Így rázhatják meg a magyar exportot Trump vámjai – Ábrákon mutatjuk az érintett ágazatok kitettségét

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A legutóbbi vámemelési bejelentések azt sugallják, hogy az USA-ban mégiscsak figyelmet fordítanak a globális értékláncokra. Úgy tűnik, Trump tanácsadói már nemcsak az egyszerű kereskedelmi mérleget, hanem a termelési kapacitások külföldre telepítését is az amerikai ipar leépülésének, és így a kereskedelmi deficit mögötti oknak tekintik.

Ez az iparvesztés pedig az amerikai választók elégedetlenségének egyik fontos kiváltója – ezt nemcsak a Trump-csapat, hanem olyan, inkább a Demokrata Párthoz köthető szakértők is hangsúlyozzák, mint például Paul Krugman. Ő már 2007-ben úgy fogalmazott: „Már nem lehet biztonsággal állítani, hogy a kereskedelem hatása a gazdag országok jövedelemeloszlására meglehetősen csekély. Jó okunk van feltételezni, hogy nagy, és egyre nagyobb. Nem támogatom a protekcionizmust, de a szabadkereskedelem híveinek jobb válaszokra van szükségük a globalizáció veszteseinek aggodalmaira.”

A vámok lehetséges magyarázata

Ez alapján a vámemelések egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy

az USA megpróbál kiszakadni a globális értékláncok hálójából.

Fontos ugyanakkor előrebocsátani, hogy az USA a világ egyik legalacsonyabb vámtarifákat alkalmazó országa volt eddig – az összes, alacsony (egyszerű átlag alig 3% felett, kereskedelemmel súlyozott átlag alig 2% felett), ad valorem vámjait le is kötötte a WTO-ban (vagyis elvileg nem nyúlhat hozzájuk, ha mégis, akkor kompenzációt kell adnia érintett kereskedelmi partnereinek, bár ennek a lekötöttségnek a jelentősége már az előző Trump-adminisztráció idején megkérdőjeleződött). A gyakorlatilag prohibitív, vagyis az importot érdemben visszatartó vámemelések súlyosan érintik a globális értékláncokat, mivel ezek működését erőteljes nemzetközi áruforgalom jellemzi.

A globális értékláncok olyan nemzetközi termelési hálózatok, amelyeken belül a multinacionális vállalatok a termelést feldarabolják, és különböző helyszínek-országok között osztják fel – költségcsökkentési céllal. Különösen meghatározó ez az autóiparban, a gépiparban, a textil- és ruházati iparban, az elektronikai és vegyipar egyes szegmenseiben, valamint bizonyos szolgáltató ágazatokban.

A termelési fázisok földrajzi „szétszórása” élénk külkereskedelmet eredményez a részegységekben, félkész- és késztermékekben, valamint egyes szolgáltatásokban. Ezért is kiemelten fontos, hogy a globális értékláncban résztvevő adott ország külkereskedelme mennyire nyitott – különösen az értékláncban résztvevő más országok felé. A részvételt elősegítheti unilaterálisan az alacsony vámok és nemvámjellegű kereskedelmi korlátozások alkalmazása vagy a szabadkereskedelmi megállapodásokban való részvétel. Ha azonban nő a kereskedelmi akadályok szintje az értékláncok tagjai között, az a nemzetközi termelési hálózatok gazdaságosságát veszélyezteti, és így ezek a konstrukciók fokozatosan leépülhetnek.

Mit hozhat a trumpi stratégia?

Amennyiben valóban ez áll a Trump-adminisztráció vámemeléseinek hátterében, érdemes megvizsgálni, hogy ez a stratégia alkalmas lehet-e a globális értékláncoktól való leválásra és az ipar „hazacsábítására”, illetve, hogy mindez mennyiben szolgálja az amerikai gazdaság érdekeit. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a megközelítés nem feltétlenül célravezető.

• Egyrészt a protekcionista gazdaságpolitika következtében kialakult bizonytalanság önmagában is visszatartja a beruházásokat – akár hazai, akár külföldi szereplők részéről.
• Másrészt a termelés „hazahozatala” nem hozza vissza a korábbi ipari munkahelyek tömegét, mivel a technológiai fejlődés, az automatizáció és a robotizáció miatt egy-egy új beruházás a korábbi, 1970-es, ’80-as, de akár ’90-es évekbeli munkahelyszámnak csak a töredékét igényli. Még ha az amerikai piac önmagában elég nagy is ahhoz, hogy néhány kapacitást visszavonzzon, a skálahatékonysági veszteségek itt is jelentkezhetnek. Néhány exportőr dönthet úgy, hogy a vámteher annyira megnöveli eladási árait, hogy inkább kivonul az amerikai piacról, ami bizonyos termékek eltűnéséhez vezet.

A vámemelések árnövelő hatása – az inflációs kockázatokkal, a fogyasztók reáljövedelmének csökkenésével, vagy az illegális kereskedelem felerősödésével – külön elemzést igényelne. Egyes olyan amerikai vállalatok pedig, amelyek globális értékláncokban szervezik meg hazai és külföldi termelésüket, a versenyképesség jelentős csökkenését lesznek kénytelenek elszenvedni. Ugyanez várható azoknál az amerikai gyártóknál is, amelyek nagymértékben támaszkodnak importált alkatrészekre és részegységekre, például az autóiparban.

A világgazdaság többi szereplőjére gyakorolt hatás pedig attól függ, hogy más országok is követik-e az USA példáját, vagy inkább továbbra is nyitva tartják gazdaságukat. Különösen érdekes lehet Kína reakciója, amelynek az USA a legfontosabb exportpiaca (kb. 13%-os részesedéssel). Ha a kínai exportőrök az USA helyett más piacokon próbálnák értékesíteni így „felszabadult” áruikat – akár nyomott árakon –, az kereskedelmi feszültségeket generál.

Végül nem hanyagolható el a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerepe sem.

Az USA vámemelési politikája szembemegy a WTO szabályaival és szellemiségével, így kérdésessé válik a multilaterális kereskedelmi rendszer jövője, valamint az is, hogy a jelenlegi fejlemények milyen mértékű regionális tömbösödéshez vezetnek a világkereskedelemben.

Magyarország közvetlen érintettsége

A magyar árukivitelben a 2024-es évre vonatkozó adatok szerint

az USA a nyolcadik legfontosabb partnerünk.

Fontos megjegyezni, hogy az USA az egyetlen nem EU-tagállam az első tíz között (az első 15-ben pedig az USA-n kívül csak Ukrajna szerepel az EU-n kívülről). Az Egyesült Államok részesedése a teljes magyar kivitelben meghaladja a 4%-ot.

Milyen termékeket exportálunk az USA-ba? A globális értékláncok részeiként működő, feltehetően leginkább külföldi tulajdonban levő leányvállalatok a fő exportőrök:

szinte kizárólag autóipari, elektronikai és gépipari termékek szerepelnek az USA-ba exportált top 10 hazai termékcsoport listáján.

A kivétel a 10. helyen szereplő „gyógyszer és gyógyszerészeti termék”, ahol magyar ellenőrzésű vállalatok is érintettek lehetnek.

Érdekes még a kivitel erős termékszintű koncentrációja: az első három termékcsoport adja a teljes, USA-ba irányuló kivitel felét; az első tíz több mint 80%-át. Az adott termékcsoport teljes magyar exportjában jelentős, 10%-ot meghaladó az USA-kivitel részesedése az első két helyezettnél.

Néhány, a teljes magyar exportban kisebb jelentőségű termékcsoportnál viszont meghatározó az USA-piac. Az Egységes Külkereskedelmi Termékjegyzék (SITC) 3. pozíciós bontásának több mint 260 termékcsoportjánál ezek az alábbiak:

• műalkotás, gyűjtemény és régiség (a teljes magyar kivitel 46%-a);
• fegyver, ennek alkatrésze, lőszer (36%);
• a fémkohászatban alkalmazott különféle színes alapfém és cermet (35%);
• papírpépkészítő és papírgyártó gép, papírvágó gép és egyéb papírtermékgyártó gép, ezek alkatrésze (27%),
• nemesfémek érce, dúsítva is; nemesfém hulladék, -törmelék, -hulladékpor (arany kivételével) (25%);
• ón (22%)
• és a top húsz kiviteli termék között szereplő réz (20%).

Termékcsoportok helyett termékszinten vizsgálva (kombinált nomenklatura, KN) és az eddig kivetett vámokat is figyelembe véve még érdekesebb a kép. Az USA-ba exportált top 10 hazai termék esetében kivetett vámok (legnagyobb kedvezményes vámtételek) jellemzően alacsonyak, sok esetben 0%, a gépjárműhöz való gumiabroncs esetében a legmagasabb: 4%.

A kivitel erősen koncentrált, mintegy 12 ezer termék közül az első öt termék adja az export felét, az első tíz termék a 60 %-át. Néhány top 10 termék esetében jelentős a magyar kivitelben az USA-piac részesedése: az áramfejlesztők (6. termék) esetében csaknem négyötöd, a második helyen szereplő gépjárművek esetében több mint 40%.

Érdekesség, hogy a top tízen kívüli termékek közül 32 esetében kizárólag az USA a célpiac – ezek közül említésre méltó például a sugárhajtású gázturbinák kivitele. Bár ezek volumenben és részesedésüket tekintve nem tűnnek nagynak, amennyiben egy-egy vállalat gyártja ezeket Magyarországon, úgy azokat komolyan sújthatják a vámemelések.

A közvetett hazai export is jelentős

A táblázatok kizárólag a Magyarországról közvetlenül az Egyesült Államokba irányuló exportot mutatják.

A magyar gazdaság amerikai kitettsége azonban ennél jóval nagyobb lehet, mivel sok olyan alkatrészt és részegységet gyártanak hazánkban, amelyeket más országokban építenek be végtermékekbe – ezek a termékek aztán az USA-ba kerülnek exportálásra.

Ez különösen jellemző a német cégek vezette globális értékláncokra, és jelentős volumenű lehet.

Az ilyen „közvetett” export pontos mérése a hozzáadott értéken alapuló kereskedelmi adatokkal lehetséges, azonban az OECD TiVA (Trade in Value Added) adatbázisa jelenleg csak erősen aggregált, ágazati, és nem termékszintű bontásban áll rendelkezésre. Ennek ellenére a TiVA-adatok alapján is látszik, hogy a magyar járműipar szerepe kiemelkedő: 2020-ban a hazai hozzáadott érték több mint egynegyede a gépjárművekhez és alkatrészeikhez kötődött az USA végső belső kereslete alapján. Ezt követte a gépipar és az elektromos berendezések, körülbelül 10-10%-os részesedéssel.

Jelentős többletterhet hoznak a vámok

Összefoglalva elmondható, hogy Donald Trump vámemelési politikájának egyik lehetséges célja az Egyesült Államok gazdaságának kiszakítása a globális értékláncokból, és ezzel az ipari kapacitások visszahozatala az országba. Bár az USA a világ egyik legalacsonyabb vámtarifájú gazdasága volt, a protekcionista fordulat célja a külföldre telepített termelés visszacsábítása, amit az amerikai ipar hanyatlásával és a munkahelyek elvesztésével indokolnak. A stratégia azonban kérdéses hatékonyságú, mivel az automatizáció és a beruházásokat visszatartó bizonytalanság miatt a „hazahozott” vagy újonnan alapított gyárak jóval kevesebb munkahelyet teremtenek, miközben a vámok inflációs és nemzetközi feszültségeket fokozó hatásaival is számolni kell.

Magyarország szempontjából az Egyesült Államok 2024-ben a 8. legfontosabb és az első EU-n kívüli exportpiac volt, a teljes kivitel több mint 4%-ával. A magyar export erősen termékkoncentrált:

az első három termékcsoport (járművek, villamos gépek és adatfeldolgozó eszközök) adja az USA-ba irányuló kivitel felét, és ezek többsége globális értékláncokhoz kötött, jellemzően külföldi leányvállalatoktól származik.

Néhány, a teljes magyar exportban kevésbé meghatározó, de az amerikai piacon erősen jelen lévő termék (pl. műalkotás, fegyver, gázturbina-alkatrész) különösen érzékenyen reagálhat a vámemelésekre.

Az USA által eddig alkalmazott vámtételek többsége jelenleg alacsony (jellemzően 0–4%), így a vámemelés jelentős többletterhet jelent. Ennél is fontosabb azonban a politikai és kereskedelempolitikai irányváltás, ami Magyarország számára is kockázatot jelent – különösen a jelentős, exportorientált, értékláncokba integrált iparágaink miatt.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images