Palkó István

2012. május 21. 09:02 | Palkó István

CIG Pannónia: most inkább zsugorodási sztori

Az elemzői várakozástól elmaradó első negyedéves gyorsjelentést tett közzé hétfő reggel a CIG Pannónia Életbiztosító.

A gyorsjelentés fő pontjai:
- A magyar számviteli szabályok (MSZSZ) szerinti díjbevétel (5,191 milliárd forint) a várakozástól 20%-kal, az egy évvel korábbitól 36%-kal maradt el
- Értékét tekintve 72%-kal kevesebb új értékesítés, mint egy évvel korábban.
- A fenti miatt csökkenő szerzési költségek, és ehhez társuló szigorú költségkontroll. Más megközelítésben: a költségcsökkentő stratégiának az új értékesítések és díjbevételek is áldozatául estek.
- A vártnál mintegy harmadával nagyobb, 956 millió forintos mérleg szerinti veszteség MSZSZ, 1,192 milliárd forintos adózott veszteség nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerint.

2012. április 28. 07:38 | Palkó István

Devizahiteles lavina? - Sok tízmilliárdos játszma a bankokkal

Látszólag egyedi esetről van szó, de ha a hógolyó lavinává duzzad, a teljes magyar bankszektor üzleti terveit maga alá temetheti a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön nyilvánosságra hozott jogerős ítélete. A döntés lényege, hogy a devizahitel folyósított forintösszegét és törlesztőrészletét ugyanazon a típusú árfolyamon kell számítani. Az ítélet ráadásul visszamenőleges hatályú, így ha azt a teljes magyar bankszektorra érvényesnek nyilvánítanák, a Portfolio.hu becslései szerint (csak lakossági devizahitelek esetében, késedelmi kamatok nélkül) hirtelen 70 milliárd forintjába kerülne a bankszektornak, majd pedig évi több mint tízmilliárd forinttal csökkentené bevételét a következő években.

2012. április 24. 07:08 | Palkó István

Jön az új biztosítási adó - Ki félhet tőle igazán?

A casco biztosítások árát 15%-kal, a lakás- és más vagyonbiztosításokét pedig 10%-kal növelheti az egységes biztosítási adó, melytől "papíron" 15, mindent összeszámolva viszont 50 milliárd forint körüli adóbevételt remél a kormány. Az adó nem csak az ügyfeleket, hanem a biztosítók nem-életbiztosítási üzletágát is sújtja, hisz várható, hogy sokan biztosításuk felmondásával vagy átkötésével reagálnak az új teherre. Úgy tűnik, ez a biztosítók közül a Generali-Providencia, az Allianz és az Union díjbevételét viselheti meg leginkább.

2012. április 20. 11:00 | Palkó István

A világ túloldaláról vette új adóötletét a kormány

Argentína, Bolívia, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Mexikó, Peru, Pakisztán és Srí Lanka. E nyolc országhoz csatlakozhat Magyarország, amennyiben a híreknek megfelelően jövőre nálunk is bevezetik a banki tranzakciókat terhelő adót. Mivel a kormány elképzelései még képlékenyek, Európa pedig valójában teljesen más utat jár, a felsorolt országok tapasztalatai még értékes tanulságokkal szolgálhatnak hazánk számára. Ezek többnyire elrettentőek:

- Az adót általában az ügyfelek fizetik meg, de a pénzügyi közvetítő szerep károsodása miatt a bankszektor profitabilitását is komolyan rontja.
- Jellemzően szorult pénzügyi helyzetben, kizárólag bevételteremtő szándékkal vezették be ezt az adónemet latin-amerikai és ázsiai országok.
- Az adó az állam finanszírozási költségeinek emelkedését okozhatja, így magasabb kamatkiadásokat is jelenthet, mint amennyi bevételt hoz.
- Minél tovább marad fenn az adó, jellemzően annál kisebb a bevételtermelő képessége, így az adóbevétel szinten tartásához egyre magasabb adókulcsra lenne szükség.
- Olyan torzulásokat okoz a pénzügyi és gazdasági életben, amelyek aligha egyeztethetők össze egy EU-tagország gazdasági célkitűzéseivel.
- Kolumbia példája sokakat elrettentett attól, hogy az adót a bankközi piacon is alkalmazzák.
-Az adó negatív hatásai mindazonáltal mérsékeltebbek fejlettebb pénzügyi közvetítőrendszerek esetében és minél kisebb adókulcs mellett.

Cikkünkben elhelyezzük a banki tranzakciós adót a földrajzi és az "adótérképen", és röviden összefoglaljuk a nemzetközi tapasztalatokat.

2012. április 04. 15:31 | Palkó István

Milliárdokkal kényezteti saját devizahiteleseit az állam

Április 1-jén hatályba lépett az új árfolyamrögzítésről szóló törvény, mely több százezer devizahiteles számára jelent a következő öt évben a mostaninál jóval alacsonyabb törlesztőrészletet. Korábbi cikkünkben már elemeztük ennek a devizahitelesekre, a bankokra és az államra gyakorolt hatásait, most pedig a közszférában dolgozókra vonatkozó három eltérő szabályt foglaljuk össze. Kiderült: a devizahiteles közszolgák által igényelhető kamattámogatás csak pár száz forinttal csökkenti a 2017-től fizetendő törlesztőrészletet. Az idén igényelhető egyszeri támogatás viszont százezer forintos nagyságrendű ajándék is lehet az egyes devizahitelesek számára, ezzel viszont nem mindenki élhet. Az állami kiadás azonban mindkét esetben több milliárd forint.

2012. április 03. 11:30 | Palkó István

Szavazott a szakma: kezünkben a biztosítók üveggömbje

Leginkább a kormányzati szabályozástól tart, a kgfb-piacon pedig további díjcsökkenésre számít és liberalizációt vár a hazai biztosítási szakma. Bár több biztosító is az egészségbiztosításokba veti bizodalmát, e piac a következő három évben várhatóan nem nő hatalmasra. Az életbiztosítási közvetítők jutalékának teljes terítésével a többség egyetért, az ügyfél általi díjazás bevezetésével kapcsolatban azonban már megosztottabb a szakma. E témák mellett sok más érdekes kérdésről is véleményt nyilvánítottak a résztvevők a Portfolio.hu múlt csütörtöki Biztosítási Konferenciájának szavazásán, melynek eredményeit az alábbiakban ismertetjük.

2012. március 28. 11:01 | Palkó István

Menny és pokol a biztosítási szektorban - Az Aegon tarolt

Folyamatosan csökken a magyar biztosítási szektor díjbevétel szerinti piaci koncentrációja, ennek ellenére továbbra is őrzi dominanciáját az öt legnagyobb hazai biztosító profittermelő képesség alapján. Bár közülük egyelőre csak az Allianz tette közzé tavalyi számait, a korábbi adatok alapján úgy tűnik, a tisztes nyereség eléréséhez komoly részesedésre van szükség a magyar piacon. Korábbi cikkünkben a bankszektor, ezúttal pedig a biztosítási szektor egyes szereplőinek 2003 és 2010 közötti eredményességét vizsgáljuk meg. Kiderült: a biztosítási szektor "OTP-je" az Aegon, amely bár díjbevétel alapján jellemzően csak a negyedik legnagyobb a hazai piacon, eredményességét tekintve szinte legyőzhetetlen volt.

2012. március 23. 15:00 | Palkó István

Idő kell, míg kiheverik a biztosítók a végtörlesztést (Interjú)

Soha többé nem köthetnek olyan olcsón kockázati biztosítást a nők, mint idén december 21-ig, a járadékbiztosítások terén viszont a férfiak előtt áll soha vissza nem térő alkalom - hívja fel a figyelmet a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kuruc Péter. A K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletág-vezetője a végtörlesztés után álló életbiztosítási piac jövőjével kapcsolatban azt mondta: nem érdemes rózsaszín felhőket festeni, és az egészségbiztosítások jövőjével kapcsolatban is inkább a visszafogottság az indokolt. E szerénység ellenére a K&H Biztosító 2011-ben a legnagyobb növekedést produkálta a teljes életbiztosítási piacon.

2012. március 20. 08:08 | Palkó István

13+1 kérdés és válasz az új árfolyamrögzítésről

Hosszas előkészítés után hétfőn este elfogadta az Országgyűlés az új árfolyamrögzítés szabályait. Az új rendszerbe áprilistól december végéig három hullámban lehet belépni, méghozzá költségmentesen. 2017 közepéig alacsonyabb törlesztőrészletet tesz lehetővé a deviza jelzáloghitelesek számára, utána azonban magasabb havi terhet jelent, miközben a bank és az állam viszonylag nagy kamatösszeget elenged. Cikkünkben az új árfolyamrögzítéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket válaszoljuk meg. Becsléseink szerint a bankszektorra és az államra nehezedő közvetlen teher nem lehet magasabb öt év alatt 200-200 milliárd forintnál (valószínűleg inkább 100 milliárd forint körül lesz), a devizahitelesek döntését pedig ezúttal is a Pénzcentrum.hu kalkulátora segíti.

2012. március 14. 14:50 | Palkó István

Menny és pokol a bankszektorban - Nincs egyedül az Erste

A kilencvenes éveket idéző, szokatlanul nagy veszteséggel zárta 2011-et a magyar Erste Bank. Hasonlóra az elmúlt évtizedben mindössze egyszer, az MKB Bank esetében volt példa, méghozzá az előző évben. Talán meglepő, de e két, százmilliárd fölötti veszteséget megelőzően (2003 és 2009 között) egyik hazai banknak sem kellett 6 milliárd forintnál nagyobb veszteséget elkönyvelnie. Cikkünkben összefoglaljuk az elmúlt évek fejleményeit a bankok nyereségessége szempontjából. Kiderült: 2006 óta romlik a helyzet, és mára a bankszektor mintha kettészakadt volna.

2012. március 07. 06:40 | Palkó István

Mégis miből tudott ennyi devizahiteles végtörleszteni?

Soha nem látott összeget mozgatott meg a magyar lakosság az elmúlt öt hónapban a végtörlesztéshez. Több mint 1200 milliárd forintnyi devizahitel visszafizetéséhez csaknem 900 milliárd forintot kapartak össze a családok február végéig. A pontos adatok egyelőre csak január végéig érhetők el: eddig 1074 milliárd forintnyi hitelhez 776 milliárd forintot teremtett elő a lakosság. Hogy miből, arra korábbi cikkeinkhez hasonlóan ezúttal is becslést adunk. Kiderült: bár januárban ritkán tapasztalható betétkivonás történt a magyar bankokból, a végtörlesztések legnagyobb forrását nem a bankbetétek jelenthették.

2012. február 29. 13:54 | Palkó István

"Mi történt, válság van?" - Interjú a CIG Pannónia vezérével

Több mint négymilliárd forintos veszteséget könyvelt el a CIG Pannónia 2011-ben, részvényárfolyama pedig alig több mint fele a 2010. novemberi normál kibocsátási árnak. Gaál Csabával, az életbiztosító vezérigazgatójával egyebek mellett arról beszélgettünk, mi hozza majd meg az eredményességi fordulatot 2014-re a társaságnál, és hogy mi okozta az új értékesítések lassulását. Állítja: nem az üzleti tervektől való esetleges elmaradás miatt döntöttek az egymilliárdos költségcsökkentésről, tőkeemelésre pedig nem lesz szükségük a jelenlegi biztosítási szabályozás mellett.

2012. február 24. 10:20 | Palkó István, Bán Zoltán

Szász Károly: ne essünk át a ló túloldalára!

Kétségtelen előnyökkel járna a PSZÁF számára a jegybankkal történő összevonás, ennek ellenére semleges a kérdésben a PSZÁF elnöke. A Portfolio.hu-nak adott interjújában Szász Károly elmondta: rosszul esett neki, hogy egyeztetés nélkül jelentette be a jegybank új eszközeit, ezek bevezetése ráadásul alaposabb elemzést igényelne. A jelenlegi jelzálogpiaci intézményrendszer komoly értéket képvisel, ezért Szász Károly szerint nem volna szabad lebontani. A felügyelet a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik visszafogni a bankok fogyókúráját, az alacsony hitelezési aktivitás miatt azonban új, tőkepiaci eszközökkel is segítené a vállalatok forráshoz jutását.

2012. február 23. 15:43 | Palkó István

Vallottak a magyar bankok: 13 éve nem történt ilyen

Tizenhárom év után először veszteséges volt 2011-ben a magyar bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek az év egészében 92,3, a negyedik negyedévben pedig 149,3 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el. A végtörlesztés a teljes hitelintézeti szektornak 174 milliárd forintos közvetlen veszteséget okozott december végéig, ennek döntő részét a bankok viselték. Az eredmény eloszlása vélhetően továbbra is szélsőséges az egyes hitelintézetek között, bár egyedi eredményeiket jórészt még nem ismerjük. A nem teljesítő hitelek továbbra is komoly fejfájást okoznak a bankoknak, arányuk a szeptember végi 10,4%-ról 11,5%-ra nőtt.

2012. február 21. 14:35 | Palkó István

Mi a baj a biztosításokkal?

Hosszú ideje vívja türelmes harcát a hazai biztosítási szektor anomáliái ellen Banyár József, a PSZÁF elnöki főtanácsadója, vegyes sikerrel. Javaslatainak aktuális állásáról, a közvetítői jutalékok sorsáról, az életbiztosítások költségeiről és adózásáról, valamint a biztosítók szabályozási felkészüléséről is beszélgettünk vele.

A biztosítók és a közvetítők szabályozási kérdései kiemelt témáját képezik a Portfolio.hu nagy hagyományokkal rendelkező Biztosítási Konferencia 2012. c. eseményének. Jelentkezzen Ön is március 29-ei rendezvényünkre!

2012. február 16. 09:17 | Palkó István

Tőkéje felét eltapsolta a CIG Pannónia

4 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséggel zárta 2011-et a CIG Pannónia a nemzetközi számviteli szabályok szerint - derül ki az életbiztosító csütörtökön közzétett gyorsjelentéséből. A társaság díjbevételei az év utolsó három hónapjában elmaradtak az egy évvel korábbitól, bár így is a cég történetének második legnagyobb negyedéves díjbevételéről van szó. Ez azonban kevés az "üdvösséghez": a menedzsment év eleji várakozásait is jelentősen alulmúlva 27,2 milliárd forintos díjbevételt ért el a cég az év egészében, ebben a végtörlesztés is közrejátszott. A biztosító tőkéje rohamosan fogy: mindössze fele (4,2 milliárd forint) az egy évvel korábbinak.

2012. február 14. 11:03 | Palkó István

Sokan nem ismerik az igazságot a bankbetétekről

Rengeteg telefonhívást kapott az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) év elején a bankbetétek biztonságával kapcsolatban. Sokan nem tudják, de 100 ezer euróig biztosítja az intézmény a betéteket - hívja fel a figyelmet Dr. Fekete-Győr András ügyvezető igazgató. Bár egy rendszerszintű bankválságra nem adna választ a betétbiztosító, komoly megelőzési funkciót kellene kapnia, hogy akár meg is hitelezhesse az esetlegesen rászoruló hitelintézeteket - véli a szakember, akivel a hazai betétállomány rejtélyes gyarapodásáról is beszélgettünk.

2012. február 13. 06:53 | Palkó István

Mégis miből sikerült ennyi devizahitelesnek végtörlesztenie?

Nem tévedés, 776 milliárd forintot, vagyis fejenként közel 5,5 millió forintot gyűjtöttek össze a végtörlesztéshez január végéig a devizahitelesek. A sokak képzeletét felülmúló összeg forrása jórészt ismeretlen, cikkünkben azonban ismét kísérletet teszünk arra, hogy megbecsüljük, hányad része honnan származhatott. A december végéig áttekintett adatokból kiderül: a legnagyobb forrást a bankbetétek jelenthették, de a hitelek és a befektetési jegyek részaránya is nőtt decemberben. A lakáspiac is felpezsdült a végtörlesztés hatására, ez azonban nem ad magyarázatot a valódi forrásra.

2012. február 09. 06:58 | Palkó István

Tizenkét érdekesség a végtörlesztésről

A devizahitelesek hány százaléka végtörlesztett, és mekkora összeget fizetett vissza? Miből végtörlesztettek az emberek, és hol vettek fel hitelt hozzá? Hogy járt az államháztartás, és mi lesz azokkal, akik nem tudtak végtörleszteni? A végtörlesztés tanulságait 12 pontban összegző cikkünk többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

2012. február 07. 06:55 | Palkó István

Mennyit húzott ki valójában az erős frank az emberek zsebéből?

Soha nem okozott még annyi fejfájást a devizahiteleseknek az erős frank, mint tavaly. A magasabb törlesztési terhek pedig a lakosság fogyasztására és megtakarításaira is negatívan hatottak. De vajon mekkora mértékben? Tízmilliárdok, netán százmilliárdok úsztak el így? A Portfolio.hu becslései szerint a helyes adat 90 milliárd forint körüli, vagyis 2011-ben ennyivel fizettek többet devizahiteleikre a magyar háztartások, mint egy évvel korábban. Ehhez jött hozzá az a közel 470 milliárd forint, amit végtörlesztési célból gyűjtöttek össze a családok.