• Megjelenítés
Turzó Ádám Pál

Turzó Ádám Pál

elemző

Ádám a Portfolio-nál a pénzügy divízió tagjaként a pénzügyi informatika/fintech területért felelős elemzőként dolgozik, kiemelten foglalkozik a bankszektor digitalizációjával, az elektronikus fizetések jövőjével, a nemzetközi fintech trendekkel. 2016-ban Junior Prima díjat kapott. Az újságírás mellett a konferenciaszervezés tartalmi részében is aktívan részt vesz, valamint 4 évig címlapszerkesztőként hangolta össze a szerkesztőség munkáját. Előbb a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociológia BA, majd a Közgazdaságtudományi Karán pénzügy mesterszakon szerzett diplomát.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 547

Kissé fapados, de ontja a milliárdokat az e-útdíj rendszer

A 2013 elején elbukott nyilvános tender után a magyar e-útdíj rendszert végül az eredeti határidőre, házon belül oldotta meg a kormányzat, egy kisebb magyar cég közreműködésével és állami háttérrel. A HU-GO rendszer a kezdeti nehézségeken túllendülve a kényelmetlen viszonylati jegyes megoldás ellenére termeli a milliárdokat a költségvetés számára. Az olcsó, de kissé fapados rendszernek azért vannak hiányosságai: a fuvarozók elsősorban az útvonaltervek rugalmasabbá tételét és a környezetvédelmi szempontok erőteljesebb érvényesülését várnák el a rendszertől. De talán még ennél is élesebb kritika, hogy szerintük ez a rendszer sosem volt arányos a megtett úttal, hiszen a mai napig nem kilométer-arányos, hanem szakasz-arányos.

Hamarosan betörhetnek a robotok a magyar tőzsdére

Nemrég a magyar tőzsdén és a brókercégeknél is megtörtént az átállás az új kereskedési rendszerre, a Xetrára. Az új rendszer gyorsasága és robosztussága, valamint az elérhetővé vált gyorsabb adatkapcsolat révén az algoritmus alapú robotkereskedést is támogatja. A BÉT azonban nem kizárólag IT-projektként kezeli az átállást, a tőzsde kereskedési szabályzata is megújul. A Xetra bevezetésében kulcsszerepet játszó informatikai fejlesztő cég, a Dorsum IT-igazgatója szerint az árjegyzői modell kialakítására még körülbelül másfél évet kell várni. Csorba Gyula azt is elárulta, hogy az átállás költségei miatt a sokak által várt brókerpiaci konszolidáció elmaradt. A projekt során megszerzett tudást felhasználva külföldi piacokon is szerencsét próbál a magyar cég.

Mennyit ér valójában a Bitcoin?

Az utóbbi időben egyre többen beszélnek lufiról a Bitcoin kapcsán, sokak szerint túlértékelt a legkedveltebb virtuális pénz. Alan Greenspan korábbi Fed elnök szerint például a Bitcoinnak nincs belső értéke. A Bank of America elemzői viszont úgy gondolják, hogy igenis léteznek olyan fundamentumok, amelyek alapján megbecsülhető a Bitcoin fair értéke. Szerintük az 1300 dolláros Bitcoin árfolyam lehet hosszabb távon fenntartható szint. Számításukhoz a virtuális pénz elszámolási egységként és értéktárolóként betöltött funkcióinak becsült értékét vették alapul.

Lufi vagy nem lufi a Bitcoin? - Ez itt a kérdés

A BTC árfolyamának grafikonja kísértetiesen hasonlít a világ egyik "protolufijára", a tulipán-mániaként ismert árfolyambuborékra. De tényleg csak egy lufiról lenne szó? Október elejétől tartó szárnyalása óta a Bitcoin árfolyama körülbelül 10-szeresére emelkedett, ez azonban oda vezetett, hogy a hackerek is megsokszorozott erővel támadtak a BTC-tulajdonosokra. Több Bitcoin-tárca szolgáltató ügyfeleitől loptak el a virtuális pénzből dollármilliós nagyságrendű összegeket, de ennél kevésbé kidolgozott módszerekkel is megrövidítik a BTC-t használókat. Eközben a szabályozók is egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a szuperpénz felé, és a kereskedők is megtartották az idén második alkalommal megrendezett Bitcoin fekete pénteket. Az is kiderült, hogy a Bitcoin egyik őse, az E-gold is a legkedveltebb virtuális pénz babérjaira törhet. A Bitcoin körüli események billenthetik a fel- vagy leértékelődés felé a mérleget.

Itt az újabb világméretű botrány - Mit manipulálnak még?

A Libor, a devizaárfolyamok és a jelzálogpiaci manipulációk után egy újabb világméretű pénzügyi botrány rengetheti meg a pénzintézeteket: a jelek szerint manipulálhatják az arany árfolyamát is. A londoni fixing benchmarkok az arany derivatív pénzügyi termékeinek árazásában számítanak viszonyítási alapnak, ezeket manipulálhatták a piacokon. Az egyik brit pénzügyi felügyelet, az FCA, és az amerikai határidős piaci felügyelet is vizsgálódik az ügyben. A piacmozgató amerikai makroadatok idő előtti kiszivárgására utaló jelek is meglátszanak a grafikonokon, az FBI erről készített jelentése is meglepő eredményekkel záródott. Sőt, a fontos adatokat a New York Post szerint már a kormányzati hivatalokban, a közzétételük előtt is meghamisítják.

Nálunk ingyenes lesz, külföldön egész iparág épül a készpénzfelvételre

A világon gombamód szaporodnak az ATM-ek, és dinamikusan nő a készpénzfelvételek aránya is. Az automatákat azonban a bankok helyett egyre inkább kifejezetten az üzemeltetésükre szakosodott cégek kezelik, sőt, a nem banki tulajdonban lévő ATM-ek üzemeltetésére komplett iparág épült. Eközben Magyarországon ezt a tevékenységet kormányzati eszközökkel teszik jövő februártól az ügyfelek számára szinte teljesen ingyenessé: az automatákkal eddig piaci alapon jól ellátott lakosságot azonban több kellemetlen meglepetés is érheti emiatt. Például más bankolási díjak emelkedhetnek, és csökkenhet a hazai ATM-hálózat is.

Meggyűlhet a bankok baja a kormány tervével

A törvényjavaslat formájában már benyújtott, havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel és a - jelenleg még csak tervek szintjén létező - kártyás fizetések tranzakciós illeték mentessé tétele nettó 30 milliárd forintos bevételkiesést jelent majd a bankoknak. Az ingyenességet kérvényezők hada próbára teheti a bankok fiókhálózatát, ami az adminisztratív költségek és a saját jogon beszedett készpénzfelvételi díjak kiesése mellett komoly fejfájást okozhat a bankoknak. Rogán Antal indoklása szerint az adóterheket is meghaladó mértékű ügyféldíj-emelések miatt kerül sor az intézkedésekre, pedig a számok ezt a kijelentést nem igazolják. Az ügyfelek már most mozgolódnak, de valószínűleg csak hosszabb távon látszanak majd meg az intézkedések hatásai a pénzügyi szokásokon: az online kártyás fizetések előretörése várható a csoportos beszedések és az átuatálosok rovására.

Megint eldurrant egy Bitcoin-lufi - Mi áll a háttérben?

Feltalálása óta hullámvölgyek és hegycsúcsok övezik a Bitcoin történetét, az elmúlt hetekben újra egy Mount Everestet hozott létre a digitális arany árfolyama. Mindenkori csúcsát megközelítve alig három hét alatt 230 dollárig ralizott a legkedveltebb virtuális pénz, a lufi azonban úgy tűnik megint kipukkant: jelenleg már csak 190 dollár körül jár a BTC jegyzése. A Silk Road FBI általi lerohanása újra a figyelem középpontjába helyezte a Bitcoint: a digitális arany új hívei repíthették egekbe az árfolyamot. A kínaiak is ráleltek a BTC-re, ami ugyancsak a buborék kialakulását segítette. Mi történt a Bitcoinnal?

Az okostelefon váltja fel a bankfiókot? (Interjú)

Meglepő módon a fejlett világban lassabban, Afrikában és általában véve a fejlődő országokban viszont robbanásszerűen terjed a mobilbankolás. Utóbbiakban létfontosságú eszköz a bankolásban a mobiltelefon, hiszen itt szinte teljesen kiépítetlen a banki infrastruktúra. Magyarországon és a nyugaton a mobilbankolás inkább azokban az élethelyzetekben hasznos, amikor nincs idő PC-n vagy egy fiókban bankolni. Az értékpapír-kereskedelem is helyet követel magának a mobil felületen, emellett a hordható technológiák, például az okosórák is elláthatnak majd banki funkciókat, ha széles körben használatosak lesznek. Interjú Forrai Péterrel, az OTP Bank Elektronikus Banki Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Egekben a banki költségek - Adószedővé silányították a bankokat

Az elmúlt két és fél évben látványosan emelkedtek a bankolási költségek, az egyre magasabb díjakon keresztül a bankok jórészt az ügyfelekkel fizettetik meg az illetékterheket. A lakosság és a vállalatok egyre inkább megérzik a bőrükön a növekvő pénzforgalmi és tranzakciós költségeket, ennek ellenére alig változtattak átutalási szokásaikon. 2010 óta a maginfláció ötszöröse a pénzügyi szolgáltatások inflációja. Ez meglátszik a bankszektor növekvő díj- és jutalékbevételein is. Három év alatt 17, egy év alatt pedig 30 százalékkal nőtt a bankszektor pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétele, ám a növekményt a költségvetésbe kell befizetniük.

Tömeges bankfiók-bezárások a láthatáron?

A bankok arcának tekintett bankfiókokhoz köthető költségek a kereskedelmi banki kiadások több mint felét teszik ki. Érzékeny kérdés a bankoknak a fiókok bezárása, pedig a hálózatok a fejlett világban fenntarthatatlanul nagyok. Magyarország ráadásul a bankfiókokkal leginkább ellátott országok közé tartozik. A digitális csatornák kihasználása mellett egyes túl jól ellátott országokat leszámítva mégsem a fiókok bezárására, hanem azok átalakítására lehet szükség.

Magyarországon a készpénz úr - 13 év kell a fordulathoz

A kártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan növekvő trendet mutat, de még mindig háromszor több készpénzt vesznek fel a magyar kártyatulajdonosok, mint amennyit a plasztikokkal költenek. A fordulatra a az elmúlt három év trend folytatódását alapul véve még legalább 13 évet kell várni. A fizetési szokások drasztikus megváltozását nem, de a fejlődés felgyorsítását talán az érintésmentes kártyás fizetéstől és az online vásárlásoktól lehet várni. A POS-terminálok már több mint negyede, a kártyák viszont alig 15 százaléka támogatja az érintésmentes technológiát.

Az FBI lecsapott, a Bitcoint bezúzták - Mi lesz a szuperpénzzel?

Tegnap az FBI, az Amerikai Igazságügyi Minisztérium és több más hatóság lecsapott a Silk Road nevű online piactérre, ahol a vád szerint többek között droggal, hackerszolgáltatásokkal és illegális gyógyszerekkel üzleteltek. Mivel a kereskedés nagyrészt Bitcoinban folyt, és 3,6 millió dollárnyi BTC-t lefoglaltak, a virtuális pénz kurzusát bezúzták. A hírre 140 dollárról 110 dollárig ütötték az árfolyamot. Mi lesz a Bitcoinnal hosszú távon? Leáldozóban a virtuális készpénz tündöklése, vagy a sikersztori még csak most kezdődött el?

Bankkártya-forradalom a világban - Mi a kőkorszakba készülünk?

Négy év alatt közel harmadával nőtt az elektronikus tranzakciók száma a világban, ami sok országban forradalmi változásként jelentkezett. Magyarországon is egyre nagyobb az elektronikus tranzakciók jelentősége, ugyanakkor a havi kétszeri készpénzfelvétel ötlete a trend visszafordulásával fenyeget. Mindenütt csoportos beszedések váltják fel a csekkeket, a plasztikok még a fejlődő országokban is hódítanak. Egyre terjednek az alternatív, digitális fizetési módozatok is, amihez képest a készpénzhasználat támogatása a kőkorszakba vinne vissza.

A kártyaszabályozás évi hatmilliárdos bukó lesz a bankoknak

Pénteken a PSZÁF-MNB összeolvadásáról szóló salátatörvény egyik eldugott paragrafusában jelent meg az a fontos javaslat, amely összességében évente körülbelül 6 milliárd forintos bevételkieséssel is járhat a hazai bankok számára. A belföldi kártyás tranzakciókra vonatkozó interchange díjak korlátozása ugyanis ennyivel csökkenti szektorszinten a kereskedőktől az elfogadásért cserébe beszedett díjakat. Ha ezt a bevételkiesést a bankok teljesen áthárítják a kártyatulajdonosokra, akkor 6-700 forinttal drágulhatnak az éves kártyadíjak. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a megemelt tranzakciós illeték és az új szabályozás hatására díjköteles lesz a kártyahasználat. Ez pedig fájni fog az ügyfeleknek.

Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert?

A pénzügyi válság kitörése után, 2009-ben a Bitcoin feltalálásával kiszabadult a szellem a palackból: az emberiség többé már nem fogja elfelejteni, hogyan kell egy központi felügyelet nélküli virtuális pénzt létrehozni. Blummer Tamás Bitcoin szakértő szerint csak idő kérdése, hogy a pénzügyi rendszer jelenlegi formáját mikor söpri el a virtuális szuperpénz. A szakértő 16 éves bankári pályafutását adta fel saját Bitcoinnal foglalkozó szoftverfejlesztő vállalkozása megalapításáért, amely a közönséges cégeket hivatott összekötni a BTC-hálózattal. A már valódi készpénz formában is létező "digitális arany" sikertörténete még nem fejeződött be, hanem éppen csak elkezdődött? Jönnek a következő Bitcoin lufik? Lehet-e a BTC-t hamisítani? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Új világ jön - Mi lesz a bankkártyákkal?

A nemrégiben kiszivárgott, majd az Európai Bizottság által közzétett rendelettervezet szerint a kártyás fizetések után beszedett bankközi jutalékokat jelentősen korlátozzák Európában. Ezzel a bizottság szerint csökkenhet a kereskedők által a kártyaelfogadásért fizetett díj mértéke, ami az elektronikus fizetési módok terjedését segítheti. Ahogyan arról korábban is írtunk, az MNB is ehhez hasonló szabályozásra készül. A MasterCard Europe igazgatóját, Hemberger Andrást kérdeztük meg, milyen hatással lehet a szabályozás a kártyapiacra. A szakember szerint elképzelhető, hogy a tranzakciós illeték megemelése és az interchange szabályozás együttesen azt eredményezi, hogy a kártyás vásárlások egyre szélesebb körben díjkötelesek lesznek. Eközben elindult a magyar mobiltárca tesztje, az első tapasztalatok biztatóak. Ráadásul megtudtuk: akár a BKK készülő e-jegyrendszerével is összehangolható lesz a mobiltárca.

Fogy a bankok türelme Orbánnal szemben

A végtörlesztés, az árfolyamgát, a rendszerben hagyott különadók és a megemelt tranzakciós illeték tetejébe egy újabb devizahiteles mentőcsomag terhét kapják a nyakukba a Magyarországon működő pénzintézetek. Különösen a külföldi tulajdonú, egyébként is tőkehiánytól szenvedő pénzintézetek vezetői viselik ezt nehezen, az elmúlt hetekben sorra fakadtak ki a bankvezérek. Az újabb devizahiteles csomag akár több száz milliárd forintos veszteséget is okozhat a bankszektornak, ebben az esetben több bank újabb tőkeemelésre kényszerülhet. A tárgyalások folynak a Bankszövetséggel az ügyben, de nem túl bíztató a bankok számára, hogy Rogán Antal szerint ősszel érdemi lépéseket tesznek, ha van megegyezés, ha nincs. Friss számításaink szerint, ha minden teher a bankokra hárulna, a devizahitelek kivezetése akár 600 milliárd forintba is fájhat a pénzintézeteknek.

A fél világ csodájára jár a pesti e-jegyrendszernek

A BKK olyan elektronikus jegyrendszer bevezetésére készül, amely még nemzetközi összehasonlításban is nagy dobásnak számít. Az érintésmentes kártyás fizetés lehetősége a tömegközlekedésben már sok országban és fővárosban elérhető, azonban szerver alapú megoldás csak Londonban működik egyelőre. Ennek a legfőbb újdonsága, hogy bankkártyákkal is lehet majd utazni. A tervezett szupermodern rendszer ráadásul olcsóbb, de legalábbis nem drágább, mint a kártyaalapú rendszerek, ugyanakkor rugalmasabb, nyitottabb. Utóbbi azt jelenti, hogy hosszú távon fejleszthető, és támogatja a különböző rendszerek közötti átjárhatóságot is.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megbukott Bassár el-Aszad, elfoglalták a lázadók Szíria fővárosát
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility