FONTOS Mi az a nagy, közös európai terv, amiről Orbán Viktor ma reggel beszélt?
Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1457

CIG Pannónia: nem indul a sebesvonat

Nem lehet okuk örömre a CIG Pannónia részvényeseinek a csütörtöki piaczárást követően közzétett gyorsjelentés áttanulmányozásakor. Az első években sebesvonatként száguldó életbiztosító növekedése már tavaly év végén megállt, és azóta sem indult újra, az értékesítés továbbra is döcög. A közelgő, valószínűleg több lépcsős tőkeemelés pedig ráfér a biztosítóra, hisz a társaság továbbra is túl nagy veszteséggel működik.

A gyorsjelentés fő pontjai:

- A magyar számviteli szabályok (MSZSZ) szerinti díjbevétel 4,1 milliárd forint volt, amely az egy évvel korábbitól és a várttól is elmarad, IFRS szerinti viszont némi növekedést mutat.
- Az életbiztosító IFRS szerint 1,321 milliárd forint nettó veszteséget szenvedett el a március végétől június végéig terjedő időszakban. Az eredmény sokkal rosszabb az elemzői várakozásnál.
- Az új értékesítésekből befolyó díjbevételek 45%-kal maradnak el az egy évvel korábbitól.
- Bár az igazgatási költségek negyedével csökkentek egy év alatt, a ráfordítások összességében nőttek, rontva az eredményt.
- A biztosító tőkéje a 2010. év véginek a negyedére apadt.

Szocpol után itt a kamattámogatás - Lássuk, mit tudnak!

Orbán Viktor és Matolcsy György bejelentése után tíz hónappal végre a gyakorlatban is elindult az új kamattámogatási program, amely a korábbival ellentétben új és használt lakás vásárlására egyaránt igénybe vehető. A konstrukciót egyelőre csak három bank kínálja (FHB, K&H, OTP), hamarosan azonban további hitelintézetek csatlakozhatnak a programhoz. Nagyobb figyelmet kaphat ezáltal egy másik program, a vissza nem térítendő lakásépítési támogatást jelentő szocpol is. Cikkünkben bemutatjuk e két támogatási formát, és számszerűsítjük, hogy a gyakorlatban mennyit hozhatnak az új vagy használt lakásba költözők konyhájára. Bár e kétféle támogatás sokaknak segíthet, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a magas kamatszint és a bizonytalan makrogazdasági környezet esetén csak korlátozott mértékű lökést adhat a továbbra is pangó lakás- és hitelpiac számára.

Andreas Treichl: nem adjuk fel saját identitásunkat! (Interjú)

A magyarországi helyzet szélsőségesen feszült, bizonytalan, senki sem érti külföldön, mi történik pontosan. Egyszerűen nem építhető politika a külföld, a bankok vagy bárki elleni bosszúra - fejtette ki véleményét a Portfolio.hu-nak Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója. Kiderült: az osztrák bankvezér még az utóbbi két év történései ellenére is hajlandó volna nálunk bankot venni, addig azonban, amíg Magyarországon "az történik velünk, amit a kormány akar", a lengyelt sokkal vonzóbb piacnak látja. Treichl szól a tranzakciós illetékről, a magyarok nemzeti büszkeségéről és a fiókhálózatokat érintő drámai változásokról is a bankcsoport bécsi központjában nekünk adott interjújában.

Nem tudják a devizahitelesek, miről maradnak le?

Nem sok panasz érheti a kormányt és a bankokat a devizahitelesek terheit könnyítő lehetőségek számát illetően. Az adminisztráció természetesen nem mindig zökkenőmentes (sőt, elrettentő példák is akadnak), ám aki hajlandó egy kicsit is fáradni pénzügyi túlélése érdekében, az könnyen megtalálja a számára megfelelő megoldást. A bankok kapacitásának jelentős részét a télen tetőző végtörlesztéshez hasonlóan most is a devizahitelek kötik le, arról azonban nem egységes a bankok tapasztalata, hogy az érintettek tisztában vannak-e saját lehetőségeikkel, és ésszerű módon élnek-e is velük.

Az egyes devizahiteles mentőcsomagok állását bemutató cikkünkben az alábbi következtetésekre jutottunk:
- az árfolyamgát a racionális szempontok alapján vártnál lassabban indult, de év végéig jelentős tömeg számára jelenthet menedéket,
- a közszolgákat segítő lehetőségek mértéküket és igénybe vételük volumenét tekintve is kisebb jelentőségűek,
- a hitelek átláthatóvá tételének lehetősége nem érte el a devizahitelesek ingerküszöbét,
- a 90 napon túli késedelemben lévőket segítő programok csak a következő hónapokban hozhatnak eredményeket. Jelen állás szerint akkor is csak szerényeket, így a banki portfóliótisztítás munkájának jó része későbbre marad.

Felvesszük a versenyt a banki informatikában (Interjú)

Informatikai szempontból nem jelentős a magyarországi pénzintézetek lemaradása Nyugat-Európához képest, a magyar IT-cégek pedig "helyismeretüknek" köszönhetően versenyelőnyt élveznek körükben a külföldiekkel szemben - mondja a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kő Róbert, a tőkepiaci szoftverrendszerek területén piacvezető Dorsum Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a XETRA kereskedési rendszer megjelenése nemcsak kihívás, de új lehetőség is számukra, technológiai szempontból pedig továbbra is a mobil és tablet alkalmazások határozzák meg a közeljövő haladási irányát.

Az év bankbotránya - Kérdések és válaszok az ügy hátteréről

Az év eddigi legnagyobb vihart kavaró, és várhatóan legtöbb kárt okozó botrányával állnak szemben ezekben a hetekben is a világ legnagyobb bankjai. A bankközi kamatlábak (elsősorban a LIBOR) manipulálásával olyan lavina indult el, amely szó szerint alapjaiban rengeti meg a pénzügyi szektort. Sok százmilliárd dolláros nagyságrendet képviselő pénzügyi termékek követték eddig referencia-kamatlábként a LIBOR alakulását. Cikkünkben hét kérdésre adott válasz segítségével mutatjuk be a botrány hátterét és az üggyel kapcsolatos dilemmákat.

Jön az új biztosítási adó - Ki fizeti meg valójában?

A jövőre életbe lépő biztosítási adó nagy erénye a banki tranzakciós adóval szemben, hogy valamennyire európai: más formában ugyan, de a kontinens számos országában ismerik és alkalmazzák. Másik nagy erénye, hogy pénzt hoz az állam konyhájára. Ezzel azonban ki is fogytunk a pozitívumokból: az adó tovább rontja az amúgy is alacsony eredményességgel működő magyar biztosítási piac növekedési esélyeit, és koraszülött konstrukciónak tekinthető a hazai piac fejletlenségét figyelembe véve. A biztosítási adóról szóló törvény csak januárban léphet életbe, cikkünkben addig is összefoglaljuk, mit tudunk eddig az új adónemről, és várhatóan miként oszlik meg a teher a biztosítók és az ügyfelek között.

Lidérces rémálommá fajult a csekkadó

Évente szedne be a kormány közel akkora összeget a bankoktól tranzakciós illeték címén, amekkora egyszeri veszteséget a végtörlesztéssel okozott számukra. Ha nem hárítaná át ennek nagy részét a bankszektor, abba belerokkanna, az áthárítás viszont a nagyvállalatok körében kezelhetetlen folyamatokat indítana el. Jó "piaci" megoldás nincs, ezért a tranzakciós illetéket a jelenlegi formájában nem szabad, hogy elfogadja az Országgyűlés. Az adó mértékét maximálni kell, így azonban a költségvetés bevétele csak a töredéke lehet a megcélzottnak. Cikkünkben összefoglaljuk, mivel járna a bankszektorban a kormány terve.

Tornasorban az OTP - Hová repítette a bankokat a válság?

Hányszor akkora az Erste, mint az OTP? Drágák vagy olcsók a legnagyobb magyar bank részvényei? Mennyivel marad el az OTP hitelezési aktivitása és profitja a lengyel bankokétól? Melyik bank tudott növekedni az elmúlt két évben, és melyik ment össze? Az OTP vagy a Raiffeisen működik költséghatékonyabban? Melyik banknál a legkisebb a nem teljesítő hitelek problémája? Többek között ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ alábbi cikkünkben, amelyben hat régiós bank teljesítményét és különböző mutatóit hasonlítjuk össze a legfrissebb, első negyedéves számok felhasználásával.

A bankoktól a fociig - Helyzetjelentés Kijevből

Miközben a lakosság a labdarúgó Európa-bajnokság lázában ég, a gazdaság alacsonyabb fokozatra kapcsolt Ukrajnában. A beruházási aktivitás alacsony, a GDP-növekedés lassul, a hitelezés pedig immár két éve nem mutat fellendülésre utaló jeleket. Kijevi látogatásunk során Pavel Cetkovsky, az Erste Group ukrán leánybankjának cseh vezérigazgatója elmondta: a bankok Ukrajnában is egy új üzleti modellre történő átállás lehetőségeit keresik, és elkerülhetetlen a 180 szereplőből álló szektor konszolidációja. Rövid távon persze az ukrán csapat nagy öregjének számító Sevcsenko fejesei befolyásolják a hangulatot észak-keleti szomszédunknál, a hétfői svédek elleni győzelem biztató kezdés volt.

Bankunió, spanyolok, Soltvadkert: új korszak kezdődik?

Látszólag nincs köze egymáshoz a gyengélkedő spanyol bankok ügyének és a másfél hete bajba jutott Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet esetének. Az elmúlt hetekben azonban egy olyan fordulat történt Európában, amelynek mindkét ügy sajátos színezetet ad. Szomorú tény: a válság kezdete óta 4500 milliárd eurónyi állami támogatást kellett adni Európa bajba került bankjainak. A bankmentések megingatták a gyengébb államok költségvetését, megrendítve egyúttal a piac bizalmát. Csakhogy az állam iránti bizalom eltűnése megrengette az állampapírokba fektető bankokat is, sok esetben épp azokat, akiket állami forrásból mentettek ki. Az államok a bankjaik, a bankok az államok pénzügyi helyzete miatt kezdtek el aggódni. Ördögi kör alakult ki tehát, amely az EU vezetőit arra a felismerésre vezette, hogy a monetáris unió nehezen maradhat fenn bankunió nélkül. Ha az EU bankunióról szóló friss tervei eredményre vezetnek, az új korszakot nyithat az európai bankválságok kezelésében. Ebben már nem az államok állnák a bankmentések költségeit, hanem maguk a bankok, illetve a piaci befektetők. Legalábbis elvileg.

Nem szabad kihagyni a történelmi pillanatot (Interjú)

Idén decemberben hatályba lép a gender direktíva, és ez a történelmi pillanat felpezsdülést hozhat a kockázati biztosítások piacán - véli Kósa Zoltán, az AXA Biztosító vezérigazgatója. Az egészségügyi szolgáltatásfinanszírozással kapcsolatos egyes biztosítói várakozásokat azonban a jelenlegi szabályozás mellett túlzottnak tartja a szakember. Bár csapások egész sora érte a csoportot, maradt az AXA Magyarországon, és tevékenységét a biztosítási tevékenységére kívánja fókuszálni a jövőben - derül ki a Portfolio.hu-nak adott interjúból. Kósa szerint a hagyományosnál rövidebb futamidejű megtakarítások esetében is versenyképesnek kell lenniük a biztosítóknak - jelenleg ezt tartja a piac talán legkomolyabb kihívásának.

Tönkrement egy takarékszövetkezet - Hogy állnak a többiek?

A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet 17 ezer betétese mellett takarékszövetkezeti ügyfelek százezrei kaphatták fel a fejüket a pénteki hírre, miszerint a PSZÁF visszavonta a takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és elrendelte az intézmény végelszámolását. Az esemény elszigeteltnek tekinthető, de felveti a kérdést: mennyire erős a magyar takarékszövetkezeti szektor, és előfordulhat-e hasonló eset más takarékokkal is?

Fő megállapításaink az alábbiak:

- A takarékszövetkezeti szektor szerepe és mérete eltörpül Magyarországon a bankszektoré mellett, és a szereplők egymásra utaltsága is alacsonyabb.
- A takarékszövetkezeti szektor egésze egészséges pénzügyi mutatókkal rendelkezik, de heterogén a szektor, és van néhány gyengébb szereplő.
- Hiányzik a takarékoknál egy tőkepótlást végző intézmény, amilyen a kereskedelmi bankok többségénél az anyabank. Mindez rávilágít a jelenleginél erősebb intézményvédelmi rendszer szükségességére.
- A Soltvadkert és Vidéke a legagresszívabb hitelező volt, szélsőséges esetről van szó.

Nem válhatnak tartósan veszteségessé a biztosítók (Interjú)

Az ügyfelek lehetnek az új biztosítási adó legnagyobb vesztesei Magyarországon - figyelmeztet Ladislav Bartonicek, a Generali PPF Holding vezérigazgatója, aki bízik azonban a kormánnyal kötendő kompromisszumban. A Portfolio.hu-nak adott exkluzív interjújából kiderül: a legnagyobb lehetőségeket ma ők is az orosz és a lengyel piacon látják. A biztosítási díjak emelkedése sok területen elkerülhetetlen, az adósságválság pedig nagy probléma, de ennél még nagyobb baj származhat a társadalmi elégedetlenségből - véli a biztosítóvezér.

Veszteséges bankoktól hemzseg az ország

Az elmúlt évtized leggyengébb első negyedéves eredményét érte el idén a magyar bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek adózott nyeresége mindössze 31,3 milliárd forint lett annak ellenére, hogy a végtörlesztés negatív hatásainak döntő részét már tavaly elszámolták a bankok. A szektor szintű nyereség eloszlása nagyon egyenlőtlen: a szereplők 40%-a veszteséges, a nyereséges bankok nyereségének négyötöde pedig két banknál képződött. A nem teljesítő hitelek aránya az egy évvel korábbi 8,7%-ról 12,4%-ra emelkedett, a háztartási hitelállomány egy év alatt 8,2%-kal csökkent, a betétállomány viszont 3,2%-kal bővült.

Devizahitelesek: sokan a hajukat tépik, mások a markukba nevetnek

Ma már közhely, de tény, hogy a végtörlesztés nem a rászorulókon segített. A végtörleszteni nem tudó több mint 75%-nyi devizahiteles törlesztőrészlete viszont emelkedett a végtörlesztés bejelentését követő forintgyengülés miatt. Korábbi cikkeinkhez hasonlóan ezúttal is megvizsgáljuk, vajon forintban, frankban, euróban vagy jenben volt-e érdemes eladósodni, és az elmúlt hónapok fejleményei hatására miként alakult az egyes lakáshitel konstrukciók átlagos törlesztőrészlete. Cikkünk ezzel választ ad arra is, nagyjából mekkora havi teher mellett várja ma a devizahitelesek nagy része az új árfolyamrögzítés által lehetővé tett alacsonyabb törlesztőrészletet.

CIG Pannónia: most inkább zsugorodási sztori

Az elemzői várakozástól elmaradó első negyedéves gyorsjelentést tett közzé hétfő reggel a CIG Pannónia Életbiztosító.

A gyorsjelentés fő pontjai:
- A magyar számviteli szabályok (MSZSZ) szerinti díjbevétel (5,191 milliárd forint) a várakozástól 20%-kal, az egy évvel korábbitól 36%-kal maradt el
- Értékét tekintve 72%-kal kevesebb új értékesítés, mint egy évvel korábban.
- A fenti miatt csökkenő szerzési költségek, és ehhez társuló szigorú költségkontroll. Más megközelítésben: a költségcsökkentő stratégiának az új értékesítések és díjbevételek is áldozatául estek.
- A vártnál mintegy harmadával nagyobb, 956 millió forintos mérleg szerinti veszteség MSZSZ, 1,192 milliárd forintos adózott veszteség nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerint.

Devizahiteles lavina? - Sok tízmilliárdos játszma a bankokkal

Látszólag egyedi esetről van szó, de ha a hógolyó lavinává duzzad, a teljes magyar bankszektor üzleti terveit maga alá temetheti a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön nyilvánosságra hozott jogerős ítélete. A döntés lényege, hogy a devizahitel folyósított forintösszegét és törlesztőrészletét ugyanazon a típusú árfolyamon kell számítani. Az ítélet ráadásul visszamenőleges hatályú, így ha azt a teljes magyar bankszektorra érvényesnek nyilvánítanák, a Portfolio.hu becslései szerint (csak lakossági devizahitelek esetében, késedelmi kamatok nélkül) hirtelen 70 milliárd forintjába kerülne a bankszektornak, majd pedig évi több mint tízmilliárd forinttal csökkentené bevételét a következő években.

Jön az új biztosítási adó - Ki félhet tőle igazán?

A casco biztosítások árát 15%-kal, a lakás- és más vagyonbiztosításokét pedig 10%-kal növelheti az egységes biztosítási adó, melytől "papíron" 15, mindent összeszámolva viszont 50 milliárd forint körüli adóbevételt remél a kormány. Az adó nem csak az ügyfeleket, hanem a biztosítók nem-életbiztosítási üzletágát is sújtja, hisz várható, hogy sokan biztosításuk felmondásával vagy átkötésével reagálnak az új teherre. Úgy tűnik, ez a biztosítók közül a Generali-Providencia, az Allianz és az Union díjbevételét viselheti meg leginkább.

A világ túloldaláról vette új adóötletét a kormány

Argentína, Bolívia, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Mexikó, Peru, Pakisztán és Srí Lanka. E nyolc országhoz csatlakozhat Magyarország, amennyiben a híreknek megfelelően jövőre nálunk is bevezetik a banki tranzakciókat terhelő adót. Mivel a kormány elképzelései még képlékenyek, Európa pedig valójában teljesen más utat jár, a felsorolt országok tapasztalatai még értékes tanulságokkal szolgálhatnak hazánk számára. Ezek többnyire elrettentőek:

- Az adót általában az ügyfelek fizetik meg, de a pénzügyi közvetítő szerep károsodása miatt a bankszektor profitabilitását is komolyan rontja.
- Jellemzően szorult pénzügyi helyzetben, kizárólag bevételteremtő szándékkal vezették be ezt az adónemet latin-amerikai és ázsiai országok.
- Az adó az állam finanszírozási költségeinek emelkedését okozhatja, így magasabb kamatkiadásokat is jelenthet, mint amennyi bevételt hoz.
- Minél tovább marad fenn az adó, jellemzően annál kisebb a bevételtermelő képessége, így az adóbevétel szinten tartásához egyre magasabb adókulcsra lenne szükség.
- Olyan torzulásokat okoz a pénzügyi és gazdasági életben, amelyek aligha egyeztethetők össze egy EU-tagország gazdasági célkitűzéseivel.
- Kolumbia példája sokakat elrettentett attól, hogy az adót a bankközi piacon is alkalmazzák.
-Az adó negatív hatásai mindazonáltal mérsékeltebbek fejlettebb pénzügyi közvetítőrendszerek esetében és minél kisebb adókulcs mellett.

Cikkünkben elhelyezzük a banki tranzakciós adót a földrajzi és az "adótérképen", és röviden összefoglaljuk a nemzetközi tapasztalatokat.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Leleplezték a kormány digitális mestertervét -
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.