A dízel halott, mondja több elemző, mert egyszerűen nem, vagy csak elképesztő költségekkel tehető tisztává, emiatt egyértelmű, hogy az USA-ból rövid időn belül, előbb-utóbb viszont mindenhonnan eltűnnek a dízeles autók. A dolog szerintünk nem ennyire egyszerű, már csak azért sem, mert jelentős tőkét kötöttek le a gyártók a dízelmotorok előállítására, és gyorsan, nagy tömegben nehezen válthatók ki a dízeles autók, főként, ha a flottaszintű szén-dioxid-kibocsátást is szem előtt tartjuk. Megnéztük, melyik autógyártóknak kell aggódniuk, ha mégis hamarosan véget érne a dízel-korszak.
A Volkswagen csalt. Ez tény, nem mi mondjuk, a cég ismerte be. A hatások egyelőre beláthatatlanok, van, aki már a Volkswagen csődjével számol. Kizárni semmit sem lehet, de csőddel nem számolunk, sokkal valószínűbb, hogy az értékesítés - vélhetően átmeneti - visszaesésével, a költségek megugrásával, a profit visszaesésével érdemes kalkulálni. Mutatjuk, milyen csatornákon keresztül hat negatívan a botrány a Volkswagenre.
Merészet lépett a JP Morgan, miközben az elmúlt hetekben tovább nőt a bizonytalanság a tőkepiacokon, az elemzőház optimistább lett az OTP-re, és 7310 forintra emelte célárát, ami közel 40 százalékkal van magasabban, mint a mostani árfolyam. Az alábbiakban körbejártuk, mitől lett hirtelen ilyen optimista a JPM.
Már az első hírek megjelenése után is brutálisnak tűnt a Volkswagen-botrány, azóta azonban a német és az amerikai kormánynál is kiverte a biztosítékot a globálissá dagadt Dízel-gate, nagyon valószínű, hogy a VW-vezér távozik, és rajta kívül is hullanak majd fejek, a cég sokmilliárdos bírsággal és költségekkel szembesül, a részvényárfolyam romokban. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a Volkswagen botrányáról.
Tíz megkérdezett profi befektetőből csupán egy gondolja azt, hogy ma kamatot emel az amerikai jegybank, a többség szerint azonban csak decemberben lesz az első kamatemelés, ráadásul nem csak erre, hanem Kínára és a feltörekvő országokra is érdemes figyelni, az ottani para könnyen turbulenciákat okozhat, van, aki szerint véres október jön.
Már csak 1,4 százalékkal nőhet idén a kínai autópiac, ami jóval alacsonyabb bővülés, mint amire az autógyártók akár néhány hónappal ezelőtt is számítottak. Sokan túlkapacitásokkal küzdenek, megkezdődött a műszakok ritkítása, a munkanapok számának csökkentése és a bónuszok visszavágása. A Frankfurti Autószalon kapcsán megjelent híreket gyűjtöttük egy csokorba.
Akár már most csütörtökön kamatot emelhet az amerikai jegybank, amire minden eszközosztály árfolyama érzékenyen reagálhat, sokan nagy turbulenciára, a részvénypiacokon pedig esésre számítanak. A múltbeli tapasztalatok alapján azonban semmi ok az aggodalomra, ha a Fed lassan, a lépéseket okosan kommunikálva hajtja végre a kamatemelést, akkor akár még folytatódhat is a rali.
350 ezer lakás, 82 ezer garázs, 3370 kereskedelmi ingatlan kezelésével foglalkozó német ingatlancég, a Vonovia lesz szeptember 21-től a DAX új tagja, amely a Lanxess nevű vegyipari céget váltja. A Vonovia a legnagyobb német, és a második legnagyobb európai ingatlancég, amely lakóingatlanok kezelésével foglalkozik. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a vállalatról.
A jegybank alelnöke lényegében megerősítette a piaci forrásokból származó értesülésünket, hogy az MNB akár a tulajdoni részesedésének növelésével is erősítené befolyását a magyar tőzsdén. A lépés éles fordulat lenne azok után, hogy az elmúlt években a kormány gyakorlatilag hátat fordított a budapesti tőzsdének, most azonban a legoptimistább forgatókönyv alapján újabb aranykor köszönthet a BÉT-re. Az osztrák nagytulajdonos és a magyar jegybank között azonban nem lesz egyszerű a megállapodás, az eltérő motivációk miatt nagy lehet a különbségben a két fél által elképzelt vételárban.
Nagyot estek az elmúlt napokban a világ tőzsdéi, ennek kapcsán kérdeztük meg a profi befektetőket, mi jöhet most a tőzsdéken és hogy mit ajánlanak a befektetőknek, hogyan pozícionálják magukat a volatilis piacokon.
Nagyot estek az elmúlt napokban a világ tőzsdéi, a befektetők válogatás nélkül szórták a részvényeket, ebből azonban a magyar piac a nemzeti ünnep miatt kimaradt. Az előjelek nem túl biztatóak...
3 éve most először veszített a befektetésein a világ legnagyobb szuverén nyugdíjalapja, a Norvég Alap elsősorban a részvényeken és a kötvényeken ért el veszteséget, igaz, a benchmarkokhoz képest még így is jobban teljesített az alap.
A válság óta minden évben van valami az OTP-nél, ami miatt késik a sokak által várt fordulat. Az éves szinten jóval 200 milliárd forint feletti céltartalékoláshoz vagy a pénzintézeti különadóhoz már-már hozzászoktunk, de a magyarországi devizahiteles csomag, a nagy leánybanki leírások, vagy az orosz/ukrán veszteségek azokon felül is nagy falatot haraptak ki az OTP profitjából. Most éppen az orosz és az ukrán veszteségek miatt nem emelkedik a profit, a következő években pedig a brókerbotrányok károsultjainak kifizetése terhelheti meg a bankot. Ha nem lenne az erős magyar és bolgár bank, csúnya lenne az összkép.
Az OTP (de általában a bankok) eredményét nagyban befolyásolja, hogy éppen mennyi céltartalékot képez meg, ez akár néhány milliárd forinttal is arrébb teheti a bank profitját. Most is ez történt: az OTP kockázati költségei 8 milliárd forinttal alakultak a várt alatt, nagyrészt ennek tudható be, hogy az elemzői becsléseknél jóval magasabb lett a bank profitja, amely így 2 éves csúcsra emelkedett. Ha csak ezt nézzük, tovább emelkedhet a bankpapír árfolyama, azzal együtt is, hogy tegnap nagyot ment az OTP.
Pozitívumok
A vártnál jóval magasabb adózott eredmény (2 éves csúcs)
A magyar és a bolgár bank jól húz
A késedelmes hitelek aránya szinten maradt
Rekordalacsony céltartalékolás (45 milliárd forint)
Negatívumok
Oroszországban és Ukrajnában nem látszik érdemi javulás
Az orosz hitelek 20,1 százaléka, az ukrán hitelállomány 54 (!) százaléka késedelmes
A mikro- és kisvállalkozói kategórián kívül nincs növekedés a csoportszintű hitelállományokban
A második félévben újra emelkedő céltartalékolással számol a menedzsment Ukrajnában
Jótékonyan hat a Telekom bevételeire a magyarországi lakossági fogyasztás élénkülése, a 4G lefedettség bővülése és az okostelefonok elterjedése, az adat- és TV-szolgáltatások felfutása, de az energia kiskereskedelem bővülése, a GTS bekonszolidálása és néhány nagyobb IT-projekt elnyerése is több, mint kompenzálta a hívásvégződtetési díjak csökkenése vagy a hangszolgáltatások visszaesése miatt kieső bevételeket. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a Magyar Telekom második negyedéve erős volt, a fontosabb eredménysorokon a várakozásoknál jobb számokat tett közzé a vállalat.
Macedón belpolitikai válság? Orosz-ukrán háború? Olajár-zuhanás? Mutatjuk, mire érdemes figyelni a Richter, a Mol, a Magyar Telekom és az OTP gyorsjelentésében.
Az elmúlt 7 évben meghamisították a Toshiba pénzügyi kimutatásait. Ráadásul ez nem csak a menedzsment tudtával, de gyakorlatilag miattuk történt, olyan célokat tűztek ki, amikről ők is tudták, hogy teljesíthetetlenek. 140 éves története egyik legnehezebb időszakát éli át Japán egyik zászlóshajója.
Valakinek beakadhatott az 50 milliárdos szám, 2011-ben és most is ilyen értékben akarnak eladatni a görögökkel nagyvállalatokat, ingatlanokat, gyakorlatilag bármit, amit pénzzé lehet tenni. Az előző kör példájából kiindulva nem lesz könnyű.
A hétvégén eldőlt, hogy a görögök nem fizetik ki a következő részletet a hitelezőik felé, ami az ország csődjét jelenti, viszont ha bárki azt gondolja, hogy itt most vége a görög drámának, az csalódni fog. Bár a profi befektetők által legvalószínűbbnek tartott (remélt?) forgatókönyv (van megállapodás, nincs csőd, nincs kilépés) árazódott most ki, a paletta még mindig széles, a görögök akár még az EU és az eurózóna tagjai is maradhatnak, ez a technikai feltételeken kívül azon is múlik, hogy mennyire tökös az EU (EKB, IMF), illetve példát akarnak-e statuálni.
A forgatókönyvek sokszínűsége miatt nem könnyű értékelni a hétvégi események tőkepiaci hatásait, mi egyelőre a mérsékelten negatív jelzőt használnánk, de mivel a görögök kilépése még mindig benne van a pakliban, jöhetnek itt még durva mozgások a tőzsdéken.
Fontosabb megállapításaink
A görögök nem fizettek, ez csőd, a lélegeztető gép azonban továbbra is működik, ezért a kimenetelek széles skálán mozognak, de épp a legvalószínűbbnek tartott szcenárió esett ki
Európa ma sokkal erősebb, mint a 2011-2012-es európai szuverén adósságválság idején, ráadásul több olyan mechanizmus is elindult (EKB kötvényvásárlás, ESM), amelyek tompítanák egy esetleges sokkhatást
A tőkepiacokon már elkezdték beárazni a rosszabb forgatókönyveket, ez is tompítja egy esetleges tőkepiaci turbulencia intenzitását
Összességében az euró további gyengülésével, a hosszú európai kötvényhozamok emelkedésével és elsősorban az európai, azon belül is a görög részvényárfolyamok esésével járhat a görög dráma folytatódása
