Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1483

Egyvalamit szeretnek csak a devizahitelesek

Újabb állomásához érkezett a devizahitelesek "mentőakció-sorozata": szeptember 15-én lezárult a késedelmes jelzáloghitelek forintosításának és részleges elengedésének időszaka. A bankok azonban szűkszavúak e program eredményeit illetően, ami nem lehet véletlen: kevesen éltek a vissza nem térő lehetőséggel.

A szintén a késedelmes adósokat célzó Nemzeti Eszközkezelő Társaság jótéteményeit egyelőre szintén kisszámú hiteles veszi csak igénybe, holott a bérleti jogot biztosító intézmény az idei évre 8000 lakás megvásárlását tervezte. Ennél magasabb, 11 ezer viszont azon lakások száma, amelyet a bankok a kvótájuk alapján kényszerértékesítésre jelöltek ki az elmúlt egy évben, igaz, értékesítésük meglehetően vontatottan halad.

A jól fizető ügyfeleknek szóló árfolyamgátat ugyanakkor egyre több ügyfél jelzi belépési szándékát. Továbbra is ez tekinthető a legsikeresebb programnak, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank szakértői sem számolnak már a korábban feltételezett 90% feletti részvételi aránnyal.

Elzárták a banki hitelcsapokat - Ettől beteg a magyar gazdaság

A pénzügyi válság nagy betege a hazai vállalati hitelezés, amit sok ezer vállalkozás a bőrén érez. Elemzésünkben négy kérdésre keressük a választ ezzel kapcsolatban:

1. Átvette-e valami más a vállalati hitelezés szerepét?
2. Mely iparágakban jobb, és melyekben rosszabb a helyzet?
3. Hogy alakultak az utóbbi időben a vállalati hitelkihelyezések és milyen volt ezek kamatozása?
4. Vannak-e országok, ahol még nálunk is rosszabb a helyzet?

A vállalati hitelpiacról rendelkezésre álló adatok alapján érdekes következtetésekre juthatunk. Hazánk számára ezek közül a legkevésbé hízelgő, hogy a balti országokat leszámítva egyetlen régiós EU-tagállamban sem zuhant úgy össze a belföldi banki (!) hitelezés a vállalatok felé, mint Magyarországon.

Nem hagyják veszni millióikat a devizahitelesek

Fontos határidő volt augusztus 31-e a devizahitelesek számára, hiszen eddig igényelhették bankjuktól jelzáloghitelük átlátható árazás szerinti átalakítását, és eddig volt lehetőségük a hitel forintosítására és a tartozás 25%-os elengedésre azoknak a késedelmes adósoknak, akik igényüket erre május közepéig jelezték. A Portfolio.hu megkérdezte a bankokat e programok eredményéről, és a december végéig igényelhető árfolyamgát konstrukció eddigi részvételi arányáról is. A bankok válaszaiból vegyes kép rajzolódik ki, az árfolyamgát (mint a legígéretesebb program) iránti érdeklődés ugyanakkor a kezdeti szerény részvételi adatok ellenére nem lebecsülendő.

Mindenki jelentett - Íme a bankok friss rangsora

Utolsóként a Raiffeisen is közzétette szerdán gyorsjelentését, így ismét összehasonlíthatóvá vált a régiós bankcsoportok pénzügyi teljesítménye. A bankok többségénél a romló gazdasági környezet erőteljesen rányomta a bélyegét az eredményre: az év elejinél közel harmadával, az egy évvel korábbinál pedig mintegy hatodával lett kisebb összesített nyereségük. Elemzésünkben ezúttal is bemutatjuk, hogy muzsikálnak a régiós bankok. A számokból kiderül: az OTP, az Erste és a Raiffeisen eredményessége egyaránt elmarad a lengyel bankokétól. Utóbbiak méretben is a legnagyobb növekedést érték el az utóbbi időben, és bár nagyságukat tekintve még így is messze elmaradnak az osztrákoktól, piaci értékük már jóval magasabb az övékénél. A kisebbek közé tartozó OTP a pozitív oldalon nettó kamatmarzsával, a negatív oldalon viszont nem teljesítő hitel rátájával és magas hitel/betét arányával tűnik ki a mezőnyből.

Valami nagyon elromlott a magyar bankoknál

Komoly mértékben visszaesett a második negyedévben a magyar bankok pénzügyi teljesítménye. A forrásköltségek az országkockázat emelkedésének megfelelően meredeken nőttek, a nem teljesítő vállalati hitelek aránya pedig 18,2%-ra, a lakosságaiké 16,2%-ra emelkedett a részvénytársasági hitelintézeteknél. Az egy évvel korábbinál sokkal rosszabb működési környezet következményeként a bankok adózott eredménye 79 milliárd forintról -31,6 milliárd forintra esett, e veszteség mögött pedig továbbra is az egyes bankok eredményének jelentős szórása áll. A hitelezés változatlanul rendkívül visszafogott, így a nyereségtermelő képesség gyors javulására egyelőre nincs is kilátás.

Veszélyben a devizahitelesek: már nem csak a lakás a tét

A forint gyengülése és a lakásárak esése miatt nagyon sokan szembesültek az elmúlt években azzal, hogy tartozásuk összege meghaladja lakásuk értékét. Bár a hiteleseket többnyire a havi törlesztőrészlet alakulása érdekli, legalább ennyire fontos a lakás elvesztésének valószínűsége is a havi jövedelem esetleges kiesése, a pénzügyi tartalékok felélése esetén. A veszély általában annál nagyobb, minél kisebb önerőből és minél nagyobb összegű hitelből finanszírozta lakásvásárlását valaki. Noha az ebből fakadó kockázatokat több állami és banki program is mérsékli, a bankszektor és az ügyfelek számára sem mindegy továbbra sem, mekkora a hitelek és az ingatlanfedezetek összértékének egymáshoz viszonyított aránya. A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett statisztikái ebből a szempontból kiélezett helyzetet mutatnak: a deviza lakáshitelek többségénél (55%-ánál) magasabb a hiteltartozás összege, mint a hitel mögött álló ingatlan értékének 90%-a. Baj esetén tehát a bankoknak még a lakások (valószínűleg nyomott áron történő) értékesítése után is bőven maradna behajtandó követelésük. Az érintettek nagy részén ráadásul a Nemzeti Eszközkezelő sem tudna segíteni.

CIG Pannónia: nem indul a sebesvonat

Nem lehet okuk örömre a CIG Pannónia részvényeseinek a csütörtöki piaczárást követően közzétett gyorsjelentés áttanulmányozásakor. Az első években sebesvonatként száguldó életbiztosító növekedése már tavaly év végén megállt, és azóta sem indult újra, az értékesítés továbbra is döcög. A közelgő, valószínűleg több lépcsős tőkeemelés pedig ráfér a biztosítóra, hisz a társaság továbbra is túl nagy veszteséggel működik.

A gyorsjelentés fő pontjai:

- A magyar számviteli szabályok (MSZSZ) szerinti díjbevétel 4,1 milliárd forint volt, amely az egy évvel korábbitól és a várttól is elmarad, IFRS szerinti viszont némi növekedést mutat.
- Az életbiztosító IFRS szerint 1,321 milliárd forint nettó veszteséget szenvedett el a március végétől június végéig terjedő időszakban. Az eredmény sokkal rosszabb az elemzői várakozásnál.
- Az új értékesítésekből befolyó díjbevételek 45%-kal maradnak el az egy évvel korábbitól.
- Bár az igazgatási költségek negyedével csökkentek egy év alatt, a ráfordítások összességében nőttek, rontva az eredményt.
- A biztosító tőkéje a 2010. év véginek a negyedére apadt.

Szocpol után itt a kamattámogatás - Lássuk, mit tudnak!

Orbán Viktor és Matolcsy György bejelentése után tíz hónappal végre a gyakorlatban is elindult az új kamattámogatási program, amely a korábbival ellentétben új és használt lakás vásárlására egyaránt igénybe vehető. A konstrukciót egyelőre csak három bank kínálja (FHB, K&H, OTP), hamarosan azonban további hitelintézetek csatlakozhatnak a programhoz. Nagyobb figyelmet kaphat ezáltal egy másik program, a vissza nem térítendő lakásépítési támogatást jelentő szocpol is. Cikkünkben bemutatjuk e két támogatási formát, és számszerűsítjük, hogy a gyakorlatban mennyit hozhatnak az új vagy használt lakásba költözők konyhájára. Bár e kétféle támogatás sokaknak segíthet, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a magas kamatszint és a bizonytalan makrogazdasági környezet esetén csak korlátozott mértékű lökést adhat a továbbra is pangó lakás- és hitelpiac számára.

Andreas Treichl: nem adjuk fel saját identitásunkat! (Interjú)

A magyarországi helyzet szélsőségesen feszült, bizonytalan, senki sem érti külföldön, mi történik pontosan. Egyszerűen nem építhető politika a külföld, a bankok vagy bárki elleni bosszúra - fejtette ki véleményét a Portfolio.hu-nak Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója. Kiderült: az osztrák bankvezér még az utóbbi két év történései ellenére is hajlandó volna nálunk bankot venni, addig azonban, amíg Magyarországon "az történik velünk, amit a kormány akar", a lengyelt sokkal vonzóbb piacnak látja. Treichl szól a tranzakciós illetékről, a magyarok nemzeti büszkeségéről és a fiókhálózatokat érintő drámai változásokról is a bankcsoport bécsi központjában nekünk adott interjújában.

Nem tudják a devizahitelesek, miről maradnak le?

Nem sok panasz érheti a kormányt és a bankokat a devizahitelesek terheit könnyítő lehetőségek számát illetően. Az adminisztráció természetesen nem mindig zökkenőmentes (sőt, elrettentő példák is akadnak), ám aki hajlandó egy kicsit is fáradni pénzügyi túlélése érdekében, az könnyen megtalálja a számára megfelelő megoldást. A bankok kapacitásának jelentős részét a télen tetőző végtörlesztéshez hasonlóan most is a devizahitelek kötik le, arról azonban nem egységes a bankok tapasztalata, hogy az érintettek tisztában vannak-e saját lehetőségeikkel, és ésszerű módon élnek-e is velük.

Az egyes devizahiteles mentőcsomagok állását bemutató cikkünkben az alábbi következtetésekre jutottunk:
- az árfolyamgát a racionális szempontok alapján vártnál lassabban indult, de év végéig jelentős tömeg számára jelenthet menedéket,
- a közszolgákat segítő lehetőségek mértéküket és igénybe vételük volumenét tekintve is kisebb jelentőségűek,
- a hitelek átláthatóvá tételének lehetősége nem érte el a devizahitelesek ingerküszöbét,
- a 90 napon túli késedelemben lévőket segítő programok csak a következő hónapokban hozhatnak eredményeket. Jelen állás szerint akkor is csak szerényeket, így a banki portfóliótisztítás munkájának jó része későbbre marad.

Felvesszük a versenyt a banki informatikában (Interjú)

Informatikai szempontból nem jelentős a magyarországi pénzintézetek lemaradása Nyugat-Európához képest, a magyar IT-cégek pedig "helyismeretüknek" köszönhetően versenyelőnyt élveznek körükben a külföldiekkel szemben - mondja a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kő Róbert, a tőkepiaci szoftverrendszerek területén piacvezető Dorsum Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a XETRA kereskedési rendszer megjelenése nemcsak kihívás, de új lehetőség is számukra, technológiai szempontból pedig továbbra is a mobil és tablet alkalmazások határozzák meg a közeljövő haladási irányát.

Az év bankbotránya - Kérdések és válaszok az ügy hátteréről

Az év eddigi legnagyobb vihart kavaró, és várhatóan legtöbb kárt okozó botrányával állnak szemben ezekben a hetekben is a világ legnagyobb bankjai. A bankközi kamatlábak (elsősorban a LIBOR) manipulálásával olyan lavina indult el, amely szó szerint alapjaiban rengeti meg a pénzügyi szektort. Sok százmilliárd dolláros nagyságrendet képviselő pénzügyi termékek követték eddig referencia-kamatlábként a LIBOR alakulását. Cikkünkben hét kérdésre adott válasz segítségével mutatjuk be a botrány hátterét és az üggyel kapcsolatos dilemmákat.

Jön az új biztosítási adó - Ki fizeti meg valójában?

A jövőre életbe lépő biztosítási adó nagy erénye a banki tranzakciós adóval szemben, hogy valamennyire európai: más formában ugyan, de a kontinens számos országában ismerik és alkalmazzák. Másik nagy erénye, hogy pénzt hoz az állam konyhájára. Ezzel azonban ki is fogytunk a pozitívumokból: az adó tovább rontja az amúgy is alacsony eredményességgel működő magyar biztosítási piac növekedési esélyeit, és koraszülött konstrukciónak tekinthető a hazai piac fejletlenségét figyelembe véve. A biztosítási adóról szóló törvény csak januárban léphet életbe, cikkünkben addig is összefoglaljuk, mit tudunk eddig az új adónemről, és várhatóan miként oszlik meg a teher a biztosítók és az ügyfelek között.

Lidérces rémálommá fajult a csekkadó

Évente szedne be a kormány közel akkora összeget a bankoktól tranzakciós illeték címén, amekkora egyszeri veszteséget a végtörlesztéssel okozott számukra. Ha nem hárítaná át ennek nagy részét a bankszektor, abba belerokkanna, az áthárítás viszont a nagyvállalatok körében kezelhetetlen folyamatokat indítana el. Jó "piaci" megoldás nincs, ezért a tranzakciós illetéket a jelenlegi formájában nem szabad, hogy elfogadja az Országgyűlés. Az adó mértékét maximálni kell, így azonban a költségvetés bevétele csak a töredéke lehet a megcélzottnak. Cikkünkben összefoglaljuk, mivel járna a bankszektorban a kormány terve.

Tornasorban az OTP - Hová repítette a bankokat a válság?

Hányszor akkora az Erste, mint az OTP? Drágák vagy olcsók a legnagyobb magyar bank részvényei? Mennyivel marad el az OTP hitelezési aktivitása és profitja a lengyel bankokétól? Melyik bank tudott növekedni az elmúlt két évben, és melyik ment össze? Az OTP vagy a Raiffeisen működik költséghatékonyabban? Melyik banknál a legkisebb a nem teljesítő hitelek problémája? Többek között ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ alábbi cikkünkben, amelyben hat régiós bank teljesítményét és különböző mutatóit hasonlítjuk össze a legfrissebb, első negyedéves számok felhasználásával.

A bankoktól a fociig - Helyzetjelentés Kijevből

Miközben a lakosság a labdarúgó Európa-bajnokság lázában ég, a gazdaság alacsonyabb fokozatra kapcsolt Ukrajnában. A beruházási aktivitás alacsony, a GDP-növekedés lassul, a hitelezés pedig immár két éve nem mutat fellendülésre utaló jeleket. Kijevi látogatásunk során Pavel Cetkovsky, az Erste Group ukrán leánybankjának cseh vezérigazgatója elmondta: a bankok Ukrajnában is egy új üzleti modellre történő átállás lehetőségeit keresik, és elkerülhetetlen a 180 szereplőből álló szektor konszolidációja. Rövid távon persze az ukrán csapat nagy öregjének számító Sevcsenko fejesei befolyásolják a hangulatot észak-keleti szomszédunknál, a hétfői svédek elleni győzelem biztató kezdés volt.

Bankunió, spanyolok, Soltvadkert: új korszak kezdődik?

Látszólag nincs köze egymáshoz a gyengélkedő spanyol bankok ügyének és a másfél hete bajba jutott Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet esetének. Az elmúlt hetekben azonban egy olyan fordulat történt Európában, amelynek mindkét ügy sajátos színezetet ad. Szomorú tény: a válság kezdete óta 4500 milliárd eurónyi állami támogatást kellett adni Európa bajba került bankjainak. A bankmentések megingatták a gyengébb államok költségvetését, megrendítve egyúttal a piac bizalmát. Csakhogy az állam iránti bizalom eltűnése megrengette az állampapírokba fektető bankokat is, sok esetben épp azokat, akiket állami forrásból mentettek ki. Az államok a bankjaik, a bankok az államok pénzügyi helyzete miatt kezdtek el aggódni. Ördögi kör alakult ki tehát, amely az EU vezetőit arra a felismerésre vezette, hogy a monetáris unió nehezen maradhat fenn bankunió nélkül. Ha az EU bankunióról szóló friss tervei eredményre vezetnek, az új korszakot nyithat az európai bankválságok kezelésében. Ebben már nem az államok állnák a bankmentések költségeit, hanem maguk a bankok, illetve a piaci befektetők. Legalábbis elvileg.

Nem szabad kihagyni a történelmi pillanatot (Interjú)

Idén decemberben hatályba lép a gender direktíva, és ez a történelmi pillanat felpezsdülést hozhat a kockázati biztosítások piacán - véli Kósa Zoltán, az AXA Biztosító vezérigazgatója. Az egészségügyi szolgáltatásfinanszírozással kapcsolatos egyes biztosítói várakozásokat azonban a jelenlegi szabályozás mellett túlzottnak tartja a szakember. Bár csapások egész sora érte a csoportot, maradt az AXA Magyarországon, és tevékenységét a biztosítási tevékenységére kívánja fókuszálni a jövőben - derül ki a Portfolio.hu-nak adott interjúból. Kósa szerint a hagyományosnál rövidebb futamidejű megtakarítások esetében is versenyképesnek kell lenniük a biztosítóknak - jelenleg ezt tartja a piac talán legkomolyabb kihívásának.

Tönkrement egy takarékszövetkezet - Hogy állnak a többiek?

A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet 17 ezer betétese mellett takarékszövetkezeti ügyfelek százezrei kaphatták fel a fejüket a pénteki hírre, miszerint a PSZÁF visszavonta a takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és elrendelte az intézmény végelszámolását. Az esemény elszigeteltnek tekinthető, de felveti a kérdést: mennyire erős a magyar takarékszövetkezeti szektor, és előfordulhat-e hasonló eset más takarékokkal is?

Fő megállapításaink az alábbiak:

- A takarékszövetkezeti szektor szerepe és mérete eltörpül Magyarországon a bankszektoré mellett, és a szereplők egymásra utaltsága is alacsonyabb.
- A takarékszövetkezeti szektor egésze egészséges pénzügyi mutatókkal rendelkezik, de heterogén a szektor, és van néhány gyengébb szereplő.
- Hiányzik a takarékoknál egy tőkepótlást végző intézmény, amilyen a kereskedelmi bankok többségénél az anyabank. Mindez rávilágít a jelenleginél erősebb intézményvédelmi rendszer szükségességére.
- A Soltvadkert és Vidéke a legagresszívabb hitelező volt, szélsőséges esetről van szó.

Nem válhatnak tartósan veszteségessé a biztosítók (Interjú)

Az ügyfelek lehetnek az új biztosítási adó legnagyobb vesztesei Magyarországon - figyelmeztet Ladislav Bartonicek, a Generali PPF Holding vezérigazgatója, aki bízik azonban a kormánnyal kötendő kompromisszumban. A Portfolio.hu-nak adott exkluzív interjújából kiderül: a legnagyobb lehetőségeket ma ők is az orosz és a lengyel piacon látják. A biztosítási díjak emelkedése sok területen elkerülhetetlen, az adósságválság pedig nagy probléma, de ennél még nagyobb baj származhat a társadalmi elégedetlenségből - véli a biztosítóvezér.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Adómentessé válnak a magyar anyák – Itt a kegyelemdöfés a nyugdíjpénzeknek?
Ricardo

Az inflációról

Az infláció oka, hogy a forgalomban lévő pénz mennyisége gyorsabban növekszik, mint a kibocsátás. Vagy ahogy mondani...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.