Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1305

Komoly a helyzet: minden EU-pénzt megtagadhat tőlünk Brüsszel

Több területen is jelentős problémákat lát az Európai Bizottság a magyarországi EU-támogatási rendszerben, amelyekről rövidesen elkészül egy jelentés és ha ez súlyos megállapításokat tartalmaz, akkor az összes uniós támogatás kifizetését automatikusan felfüggeszti Magyarország felé - tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásból. A magyar kormány és a Bizottság között most is zajlanak az egyeztetések, így ez a negatív forgatókönyv még elkerülhető. Ez azonban nem lesz könnyű és ha nem sikerül, akkor két másik forgatókönyv áll elő. Egyik esetben sem jutnánk gyorsan pénzhez Brüsszelből, de az ezekkel járó jelentős átmeneti terheket egyelőre még elbírja a magyar államháztartás. Cikkünk főbb állításaira délután külön reagált nekünk Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese és azt hangsúlyozta, hogy várhatóan a kettes besorolást kapja majd a vizsgált terület, így nem lesz támogatás-felfüggesztés:

Baj van: rengeteg EU-támogatást nem akar kifizetni nekünk Brüsszel

Az Európai Bizottság illetékesei azt közölték a magyar hatóságokkal, hogy ne küldjük ki a bőkezű szállítói előleg rendszerben keletkezett számlákat Brüsszelbe, mert úgysem fogják kifizetni - tudta meg a Portfolio. Becslésünk szerint ez a fajsúlyos vita már most megközelíti a 200 milliárd forintot, és minél tovább pörgetjük itthon a kifizetéseket a mostani jogszabályi keretek mentén, annál nagyobb lesz az az összeg, amelynek az utólagos brüsszeli "behajtása" erősen kérdéses. Mindez egyelőre azért nem okoz komolyabb gondot a magyar államháztartásnak, mert sokkal kisebb a deficit a korábban tervezettnél, de az idő ezen a területen is ellenünk dolgozik.

Hirtelen elkezdte kiszórni az EU-pénzeket a kormány

E hét kedden még csak 530 milliárd forint körül járt az új EU-támogatások itthoni kifizetési számlálója, ma reggelre viszont 650 milliárd forintra ugrott - figyelt fel a Portfolio a hirtelen és nagy mértékű változásra. Részletes vizsgálatunk szerint a 120 milliárdos kiutalás döntő része a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódik, amelyeknél 75%-os, illetve 100%-os támogatói előleget is kifizethet a döntéshozó. Ez így jócskán pörgetni tudja a kifizetési számlálót. Elképzelhető, hogy mindez azzal függ leginkább össze, hogy a harmadik negyedévre előírt kifizetési számokat az utolsó pillanatban még teljesíteni (közelíteni) akarják az illetékesek, hiszen ettől függ, hogy 1-3 havi célprémiumot kapnak, vagy egy fillért sem. Néhány területen még nagyon rezeg a léc, hogy összejönnek-e holnap estig az előírt számok.

Itt a nagy hír: a teljes Pest megyei keretet eloszthatja 2018-ig a kormány

Ha az EU pénzéről van szó, akkor azt elképesztő sebességgel akarja kifizetni a kormány a következő években, ha viszont tisztán a magyar büdzsé terhére megy a támogatás, akkor már jóval óvatosabb az ütemezést illetően - ezt írtuk júniusban arról a kormányhatározatról, amely a kevés EU-pénz miatti 80 milliárd forintos Pest megyei kompenzáció kifizetési ütemezését rögzítette 2016-2021 közöttre. Ehhez képest a napokban teljesen átírta a kormány ezt az ütemezést és így lehetőséget kapott arra a nemzetgazdasági tárca, hogy immár 2018-ig teljes mértékben elossza ezt a 80 milliárdos keretet. Ezt az értelmezésünket meg is erősítette a Portfolio-nak Rákossy Balázs, a tárca uniós forrásokért felelős államtitkára.

Megtudtuk: rendkívül kevés új EU-pénzt kaptunk eddig Brüsszelből

Idén eddig összesen csak 1,4 milliárd eurónyi, 435 milliárd forintnyi uniós támogatást folyósított az Európai Bizottság Magyarországnak, de ebből csupán 3 milliárd forintnyi az a tétel, amit a benyújtott számlák alapján a 2014-2020-as ciklus terhére kaptunk - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Egyelőre tehát rendkívül kevés a számlaalapú kifizetés Magyarország irányába és inkább az uniós előlegekből "élünk", illetve az is kiderült, hogy 190 milliárd forinti aszfaltügyi kifizetésre várunk. Az idei első féléves brüsszeli folyósítás olyannyira kevés volt, hogy 8 éve nem volt erre példa - ez pedig az MNB által éppen ma közzétett fizetési mérleg statisztikákból derült ki.

Veszélybe sodorja Orbán célját az újabb százmilliárdos vitánk?

Legalább 220 milliárd forintnyi uniós támogatás brüsszeli kiutalását akasztotta meg az aszfaltügyi vita újabb felvonása, amely ha nem rendeződik villámgyorsan, akkor érezhetően magasabb államadósság szám lesz a következménye év végén. Kalkulációink szerint ez még nem feltétlenül sodorja veszélybe azt az év végi adósságráta előrejelzést, amelyet a múlt héten már Orbán Viktor kormányfő is bemondott, de az ügy kimenetele és egyéb uniós témák elég sok izgalmat okozhatnak az adósságkezelő háza táján a következő hónapokban.

Levágták a régió EU-pénzeit - Elkezdődött a megtorlás?

Az idei évre rögzítetthez képest 7%-kal 133,8 milliárd euróra vágták le a 2017-es uniós költségvetésben a kifizetési főösszeget - erről döntött tegnap az Európai Unió Tanácsa. A jelentős változtatás úgy jött össze, hogy a legszegényebb EU-s régióknak (köztük a magyaroknak) jövőre kifizethető bizonyos felzárkóztatási forrásokat 24%-kal vágták le, közben viszont a menekültválság terheinek kezelésére az ideinél 25%-kal többet fordíthat jövőre Brüsszel.

Brüsszel segíthet Orbánéknak a választás előtt? - Indulhat a pénzszórás

Arra tehet javaslatot holnap, azaz szerdán az Európai Bizottság elnöke, hogy ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat az uniós deficit- és adósságszámítási szabályoknál, azaz növelné a rugalmasságot és vele együtt a büntetés nélküli költségvetési lazítás mozgásterét is - súgta meg a részletek kibontása nélkül múlt héten a Politico-nak két vezető EU-forrás. Ezzel teljesen összhangban lévő lazítási csomagot szorgalmazott hét uniós tagállam vezetője múlt pénteken éppen akkor, amikor egyébként is világszerte egyre többen beszélnek a fiskális élénkítés szükségességéről. Ha Juncker valóban ilyen javaslattal áll elő holnap, az akár úgy is tálalható, hogy a brüsszeli bürokraták meghallják a nehézségekkel küzdő európai polgárok szavát, ez pedig a populizmus előretörésével és az EU szétesésével kapcsolatos félelmeket is csillapíthatja. Egy ilyen javaslat egyébként a magyar gazdaságpolitika következő évekbeli mozgásterére is igen lényeges befolyást gyakorolna.

Tudta? - Magyarország függ a leginkább az EU pénzcsapjától

Bár tavaly év végével az egész régióban véget ért az előző uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája, a friss GDP-adatok alapján mégis úgy tűnik, hogy ez Magyarországot sújtja a leginkább. Az elapadó EU-források ilyen erős visszahúzó hatása persze nem véletlen, hiszen a térségi országokon belül egyrészt nálunk volt messze a legnagyobb az EU-támogatások felhasználása, másrészt az eleve alacsony beruházási rátán belül messze a legmagasabb volt az EU-forrásokból megvalósított beruházások aránya. Egy ma közzétett elemzés hosszabb távon is borús kilátásokat vázol nekünk, illetve a régiónak, részben az EU-támogatások csökkenése miatt.

Orbán körútja után százmilliárdok mozdulnak meg ősztől

Egy minapi kormányrendelet alapján akár 102 milliárd forintot is kifizethet rövid időn belül a kormány annak a 19 megyei jogú városnak, ahol már járt Orbán Viktor kormányfő a Modern Városok Program keretében - figyelt fel a Portfolio az új jogszabályra. Ezzel párhuzamosan további százmilliárdokat is gyorsan megkaphat ugyanez a városi kör az uniós pályázatok 100%-ra emelt előleg szabályai alapján. Így tehát könnyen oda juthatunk, hogy szükségtelenül sok pénz hullik ősztől ezen városok "nyakába", hiszen a projektjeik előrehaladása még nem indokolná a teljes összegű kiutalásokat. A mögöttes cél az lehet, hogy a gazdasági növekedést minél előbb élénkíteni lehessen, bár jó tudni, hogy ezek nem plusz források, és a gyors kiutalásuk sem igazán segít a növekedésélénkítésben, mivel a projektek megkezdéséhez időigényes közbeszerzések kellenek.

Megtudtuk: így dőlt el 68 milliárd forintnyi uniós támogatás sorsa

Bár 1103 cég ugrott rá a vállalatok kutatás-fejlesztését és innovációját támogató uniós pályázat "vonatára", de a múlt heti eredményhirdetésnél csak 247 örülhetett közülük a döntésnek. Ez igen jelentős rostálásra vall, ami az eredetileg 50 milliárdos keret és a 365 milliárdos együttes támogatási igény mellett érthető is. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére mégis látunk érdekes nyerteseket a listán, így bizonyos körökben háborgó hangokat is hallunk, igaz egy részük összefügghet a nyeretlen projektjükkel. A Portfolio információi szerint a győztesek listáját egy ötfős bizottság állította össze, amelybe két főt delegált a pályázatot kiíró Nemzetgazdasági Minisztérium Irányító Hatósága, három főt pedig a szakmai kontrollt gyakorló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

Nagy horderejű EU-pályázati döntés jön a Miniszterelnökségtől

A napokban várható a Miniszterelnökségtől egy szakmai állásfoglalás arról, hogy pontosan hogyan kell értelmezni a Közbeszerzési Törvény 25 millió forintos támogatási küszöbével kapcsolatos szabályt, azaz pontosan mely esetekben mentesül a kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő cég a közbeszerzési kötelezettség alól - hangzott el a Portfolio szakmai felvetésére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mai háttérbeszélgetésén. Ez a téma az eddigi nyertes támogatási döntések alapján több száz magyar céget és intézményt érint, de ennél is több, közel 2700 céget érint egy szintén általunk felvetett téma (valóban bekerül-e az új állami projektértékelői rendszerbe a prototípusos pályázat értékelése), amelynek kimenetele a jelek szerint még több hónapnyi vita után sem dőlt el az államigazgatás berkein belül. Az is kiderült, hogy a 30 milliárd forintnyi EU-pénzből felálló, innovációs célú kockázati tőkealaphoz a Magyar Fejlesztési Bank is hozzáadna további 20 milliárd forintos saját forrást.

Hatalmas pofonba szalad bele, aki így költi el az EU-pénzt!

Hatalmas pofonba szalad bele az, aki lízingből akar nagyértékű gépet beszerezni uniós pályázat keretében, hiszen a gép amortizációs idejénél sok esetben csak rövidebb megvalósítási időszakot enged a pályázat kiírója. Emiatt könnyen előfordulhat az az eset, hogy bár 50%-os támogatási intenzitás tudatában kezdene hozzá a projekthez a nyertes, de kiderül, hogy ennek csak a felét használhatja fel, vagyis csak 25 %-os támogatást kap, a többit pedig vissza kell fizetnie. Alábbi cikkünkben ennek az egyébként kedvező pénzügyi konstrukciónak a masszív anyagi hátulütőjére hívjuk fel a figyelmet, de egyúttal egy kedvező ellenpéldát is bemutatunk.

MNB az EU-pénzekről: drasztikus esés után csak kis felpattanás jön

A 2015-ös 2794 milliárdról idén 1465 milliárd forintra zuhan az EU-támogatások kifizetési üteme, azaz csaknem lefeleződik, majd jövőre csak mérsékelten, 1678 milliárd forintra emelkedik vissza - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett költségvetési elemző anyagból. Az MNB 2016-os és 2017-es EU-támogatás kifizetési pályája összességében sokkal laposabb annál, mint a kormány eddigi hivatalos előrejelzései és fogadkozásai, így ez abba az irányba mutat: nem hisz abban a kormányzati célban, hogy 2018 végéig sikerül kifizetni a 7 évre szóló uniós keretösszeg döntő részét. Ennél hamarabbi problémája is lehet a kormánynak: egy jogszabályban rögzített idei kifizetési pálya tartós alullövése 3000 ember éves célprémiumát nullázhatja le.

Meglepő húzás a kormánytól: ezermilliárdról indul konzultáció

Miután a 7 éves uniós keretösszeg közel kétharmadát meghirdette már a kormány, most előírta, hogy sok pályázatnál kötelező lesz még a meghirdetés előtt tíznapos szakmai konzultációt tartani. A friss kormánydöntés röviddel azután született, hogy kirobbant a Voldemort-ügyként elhíresült botrány, amely éppen a szakmai észérvek teljes figyelmen kívül hagyásából indult és mostanra már egy fideszes képviselő mentelmi joga került veszélybe. A kormányrendeletnek nem csak ez a pontja tekinthető rendkívül pályázóbarátnak, hanem számos egyéb is. Így például lényeges, hogy mostantól az összes vidékfejlesztési pályázatnál 50%-os támogatói előleget kaphatnak a nyertesek, és a céges pályázók egyik "rémálmát" is kiküszöböli az új jogszabály.

Ezekben a napokban dől el a dollár sorsa

Kétéves trendvonalig bukott az elmúlt napokban az amerikai dollár hat legfontosabb külkereskedelmi partner devizájával szembeni árfolyamindexe és számos nagy devizapárban fontos technikai szinteken jár az árfolyam, így rendkívüli jelentőségű az, hogy mit mond jövő pénteken egy jegybankári konferencián a Fed elnöke. Ez ugyanis eldöntheti azt, hogy a dollár letöri az említett kétéves emelkedő trendvonalat és így további dolláresés jön, vagy éppen ellenkezőleg, újra beindul a zöldhasú. Janet Yellen jövő pénteki szavai mellett persze az is fontos, hogy mennyire sikerül erősre a szeptember 2-án megjelenő amerikai új munkahely-teremtési adat, illetve egyéb makroadatok hogyan alakulnak.

Mindent megteszünk az EU-s pályázatértékelés felgyorsításáért

A vártnál kevesebb új regisztráció miatt érthető és logikus lépés a régi minisztériumi munkatársak bevonása az állami pályázatértékelői rendszerbe, hiszen nekik sok esetben komoly értékelési tapasztalataik is vannak - fejtette ki meglátását a pályázatértékelési rendszer friss fejleményeiről a Portfolio-nak Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a régi és az új pályázatértékelői kör jól együtt tud majd dolgozni, és azt hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy ki értékeli a pályázatokat, hanem az, hogy végezzék el a feladatot minél gyorsabban, mert cégek ezrei hónapok óta türelmetlenül várják a megállított pályázatértékelés utáni eredményeket. Hangsúlyozta: mindez arra ösztönözi őket, hogy "minden követ megmozgassunk a bent levő pályázatok soron kívüli elbírálása érdekében", és egyúttal óvott attól, hogy a korábbi állami pályázatértékelői kört, illetve a külsős pályázatírói-tanácsadói szakmát általánosan megbélyegezzük egy-egy visszaélés miatt.

Százmilliárdos kkv-fejlesztésbe kezd EU-pénzből a kormány

Több mint 100 milliárd forintnyi EU-pénz sorsáról, felhasználásának alapvető irányairól döntött egyik új határozatában a kormány, amelyekkel az Irinyi Terv iparfejlesztési stratégia előrehaladását igyekszik biztosítani. Az egyik döntése szerint 8 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési EU-támogatást kell elkülöníteni egy kockázati tőkealap felállítására, másik döntése szerint pedig a régi uniós ciklus visszaáramló forrásaiból kell kidolgozni a kkv-k gazdaságfejlesztési programjait. Utóbbi nagyon hajaz arra a kkv-k feltőkésítését, fejlesztését célzó állami programra, amelyet nyár elején Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője már megpendített. Reméljük, a most zajló új Kormányinfo alapján ebben a témában is tisztábban láthatunk:

Gyökeres fordulatról döntött nyár közepén a kormány az EU-pályázatoknál

Három hét alatt 850 főről hirtelen 3600 fölé ugrott azok száma, akik elkezdtek beregisztrálni az állami projektértékelői rendszerbe, a hullámszerű érdeklődés mögött azonban nem a megemelt fizetés, hanem egy korábbi kormányzati döntés 180 fokos fordulata húzódik meg - tudta meg a Portfolio. Ezt részben a Miniszterelnökség is elismerte érdeklődésünkre, igaz azt hangsúlyozták, hogy szó sincs a minisztériumi pályázatértékelő munkatársak számára kötelezően előírt regisztrációról, csupán ajánlották nekik a lehetőséget. Így lesz tehát a korábban korruptnak bélyegzett és a jelentkezéstől eltiltott minisztériumi stábból újra EU-s pályázatértékelő amiatt, mert túl kevesen jelentkeztek a rendszerbe máshonnan. A stratégiai váltással érdekes helyzetek alakulhatnak ki és kérdéses, hogy az eredeti célját elérheti-e ez a hibriddé alakuló új rendszer.

Elmaradt a tripla magyar siker, de ezt ügyesen elfedte a kormány

Az előző két évi uniós csúcs után 2015-ben a harmadik helyre csúszott vissza Magyarország a gazdaság méretéhez képest lehívott brüsszeli EU-támogatások arányában, azaz elmaradt a triplázás - derült ki egy minap frissített uniós adatbázisból. Ebből a lecsúszásból azonban mit sem éreztek idehaza a pályázók, hiszen az itthoni kifizetésekben új rekord született. A kettősség az államháztartáson csapódott le, amelynek extrém mértékű, több mint 1600 milliárd forintos, lyukat kellett átmenetileg megfinanszíroznia, igaz ebből nagyobb bajunk szerencsére nem lesz. Jó tudni viszont, hogy míg itthon heroikusnak éreztük az EU-támogatások lehívásáért folytatott küzdelmet, addig ez egyáltalán nem lógott ki a nemzetközi trendekből és mindenképpen szükséges volt a forrásvesztés elkerülése érdekében.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát  – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.