg a rozsdaövezetek hasznosítását

A budapesti rozsdaövezetek kihívásairól és lehetőségeiről szóló négyrészes cikksorozatunk első részében feltártuk a budapesti barnamezős területek fejlesztési kérdésének összetettségét, a másodikban pedig a kormányzati programok ellentmondásait, most a lehetséges megoldásokat keressük. Jelen cikkünkben nemzetközi kitekintést teszünk: bemutatjuk, más európai városok milyen stratégiákkal és eszközökkel aknázzák ki a rozsdaövezeteikben rejlő potenciált és vonják be a magántőkét a közérdekű fejlesztésekbe.

Ezek a tényezők gátolják a budapesti barnamezős területekben rejlő potenciál kiaknázását

2025. augusztus 12. 13:00 | Lopez Benjamin

Ezek a tényezők gátolják a budapesti barnamezős területekben rejlő potenciál kiaknázását

A budapesti rozsdaövezetek kihívásairól és lehetőségeiről szóló négyrészes cikksorozatunk első részében bemutattuk a fővárosi barnamezős területek jelentőségét, történelmi hátterét és a megvalósult hazai projektek tanulságait. Most mélyebbre ásunk: ebben a részben a rendszerszintű kihívásokat, a szereplők érdekeit és a kormányzati beavatkozások eddigi mérlegét vizsgáljuk meg.

Ez Budapest aranytartaléka – Óriási lehetőség rejlik a fővárosi rozsdaövezetekben

2025. augusztus 11. 13:00 | Lopez Benjamin

Ez Budapest aranytartaléka – Óriási lehetőség rejlik a fővárosi rozsdaövezetekben

Budapest egyedülálló kihívással és egyben páratlan lehetőséggel néz szembe: a város szövetébe mélyen beágyazódott, hatalmas kiterjedésű barnamezős területek sorsával. Az egykori ipari és vasúti területek ma a magyar főváros legnagyobb belső aranytartalékát jelentik. Területük együttesen közel 30 négyzetkilométert tesz ki, ami önmagában egy közepes méretű magyar városnak felel meg. Újrahasznosításuk ezért nem csupán ingatlanfejlesztési kérdés, hanem a főváros jövőbeli karakterét alapjaiban meghatározó, több évtizedes stratégiai feladat. A kérdés az, hogy a város és az állam képes-e kezelni ezeknek a területeknek a komplex problémáit, és a múlt örökségéből fenntartható, élhető városrészeket kialakítani. Vagy inkább engedi, hogy az ad hoc egyéni érdekek formálják e térségek sorsát, miközben jelentős részük a további leépülés veszélyének van kitéve.

Éjszakai főpolgármester Budapesten? – Meg kellene haladni a bulinegyed-központú gondolkodást

2025. július 07. 11:00 | Lopez Benjamin

Éjszakai főpolgármester Budapesten? – Meg kellene haladni a bulinegyed-központú gondolkodást

Budapest éjszakai gazdaságát bemutató cikksorozatunk első részében feltártuk, hogy a magyar főváros éjszakai életét mély, rendszerszintű problémák sújtják. Ezt követően, a második részben olyan sikeres nemzetközi példákat mutattunk be, amelyek bizonyítják: a hasonló kihívásokra nem pusztán a korlátozás, hanem a tudatos építkezés, a stratégiai tervezés és a jól kiépített intézményrendszer jelenti a valódi választ. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen megmutatják, hogy Budapest éjszakai gazdaságának kritikus állapota nem visszafordíthatatlan. A megoldáshoz azonban egy komplex, átgondolt és minden érintett fél bevonásával kidolgozott stratégiára van szükség. Éppen ezért cikksorozatunk befejező részében a helyzetértékelés eredményeit és a nemzetközi tanulságokat összehangolva egy konkrét javaslatcsomagot mutatunk be. Ez a cselekvési terv meghatározza azokat a beavatkozási területeket és eszközöket, amelyek mentén Budapest éjszakai élete megújulhat, és amelyek egy jövőbeli, átfogó stratégiai tervezés alapját képezhetik.

Zajszolgálat, 24 órás metró, Night Czar – Nyugat-európai nagyvárosok így segítik az éjszakai életet

2025. július 06. 07:00 | Lopez Benjamin

Zajszolgálat, 24 órás metró, Night Czar – Nyugat-európai nagyvárosok így segítik az éjszakai életet

Cikksorozatunk első részében feltártuk, hogy a budapesti éjszakai élet válságát mély, rendszerszintű problémák okozzák: a stratégiai tervezés hiánya, a fejlesztői szemlélet háttérbe szorulása, a kínálat egyoldalú földrajzi koncentrációja és az ad hoc, korlátozó jellegű szabályozások mind hozzájárultak a jelenlegi helyzethez. Ebben a részben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen eszközökkel válaszoltak más európai nagyvárosok a hasonló kihívásokra. Olyan sikeres nemzetközi példákat mutatunk be, ahol proaktív stratégiai szemlélettel és dedikált intézményekkel sikerült egy mindenki számára élhetőbb és minőségibb éjszakai gazdasági környezetet teremteni. Ezek a nemzetközi modellek értékes inspirációt nyújthatnak Budapest számára is a megújuláshoz vezető úton.

Romkocsmák helyett buliturizmus – Válságban Budapest éjszakai gazdasága

2025. július 05. 16:00 | Lopez Benjamin

Romkocsmák helyett buliturizmus – Válságban Budapest éjszakai gazdasága

Budapest egykor legendás éjszakai élete megkopni látszik. A tudatos fejlesztés és a minőségi szempontok érvényesítésének hiánya miatt az egyedi hangulatú romkocsmákat sok helyen felváltotta az alacsonyabb minőségű, elsősorban a mennyiségi „buliturizmusra” optimalizált vendéglátás, amely egyre szűkebb földrajzi területre koncentrálódik.

Mi a baj a Nagykörúttal? - Így lenne megmenthető Budapest ikonikus útvonala

2025. április 06. 17:00 | Lopez Benjamin

Mi a baj a Nagykörúttal? - Így lenne megmenthető Budapest ikonikus útvonala

A Fővárosi Önkormányzat 2020-ban indította el a Nagykörút fejlesztéséről szóló tervezési folyamatot, amely elsősorban a kerékpáros infrastruktúra és a közterületek megújítására koncentrál. A rendelkezésre álló anyagokban az épített környezet más összetevőinek rehabilitációja, valamint a szervezési és szabályozási kérdések háttérbe szorulnak, vagy csupán másodlagos szempontként jelennek meg. A Nagykörút problémái komplexek, ezért az útvonal eredményes revitalizációjához egy olyan helyi gazdaságfejlesztési terv végrehajtására van szükség, amely az urbanisztikai beavatkozásokon felül, nagy hangsúlyt fordít a szolgáltatási környezet fejlesztésére, az épületállomány felújítására, valamint az érintett stakeholderekkel való együttműködésre is.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Holdblog

Miért utálom az aranyat?

Az arany évezredek óta tartja magát, mint a pénzügyek egyik királya és az elmúlt évtizedekben egyértelműen biztonsági eszköznek tekinti a piac. Ifkovics Ábrahám, a HOLD... The post Miért ut

RSM Blog

NAV Online Számla figyelmeztetés

Az elmúlt időszakban több vállalkozás kapott NAV-értesítést a NAV Online Számla rendszerbe beküldött számlaadatokkal kapcsolatban. A hatóság a 2025. szeptember közepe óta beérkező NAV Onl

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility