• Megjelenítés
Turzó Ádám Pál

Turzó Ádám Pál

elemző

Ádám a Portfolio-nál a pénzügy divízió tagjaként a pénzügyi informatika/fintech területért felelős elemzőként dolgozik, kiemelten foglalkozik a bankszektor digitalizációjával, az elektronikus fizetések jövőjével, a nemzetközi fintech trendekkel. 2016-ban Junior Prima díjat kapott. Az újságírás mellett a konferenciaszervezés tartalmi részében is aktívan részt vesz, valamint 4 évig címlapszerkesztőként hangolta össze a szerkesztőség munkáját. Előbb a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociológia BA, majd a Közgazdaságtudományi Karán pénzügy mesterszakon szerzett diplomát.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 577

Tömeges bankfiók-bezárások a láthatáron?

A bankok arcának tekintett bankfiókokhoz köthető költségek a kereskedelmi banki kiadások több mint felét teszik ki. Érzékeny kérdés a bankoknak a fiókok bezárása, pedig a hálózatok a fejlett világban fenntarthatatlanul nagyok. Magyarország ráadásul a bankfiókokkal leginkább ellátott országok közé tartozik. A digitális csatornák kihasználása mellett egyes túl jól ellátott országokat leszámítva mégsem a fiókok bezárására, hanem azok átalakítására lehet szükség.

Magyarországon a készpénz úr - 13 év kell a fordulathoz

A kártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan növekvő trendet mutat, de még mindig háromszor több készpénzt vesznek fel a magyar kártyatulajdonosok, mint amennyit a plasztikokkal költenek. A fordulatra a az elmúlt három év trend folytatódását alapul véve még legalább 13 évet kell várni. A fizetési szokások drasztikus megváltozását nem, de a fejlődés felgyorsítását talán az érintésmentes kártyás fizetéstől és az online vásárlásoktól lehet várni. A POS-terminálok már több mint negyede, a kártyák viszont alig 15 százaléka támogatja az érintésmentes technológiát.

Az FBI lecsapott, a Bitcoint bezúzták - Mi lesz a szuperpénzzel?

Tegnap az FBI, az Amerikai Igazságügyi Minisztérium és több más hatóság lecsapott a Silk Road nevű online piactérre, ahol a vád szerint többek között droggal, hackerszolgáltatásokkal és illegális gyógyszerekkel üzleteltek. Mivel a kereskedés nagyrészt Bitcoinban folyt, és 3,6 millió dollárnyi BTC-t lefoglaltak, a virtuális pénz kurzusát bezúzták. A hírre 140 dollárról 110 dollárig ütötték az árfolyamot. Mi lesz a Bitcoinnal hosszú távon? Leáldozóban a virtuális készpénz tündöklése, vagy a sikersztori még csak most kezdődött el?

Bankkártya-forradalom a világban - Mi a kőkorszakba készülünk?

Négy év alatt közel harmadával nőtt az elektronikus tranzakciók száma a világban, ami sok országban forradalmi változásként jelentkezett. Magyarországon is egyre nagyobb az elektronikus tranzakciók jelentősége, ugyanakkor a havi kétszeri készpénzfelvétel ötlete a trend visszafordulásával fenyeget. Mindenütt csoportos beszedések váltják fel a csekkeket, a plasztikok még a fejlődő országokban is hódítanak. Egyre terjednek az alternatív, digitális fizetési módozatok is, amihez képest a készpénzhasználat támogatása a kőkorszakba vinne vissza.

A kártyaszabályozás évi hatmilliárdos bukó lesz a bankoknak

Pénteken a PSZÁF-MNB összeolvadásáról szóló salátatörvény egyik eldugott paragrafusában jelent meg az a fontos javaslat, amely összességében évente körülbelül 6 milliárd forintos bevételkieséssel is járhat a hazai bankok számára. A belföldi kártyás tranzakciókra vonatkozó interchange díjak korlátozása ugyanis ennyivel csökkenti szektorszinten a kereskedőktől az elfogadásért cserébe beszedett díjakat. Ha ezt a bevételkiesést a bankok teljesen áthárítják a kártyatulajdonosokra, akkor 6-700 forinttal drágulhatnak az éves kártyadíjak. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a megemelt tranzakciós illeték és az új szabályozás hatására díjköteles lesz a kártyahasználat. Ez pedig fájni fog az ügyfeleknek.

Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert?

A pénzügyi válság kitörése után, 2009-ben a Bitcoin feltalálásával kiszabadult a szellem a palackból: az emberiség többé már nem fogja elfelejteni, hogyan kell egy központi felügyelet nélküli virtuális pénzt létrehozni. Blummer Tamás Bitcoin szakértő szerint csak idő kérdése, hogy a pénzügyi rendszer jelenlegi formáját mikor söpri el a virtuális szuperpénz. A szakértő 16 éves bankári pályafutását adta fel saját Bitcoinnal foglalkozó szoftverfejlesztő vállalkozása megalapításáért, amely a közönséges cégeket hivatott összekötni a BTC-hálózattal. A már valódi készpénz formában is létező "digitális arany" sikertörténete még nem fejeződött be, hanem éppen csak elkezdődött? Jönnek a következő Bitcoin lufik? Lehet-e a BTC-t hamisítani? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Új világ jön - Mi lesz a bankkártyákkal?

A nemrégiben kiszivárgott, majd az Európai Bizottság által közzétett rendelettervezet szerint a kártyás fizetések után beszedett bankközi jutalékokat jelentősen korlátozzák Európában. Ezzel a bizottság szerint csökkenhet a kereskedők által a kártyaelfogadásért fizetett díj mértéke, ami az elektronikus fizetési módok terjedését segítheti. Ahogyan arról korábban is írtunk, az MNB is ehhez hasonló szabályozásra készül. A MasterCard Europe igazgatóját, Hemberger Andrást kérdeztük meg, milyen hatással lehet a szabályozás a kártyapiacra. A szakember szerint elképzelhető, hogy a tranzakciós illeték megemelése és az interchange szabályozás együttesen azt eredményezi, hogy a kártyás vásárlások egyre szélesebb körben díjkötelesek lesznek. Eközben elindult a magyar mobiltárca tesztje, az első tapasztalatok biztatóak. Ráadásul megtudtuk: akár a BKK készülő e-jegyrendszerével is összehangolható lesz a mobiltárca.

Fogy a bankok türelme Orbánnal szemben

A végtörlesztés, az árfolyamgát, a rendszerben hagyott különadók és a megemelt tranzakciós illeték tetejébe egy újabb devizahiteles mentőcsomag terhét kapják a nyakukba a Magyarországon működő pénzintézetek. Különösen a külföldi tulajdonú, egyébként is tőkehiánytól szenvedő pénzintézetek vezetői viselik ezt nehezen, az elmúlt hetekben sorra fakadtak ki a bankvezérek. Az újabb devizahiteles csomag akár több száz milliárd forintos veszteséget is okozhat a bankszektornak, ebben az esetben több bank újabb tőkeemelésre kényszerülhet. A tárgyalások folynak a Bankszövetséggel az ügyben, de nem túl bíztató a bankok számára, hogy Rogán Antal szerint ősszel érdemi lépéseket tesznek, ha van megegyezés, ha nincs. Friss számításaink szerint, ha minden teher a bankokra hárulna, a devizahitelek kivezetése akár 600 milliárd forintba is fájhat a pénzintézeteknek.

A fél világ csodájára jár a pesti e-jegyrendszernek

A BKK olyan elektronikus jegyrendszer bevezetésére készül, amely még nemzetközi összehasonlításban is nagy dobásnak számít. Az érintésmentes kártyás fizetés lehetősége a tömegközlekedésben már sok országban és fővárosban elérhető, azonban szerver alapú megoldás csak Londonban működik egyelőre. Ennek a legfőbb újdonsága, hogy bankkártyákkal is lehet majd utazni. A tervezett szupermodern rendszer ráadásul olcsóbb, de legalábbis nem drágább, mint a kártyaalapú rendszerek, ugyanakkor rugalmasabb, nyitottabb. Utóbbi azt jelenti, hogy hosszú távon fejleszthető, és támogatja a különböző rendszerek közötti átjárhatóságot is.

Százmilliárdokat hozhat, ha javul a digitális írástudás

A hazai IT-piac jó esetben is csak stagnál, a vállalatok között egyre jobban élesedik a verseny. A külföldi terjeszkedés lehetősége emiatt különösen előtérbe került az iparág vállalatainál. A hazai működési környezet rendkívül kockázatos, a feltételek korántsem ideálisak. Ebben a helyzetben a digitális írástudatlanság csökkentése és például a 4G hálózat fejlesztése még nagyobb kihívást jelent, pedig előbbi több száz milliárd forinttal növelhetné a költségvetést évente. A tudástőke itthon tartása, az "agyelszívás" megakadályozása is fontos ahhoz, hogy a Magyarországon húzóágazatnak számító IT-szektor ne sorvadjon el. A témában Budafoki Róbertet, a T-Systems Magyarország vezérigazgatóját kérdezte meg a Portfolio.hu.

Így végezné ki a készpénzt az MNB

Radikálisan korlátozó, szigorúan előíró és kedvezményekkel ösztönző javaslatokkal is előállt az MNB az idei fizetési rendszerről szóló jelentésében, hogy minél többen és minél többször használjanak elektronikus fizetési módokat a készpénz helyett. A jegybank évek óta küzd ezért a célért, mivel optimális esetben becsléseik szerint évente több mint 100 milliárd forint lenne megtakarítható a készpénzmentesítéssel. Az MNB szerint a készpénzes fizetésekre felső határt kellene meghatározni, a kártyaelfogadást kötelezővé kellene tenni, a bankközi jutalékot már 2014 elejétől korlátozni kellene. A sárga csekk is főellenség, az elektronikus számlafizetést lehetővé tévő rendszerek segíthetnek a legyőzésében.

Világelsőként nálunk vezetik be az új banki rendszert

A Citibank Magyarországon vezette be elsőként a világon új, egységesített platformon futó, globális Citi IT-rendszerét. Jon Wiggins, a bank Magyarországot és Csehországot felölelő közép-európai lakossági üzletágának vezetője arról számolt be, hogy a fejlesztés nyomán két hónap alatt duplájára nőtt a mobilbanki használat a pénzintézetnél. Jon Wigginst az okosfiókokról, a hagyományos fiókhálózatok sorsáról és a bankok közösségi médiában való megjelenéséről is megkérdezte a Portfolio.hu.

Hogyan került bajba a Visa?

A Visa Europe Magyarországon évről évre jelentős piacot veszít, több mint 1 millióval csökkent a Visa-kártyák száma az elmúlt 3 évben. A magyar kártyapiacon különösen nehéz helyzetbe került a társaság az Európai Bizottsággal korábban kötött megállapodása következtében. Hogy milyen kilátásokkal számolnak a magyar piacon, arról Mark Antipof, a Visa Europe növekedési és fejlődő piacokért felelős ügyvezető igazgatója beszélt a Portfolio.hu-nak. A Visa újdonságnak számító kijelzővel és billentyűzettel felszerelt bankkártyájáról, és a kártyapiaci innovációk jövőjéről, a mobiltárca sarc európai bevezetéséről is megkérdeztük a régiós vezetőt.

Így hárították át a bankok a tranzakciós illetéket

A bankok a háztartásokra 80-90, a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át a tranzakciós illetéket az MNB kedden kiadott tanulmánya szerint. Jó hír, hogy a pénzintézetek mindezt az elektronikus csatornák készpénzzel szembeni előnyben részesítésével tették. A bankok arról panaszkodnak, hogy a legnagyobb ügyfeleik a deviza tranzakcióikat egyre többen külföldre helyezik át az illeték bevezetése miatt. Az MNB szerint ez még nem látszik a számokon, szerintük az illeték hatásait hosszabb távon érdemes vizsgálni. Elemzésünkben megvizsgáltuk a már rendelkezésre álló tranzakciós adatokat.

Egyre több magyar fizet a titokzatos kóddal

A mobilfizetési megoldások tárháza rendkívüli mértékben bővül, a már lassan régimódinak számító sms-el való fizetéstől kezdve érintésmentes és QR-kódos okostelefonos tranzakciókat is lehet már kezdeményezni. Azonban míg a magyar NFC-s mobiltárca tesztelése csak idén nyáron várható, a MasterCard Mobile (MCM) QR-kódos megoldása már több mint másfél éve elérhető. A két alkalmazás azonban sokkal kevésbé vetélytársa, mint inkább kiegészítője egymásnak. Mire jó a QR-kód, és hogyan lehet fizetni vele?

Ahogy mi találkozunk velük - A magyar bankok számokban

A magyar bankrendszer infrastruktúrája az elmúlt 5 évben alig növekedett, mivel a bankok a pénzügyi válság, a különadók és a tranzakciós illeték terhe miatt költségcsökkentő lépésekre kényszerültek. A pénzintézetek a veszteségek ellenére is próbálták megőrizni a már kiépített hálózatukat, ugyanakkor az idén már harmadik éve tartó veszteséges időszak egyre inkább érezteti hatását a bankok infrastruktúrájának méretén. A fiókok, banki alkalmazottak és a bankautomaták száma összességében csökkent, a bankkártyáknál stagnálás volt tapasztalható, viszont a POS-termináloknál egyenletes tempójú növekedés látható.

Hemzseg a történelmünk a virtuális szuperpénzektől

A Bitcoint övező felhajtás a már egyébként is kedvelt virtuális pénznemet az abszolút első helyre emelte az alternatív digitális fizetőeszközök képzeletbeli rangsorában. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem ez az első, és nem is az utolsó virtuális fizetőeszköz, amely valaha létezett. Az internet hőskorában is használtak virtuális pénznemeket, és jelenleg is több riválisa van a Bitcoinnak. Ahogyan az a technológiai újításoknál tipikusan megfigyelhető, nem mindig az eredeti találmány lesz a végső befutó. Mitől egyedi a Bitcoin, és mi az, amely az abszolút elsőségét fenyegeti?

Üzlet határok nélkül - Robbanásszerűen terjed az online fizetés

Az elektronikus kereskedelem egyre nagyobb teret hódít, az utánvétes fizetés azonban már "kőkorszakinak" számít, ráadásul számos kockázattal is jár. Az egyszerű és kényelmes online kártyás fizetés létrejöttéhez azonban számos szereplő összehangolt tevékenységére van szükség. Kik és hogyan biztosítják a vásárlóknak ezt a fizetési módot?

Nap mint nap használjuk - Mégis mi folyik a kijelző mögött?

Heves társadalmi és szakértői vita övezi a bankkártya-piac körüli terveket, hisz a változások szinte mindenkit érintenek majd. A kártyás fizetések terjedése a készpénz rovására ugyanis jelentős, akár több tíz milliárd forintos megtakarítást is hozhat éves szinten. A kereskedők magas díjakat fizetnek a kártya elfogadásáért, ami hátráltatja az elfogadói oldal fejlődését. A boltosok által fizetett kereskedői jutalék nemcsak a bankok pénztárába kerül, hanem ezzel fedezik a POS-terminálok bérlését, üzemeltetését is. De mit is kell tudni ezekről a hétköznapjaink részévé vált eszközökről?

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility