Weinhardt Attila

2016. július 31. 13:37 | Weinhardt Attila

Itt a fordulat: törölte a kormány az M1-es és M7-es kiszélesítési tervét

"A Kormány visszavonja az egyes kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházások előkészítésének forrásigényéről szóló" egyik friss kormányhatározat táblázatának 3. és 4. sorát - többek között ezt a szűkszavú mondatot is tartalmazza egy péntek esti kormányhatározat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy azt a csak néhány napja meghozott határozatot vonja vissza, ami az M1-es és M7-es autópálya kétszer háromsávosra kiszélesítéséről szólt. Más közútfejlesztések határozatait is visszavonta most a kormány, illetve tételesen rögzítette, hogy egyes vidéki városokban és országosan pontosan mely projekteket támogatja EU-s pénzből, illetve melyeket a központi költségvetés terhére. A legfrissebb lista szerint összesen 108 közút és vasútfejlesztést támogat a kormány uniós pénzből és ezen rajta van a budapesti hármas metró felújítása is 137,5 milliárd forintos tervezett uniós támogatással, de számos további nagyberuházást is megtalálunk.

2016. július 11. 17:45 | Weinhardt Attila

Súlyos EU-milliárdokat bukik a régió, Magyarország megmenekült

Lengyelország és Románia akár 5-5 milliárd eurót, Csehország pedig közel 3 milliárdot is bukhat a 2007-2013-as uniós ciklus keretéből, mivel az EU-pénzek kifizetése terén elég rosszul álltak tavaly év végén - derül ki a meglepően negatív kép a KPMG régiós elemzéséből. Az anyag egyúttal megerősíti azt, amit már mi is számos alkalommal írtunk: Magyarország nagy valószínűséggel elkerüli az előző uniós ciklusra a forrásvesztést, mivel bőséges plusz pályázati számlaállományt képzett a brüsszeli vitás ügyek elrendezésére. Ennek mértéke 11% volt az anyag szerint, amellyel megvertük a régió 10 másik országát. Nemcsak ebben vertük a régiós mezőnyt, hanem a kifizetett uniós források egy főre vetített állományában is, hiszen az anyag szerint elméletileg minden magyar ember kb. 880 ezer forintnyi EU-támogatásnak örülhetett.

2016. július 08. 11:48 | Weinhardt Attila

Visszavonta a gigantikus pénzt a Balatontól a kormány - Miért?

Legalább 500 milliárd forintnyi uniós pályázat sorsát érinti az a csütörtök délután megjelent kormányhatározat, amely a turizmusfejlesztés céljára felhasználható EU-s források összehangolásáról szól és amely indoklás nélkül visszavonta a Balatonnak tavaly télen rögzített 312,5 milliárd forintnyi forrást is. Könnyen lehet, hogy minisztériumok közötti hatalmi harcok és üzleti körök nyomása áll a háttérben azzal együtt, hogy az egész országban egységesen akarja kezelni a turizmus fejlesztésére szánt forrásokat a kormány és ebből még a példátlanul egységes balatoni fejlesztési keretet sem engedi kilógni. Mindenesetre az újabb irányváltás és a turizmusfejlesztési keretrendszer kialakítása tovább csúsztathatja az ilyen célokra szánt pályázatok meghirdetését és így a pénzek kifizetését is. A balatoniakat meglepte a kormányhatározat, a Turisztikai Ügynökség viszont közölte: a rendelet a turizmusfejlesztésre felhasználható uniós források összehangolását szolgálja, a Balaton fejlesztésére biztosított pénzt koncentráltan a turizmusfejlesztésre, a turisztikai kormánybiztosság koordinálása mellett kívánja elkölteni a kabinet.

2016. július 06. 19:01 | Weinhardt Attila

Rágyorsítanak Balogék az EU-pénzek kifizetésére

Az eddig tervezett 900 helyett közel 920 milliárd forintnyi humánerőforrás fejlesztési uniós pályázatot hirdet meg az Emberi Erőforrás Minisztériuma a most módosított menetrend alapján és ezzel is igyekszik közelíteni az éves kifizetési céljához - derül ki a Portfolio vizsgálatából. A megemelt pályázati meghirdetés azért is szükséges, mert eddig az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program áll a legrosszabbul a nagy pályázati keretek meghirdetésében, igaz a kifizetések terén nem olyan rossz a helyzet.

2016. július 05. 16:45 | Weinhardt Attila

Padlógázra lépett a kormány az EU-pénzeknél

Az idei év legkevesebb új uniós pályázatát hirdette meg júniusban a kormány mindössze 80 milliárd forintos keretösszeggel, de közben a kifizetések már az előző ciklus erősebb hónapjait idéző 191 milliárd forintos ütemre ugrottak - derült ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. Utóbbit a nyertes cégek százai érezhették meg a lazuló előleg-kifizetési szabályoknak is köszönhetően és összesen már közel 150 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési EU-támogatás landolt náluk. Ez jól jön nekik, illetve a Brexit árnyékában a kormánynak is, hiszen a gyászos első negyedév után segít a gazdasági növekedés élénkítésében is. A következő hónapokban a kifizetések várhatóan ugrásszerűen tovább nőnek, hiszen a megítélt támogatások összege már 1900 milliárd forint közelében jár, de továbbra is veszélyben van az éves kifizetési cél, hiszen annak még csak 12%-ánál járunk félévkor.

2016. június 21. 16:10 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Elkényelmesítenek az itthoni EU-pénzek, de itt az új lehetőség!

Egy fiatal salgótarjáni cukrász ugyanúgy tud nyerni támogatást, mint az okos szemüveget pilótáknak kikísérletező start-up vállalkozó - érzékeltette a közvetlen brüsszeli forrásokban rejlő nagy lehetőségeket a Portfolio-nak adott interjúban Kiss Antal. A Magyar Fejlesztési Központot miniszteri biztosként vezető szakember tapasztalata szerint egyre többen panaszkodnak arra, hogy "a magyarországi operatív programok az elmúlt nyolc-tíz évben nagyon elkényelmesítettek bennünket, mert egy meglévő struktúrára kell gyorsan, szinte futószalag-szerűen beadni a pályázatokat". Ezzel szemben a közvetlen brüsszeli források elnyeréséhez nagyon alapos elemző-tervező munka kell, de mivel tengernyi ilyen pénz vár gazdára, így érdemes alaposan körbenézni. Ebben segít egy áttekinthető weboldal, amelyre két napon belül magyarul felkerülnek a Brüsszelben megjelenő kiírások. A magyarok egyébként nagyon sikeresek ezek elnyerésében, már jóval több, mint 15 milliárd forint landolt itthoni intézményeknél és cégeknél.

2016. június 20. 18:14 | Weinhardt Attila

Hidegen hagy a Brexit? - Pedig több négyes metró árát is elbukhatjuk

A legjobb esetben csak a 2021 utáni EU-forrásainkat apasztaná a brit kilépés, míg a legrosszabb esetben akár 1200 milliárd forintot is elveszíthetnénk már a 2014-2020-as ciklus uniós pénzeiből - derül ki a Portfolio forgatókönyv elemzéseiből. Bár rengeteg a nyitott kérdés, de az biztos, hogy ha tényleg a kilépésre szavaznak most csütörtökön a britek, akkor az EU közös kasszájából elhozható forrásokra is kiemelten kell figyelnie Magyarországnak. A keret ráadásul tovább is apadhat menetközben, ha a menekültválság kezelésére is elvennének tőlünk pénzeket. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a magyar kormány nem csak a gazdaság felpörgetése és saját politikai érdekei miatt igyekszik az EU-pénzek minél gyorsabb kifizetésére, hanem a dezintegrációs jelek miatt legalább ilyen súllyal esik latba az a szemlélet, hogy addig hozzuk el a pénzeket Brüsszelből, amíg lehet és annyit, amennyit lehet.

2016. június 13. 13:26 | Weinhardt Attila

Új trükköt talált ki a kormány, de ez nem segít rajtunk az idén

Az idei uniós támogatás-kifizetési számokat nagyon durván megtolhatják az új előlegfizetési szabályok, ám ezek a 2016-os növekedésélénkítést nem igazán segítik majd - ez a kép rajzolódik ki a kkv-k számára 50%-ra, a kincstári körben 100%-ra emelt új előleg-szabályok alapján. Mindez azzal magyarázható, hogy a magasabb előleg nem feltétlenül kerül ki idén a gazdaságba, hiszen a nyertes projektek megvalósításához továbbra is ugyanannyi idő kell. Közben viszont lesz némi kamatbevétele azoknak a szereplőknek, akiknek a számláján ott parkol az államtól megkapott megemelt előleg.

2016. június 10. 13:23 | Weinhardt Attila

Már 300 magyar céghez elért Juncker keze

A közeljövőben egy több tízmillió eurós hitelszerződést írhat alá Magyarország az Európai Beruházási Bankkal gyermekellátási és oktatási infrastruktúra finanszírozására és rövidesen megnyílhat egy új EIB-iroda is Budapesten - jelezte egy mai oktatási-beruházási konferencián tartott beszédében Baranyay László. Az Európai Beruházási Bank alelnöke beszédében többször is célzott arra, hogy szoros az összefüggés az ország gazdasági növekedése, felzárkózása és az oktatásra-képzésre költött pénzek között és emlékeztetett arra, hogy az EIB kész az ilyen projektek finanszírozására, hiszen 2014-ben és 2015-ben is több mint 4-4 milliárd eurót fordított erre. A konferencián kiderült, hogy már több mint 300 magyar kkv is érzi a Juncker-tervnek becézett program hatásait. A konferencián felszólalt Navracsics Tibor uniós biztos is:

2016. június 10. 10:53 | Weinhardt Attila

1700 milliárdot is leköthet Orbán vidékjáró körútja

Akár az 1700 milliárd forintot is elérheti a Modern Városok Program 23 állomásának teljes fejlesztési keretösszege, amelynek minél nagyobb részét EU-pénzekből tervezi finanszírozni a kormány erős költségkontroll mellett - mondta el a Portfolionak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese azt vázolta, hogy a program az idei és jövő évi előkészítés után igazán csak 2018-ban pörög fel, ami meg is látszik majd az állami költségvetés megfelelő soraiban. Még ezt megelőzően akár több százmilliárdos többlet deficitet okozhat azonban az, hogy Brüsszel nem fizeti ki az idehaza megemelt előleg számlák teljes egészét. Ezt a terhet bevállalja a kormány, hogy tudatosan versenyelőnyt adjon a nyerteseknek és így könnyebben, gyorsabban meg tudják valósítani a projektjeiket.

2016. június 09. 12:38 | Weinhardt Attila

Már a kormány is bízik: lesz 2020 után is uniós pénzeső

Az Európai Bizottság alelnökének múlt heti kijelentése után úgy tűnik, hogy már a kormány is jobban bízik abban: 2020 után is lesznek még uniós támogatások Magyarországon, még ha azok mérete és szerkezete meg is változik - ez rajzolódik ki két kormányzati gazdaságpolitikusnak egy budapesti konferencián elmondott mai beszédéből. Az eseményen azonban újabb rendkívül fontos jelzés is elhangzott egy vezető brüsszeli döntéshozótól: 2020 után szinte csak visszatérítendő uniós forrásokra számíthatnak a kis- és középvállalkozások, részben azért, mert a vissza nem térítendő források túlzott függőséget okoznak, illetve nem segítik elő a versenyképesség növelését. A konferencia délutáni szakaszában az NGM államtitkára azt jelezte: valószínűleg az egész EU-ban nálunk a legmagasabb a visszatérítendő pénzügyi eszközök aránya a gazdaságfejlesztési programokon belül:

2016. június 09. 11:15 | Weinhardt Attila

Huszáros kifizetési hajrával hozható az idei év

Az év végéig kitartó hajrával elérhető, hogy drasztikusan emelkedjenek a gazdaságba kerülő uniós támogatások, és így a második félévi GDP-gyorsulással elérhető a 2 százalék körüli éves átlagos teljesítmény - vetítette előre a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azonban három területen is lát kockázatokat arra, hogy a kifizetések fel tudjanak gyorsulni, így a hivatalok bürokratikus ügyintézésében, az új állami pályázatértékelői rendszerben, illetve a közbeszerzési szabályokban is, noha az utóbbi kettő célrendszerét egyébként kifejezetten támogatja. Krisán erőteljes állami-szabályozói fellépést sürget azokkal szemben, akik az egyébként vonzóra sikeredett uniós pályázatokon megpróbálnak csalni, felveti a magyarországi nagyvállalatoknak, illetve a szolgáltató szektornak szóló támogatási konstrukciók megfontolását, illetve kifejezetten szorgalmazza a kkv-k tőkehelyzetének javítását, ami így a banki hitelképességüket is erősítheti.

2016. május 30. 14:14 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Példátlan ingyenhitel Magyarországon - Mit kell tudni róla?

Elstartolt a napokban a valóban nulla százalékos EU-s ingyenhitel Magyarországon, amelyet akár induló cégek is felvehetnek, így még a jegybank egyébként is kedvező Növekedési Hitelprogramját is túlszárnyalja a lehetőség - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Fontos azonban tudni, hogy az uniós ingyenhitelt szakaszokban, a benyújtott számlák alapján utólag folyósítják az MFB Pontokon keresztül, így bár EU-s pályázatról beszélünk, de szó sincs 50%-os előlegről, így nem lehet vele trükközni és a közpénz lenyúlásán sem érdemes gondolkodni. Mindezek mellett az 1-600 millió forint közötti uniós hitel segít abban, hogy csupán 10-20%-os önerő mellett is nagyon sokféle beruházást meg tudjanak finanszírozni a magyarországi vállalkozások.

2016. május 25. 18:58 | Weinhardt Attila

Közpénzt költesz Magyarországon? - Szigorúbb rendelet jön Lázáréktól

Az új közbeszerzési törvény megalkotása során azt a feladatot kaptuk Lázár Jánostól, hogy "a transzparencia és átláthatóság érdekében tegyünk meg mindent és ennek az egyik szüleménye a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó rendszer létrehozása" - jelezte a köztévé keddi adásában Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára a Portfolio-nak azt is elmondta, hogy a FAKSZ intézményrendszerére vonatkozó végleges keretek a napokban jelennek meg egy új miniszteri rendelet formájában, és az átmeneti időszakhoz képest szigorodnak az akkreditáció megszerzésére vonatkozó feltételek. Ez azért fontos sokaknak, mert aki legalább egy eurót nyert uniós pályázaton, vagy meghatározott értékhatár felett magyar közpénzt költ el, annak kötelező igénybe vennie az országszerte több száz FAKSZ egyikét.

2016. május 21. 16:25 | Weinhardt Attila

Megvívta a 800 milliárdos brüsszeli csatát Magyarország

Összesen mintegy 800 milliárd forintot tesz ki annak a 71 mély- és útépítési szerződésnek a nettó ára, amelyet az aszfaltkeverő ügyben problémásnak talált az Európai Bizottság és emiatt felfüggesztette az ezekre vonatkozó kifizetéseket - derül ki abból a tavaly júliusi levélből, amelyet a közelmúltban hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. A vita lényegét és a levélváltásokat rögzítő dokumentumból megtudtuk, hogy a Bizottság eredetileg 25 százalékos pénzügyi bírságot javasolt kiszabni, míg Magyarország 5 százalékot szeretett volna elérni, de a végső megállapodásig is nagyon kellett volna neki a pénz 75 százaléka. A 800 milliárdos felfüggesztés sokkal nagyobb, mint amiről a minapi aszfaltügyi megállapodás során vitatott számlaállományként hallani lehetett, azaz tavaly nyár óta sokat sikerült "lealkudni" a problémás tételekből és ahogy kiszivárgott: a pénzügyi bírság mértéke is jóval 25 százalék alatti lett.

2016. május 18. 11:06 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Törlik az adószámodat, ha trükközni próbálsz az EU-pályázatokkal

Két durva módszerrel akarja korlátozni a kormány azokat az uniós pályázati nyerteseket, akik rögtön megkapják az 50 százalékos előleget: előre leíratja velük, hogy mikor és mire használhatják a pénzt, ha pedig valaki például a trükkös pénzfelhasználás miatt nem tudja befejezni a projektjét, törlik az adószámát - ez derül ki a 272/2014-es kormányrendelet minap napvilágot látott módosításából. Bár nem biztos, hogy ezek a módszerek valóban megelőzik a visszaéléseket, mindenesetre látszik, hogy ha már ragaszkodik a kormány a kifizetési számokat pörgető magas előleghez, akkor kemény szankciókat is társít a gyorsan folyósított pénzek mellé. Az uniós támogatások felhasználását rögzítő fontos jogszabály rengeteg helyen módosult, az alábbiakban csak a legfontosabb területeket foglaljuk össze, témákba rendezve.

2016. április 30. 16:49 | Weinhardt Attila

Rengeteg pénz tart Magyarország felé - Mit kezdünk vele?

A 2007-2020 közötti két uniós ciklusban Magyarország kapja messze a legtöbb EU-támogatást a saját gazdaságának méretéhez képest, a tavalyi GDP-jének összesen 45 százalékát - mutat rá pénteken kiadott országelemzésében a Nemzetközi Valutaalap. Miközben már a 2007-2015 közötti időszakban is kiugróan sok uniós pénzt kaptunk, mégis inkább romlottak a versenyképességi mutatóink a régiós versenytársakhoz képest, így valami nagyon nem volt rendben a pénzfelhasználás hatékonysága körül. Az IMF két beszédes ábrája arra is rámutat, hogy hol lehettek a gondok. Azt a kormány is többször elismerte, hogy a hatékony felhasználás helyett a teljeskörű pénzlehíváson volt a hangsúly, de hogy ez jó volt-e így és miben lesz-e változás, jövő hétfőn lesz alkalmuk megbeszélni a parlamenti képviselőknek. Orbán Viktor kormányfő ugyanis "nyílt és építő jellegű" parlamenti vitanapot kezdeményezett "a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról" címmel.

2016. április 27. 17:35 | Weinhardt Attila

Feladja extrém pénzköltési tervét a kormány

"A Kormány elkötelezett a 2014-2020-as időszak uniós forrásai döntő hányadának 2018. év végéig történő elköltésére vonatkozó célkitűzése mellett" - olvashatjuk a tegnap este megjelent 2017-es költségvetési törvényjavaslatban, miközben a táblázatok számai alapján ez csaknem lehetetlen. Idén ugyanis a januárban rögzített legalább 2000 milliárdos célhoz képest csak 1432 milliárdos uniós támogatás kifizetéssel számol a nemzetgazdasági tárca, jövőre pedig 2240 milliárdossal, így még egy 3000 milliárdos kifizetéssel sem tudná elkölteni 2018 végéig a 7 éves keret döntő részét a kormány. Eközben jövőre igen jelentős, 1600 milliárdos, tisztán hazai finanszírozású beruházási csomagot látunk, így a 9%-os beruházás-növekedési terv miatt jó eséllyel mindenfelé építkezéseket látunk majd az országban. Ez akár Pest megyére is igaz lehet, hiszen egy eddig be nem jelentett 16 milliárdos kompenzációra is rábukkantunk a büdzsé sorai között.

2016. április 21. 05:26 | Weinhardt Attila

"Remek politikai alkut kötöttem Lázár Jánossal"

Elégedett vagyok azzal a politikai megállapodással, amit a sok éve húzódó aszfaltügyi vitában Lázár Jánossal kötöttem a minapi magyarországi utamon - mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. A 450 milliárd eurónyi EU-támogatásért felelős uniós biztos a 2014-2020-as ciklus gördülékeny magyarországi elindításával is elégedett, de arra figyelmeztetett: legyünk résen az egyes évekre meghatározott programcélok betartásánál. Diplomatikusan megkerülte az érdemi választ arra a kérdésünkre, hogy mit gondol az új állami projektértékelési rendszer felállításáról, de kendőzetlenül kijelentette: a kkv-knak juttatott ingyenpénz helyett a hitelalapú uniós források az igazán hatékonyak. Ezzel együtt azt kérte a magyar kormánytól, hogy fontolja meg egy ilyen uniós kkv-programban való részvételt. Corina Cretu egyébként nagyon várja a kormány elképzeléseit arra a négy nagy kihívásra is, ami a 2020 utáni uniós támogatási politikánál azonosítható.

2016. április 19. 16:49 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Így dől el hihetetlen pénzek sorsa Magyarországon

A Portfolio kalkulációi szerint akár 3000-4000 milliárd forintnyi EU-támogatás sorsa is eldőlhet a következő években annak az új állami pályázatértékelési rendszernek az alapjain, amelyet most állít fel a kormány a sorozatos brüsszeli kritikákra reagálva. Pályázók tízezreinek életét befolyásolja tehát a körvonalazódó új rendszer, amelyet a korábbi értékelési rendszerekkel összevetve azt látjuk, hogy a legnagyobb változás a pályázatértékelők körében jöhet. Törvényileg zárják ki ugyanis a külsős szakértők bevonhatóságát és csak olyan állami alkalmazottak jelentkezhetnek, akik az alapmunkájuk mellett a plusz pénzért cserébe a nemzetbiztonsági megfigyelést is vállalják. Bár ez drasztikus módszernek tűnik, de a jelek szerint a pályázatértékelés egyéb folyamatai nem változnak mélyrehatóan; sőt az új értékelési rendszer az állam berkein belül lebonyolított pályázatokra nem is vonatkozna. Így viszont lényegében egy "féloldalas" rendszerrel reagálunk a brüsszeli kritikákra, és a nemkívánatos befolyásolási kísérletekre.