Weinhardt Attila

Leállhat a legnépszerűbb céges EU-pályázatok értékelése

Amennyiben jelenlegi formájában fogadják el a parlament oldalán található, az állami projektértékelőkre vonatkozó törvénytervezetet, akkor azzal leállhat az összes, már folyamatban lévő, cégek számára kiírt uniós pályázat értékelése is és az eredményhirdetés valószínűleg több hónappal későbbre csúszna. Az új projektértékelési rendszer elsősorban a legnépszerűbb, erősen túligényelt vállalati K+F-pályázatokat érintené, hiszen hírek szerint eleve ezek "megrostálását" célozza, de közben lehet, hogy mindezt más céges pályázatok eredményhirdetése is megsínyli. A változás egyébként megnehezítheti a kormány által megcélzott 2048 milliárd forintnyi uniós támogatás idei kifizetését, igaz lényeges, hogy a törvénytervezethez csütörtök délutánig még lehet módosító javaslatokat benyújtani.

Aszfaltügy: 100 milliárd körüli bírságra bólint rá Magyarország

Az Európai Bizottság által vitatott összes aszfaltügyi számlaállomány kissé meghaladja a 600 milliárd forintot, amelyből 2013 végéig egy kis részt már kifizetett Magyarországnak, a csütörtöki megállapodás után pedig mintegy 500 milliárd forintot utalhat át, így 100 milliárd forint körüli pénzügyi bírságra bólinthat rá Magyarország - tudta meg a Portfolio megbízható forrásokból. Ezek még nem a végleges, pontos számok, hiszen a hivatalos megállapodás még nem született meg, de nagyon jól közelíthetik a valós helyzetet.

Ez állhat Lázár 500 milliárdos váratlan bejelentése mögött

A magyar államnak most jól jön a vita miatt át nem utalt hatalmas összeg, és nem feltétlenül akart évekig pereskedni bizonytalan kimenetellel, az Európai Bizottságról pedig kiderült, hogy hajlandó engedni a pénzügyi büntetés mértékéből - nagyjából ez lehet az a keret, amely mentén ma délelőtt váratlanul közeledtek az álláspontok Magyarország és az Európai Bizottság között az 500 milliárdos méretű aszfaltügyi vitában.

Csepreghy: hozzányúlunk egy másik fontos programhoz is

Indokolt az élelmiszeripari közepes méretű cégek uniós forráshoz juttatása is, így emiatt kezdeményezni fogja a kormány a Vidékfejlesztési Operatív Program formális módosítását - mondta el a Portfolio-nak Csepreghy Nándor a múlt pénteki pályázati tanácsadókkal történt második egyeztetésről. A Miniszterelnökség miniszter-helyettesének szavai szerint az itthon felpörgetett pályázati kifizetés miatt valóban megugorhat majd a következő években a pénzforgalmi államháztartási hiány, de ezt a létrejövő projektek adóbefizetése szűkíti, a tényleges deficitet pedig az intenzívebb lakossági állampapír értékesítés úgyis képes lesz majd finanszírozni. Jelzése szerint a 2020 utáni uniós támogatási rendszer jövője szempontjából egy jövő heti krakkói csúcstalálkozó ismét fontos lesz.

Beleremeg a magyar állam a kormány rendkívüli tervébe

A kormány többször megerősített, rendkívül felpörgetett EU-s pályázati kifizetési tervének súlyos következményei lennének 2019-ig a magyar államháztartási hiányra és így az államadósság pályára - derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. Egyszerűbb megközelítésünk szerint 2018-2019-ben 6-7% körüli GDP-arányos államháztartási hiány adódna kizárólag abból, hogy az itthon felpörgetett kifizetésekkel nem tud lépést tartani Brüsszel. Az összetett megközelítésünkkel ez várhatóan "csak" 3-5% között alakulna. Az EU-pályázatokhoz kapcsolódó "olló" szétnyílása már tavaly is jókora nehézségeket okozott az állami büdzsé finanszírozásában, de a jelek szerint az csak a bemelegítés volt. Mindez új megvilágításba helyezi azt is, hogy eddig miért vonakodtak felminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, és egyúttal jobban érthető a kormány minap bedobott ötlete a nullás költségvetésről, illetve a minél alacsonyabb deficitről.

Elemzésünk főbb üzenetei:

• A gyors itthoni és a lassabb brüsszeli kifizetés miatt már idén 2% feletti hiány alakulhat ki
• Az összetett megközelítés szerint 2018-ban közel 5%-os deficitre van kilátás, ami 2019-re 3% közelébe mérséklődhet
• Ezt többlet állampapír kibocsátással kellene megfinanszírozni, de kérdés, hogy kik lesznek nagy tételben a vevők
• A brüsszeli kifizetési korlát és az adósságfinanszírozási következmények módosíthatják, visszafoghatják az itthoni uniós pénzkifizetési terveket.

Színvallásra készteti a kormány az uniós pályázókat

Egy új, de egyelőre nem működő funkció érhető el a hivatalos uniós pályázati oldalon E-beszerzés néven és a Portfolio értelmezése szerint egy nagy horderejű változás első konkrét jelének számít. Az online felületről, mint az árajánlat kérések nyilvánosságra hozatalának csatornájáról, már Karsai Tamás, az NGM helyettes államtitkára is beszélt a Portfolio minapi Uniós Források konferenciáján. Ő akkor azt mondta, hogy az új funkció csak azokra a pályázókra vonatkozik, akik a 25 millió forintos közbeszerzési értékhatár alatt valósítják meg beruházásaikat. Az új felület és az új közbeszerzési törvény kapcsán egyelőre számos nyitott kérdés is látszik, amelyek igencsak lényegesek az EU-s pályázatra készülőknek.

Irányt váltott a kormány - Lázár elárulta a hátteret

Érezhetően megváltozott a kormány és a hiteles uniós pályázati tanácsadó cégek közötti viszony, mert kétévnyi harc után a Miniszterelnökség kész velük az érdemi párbeszédre, ha az transzparens keretek között zajlik - többek között ez derült ki a Portfolio csütörtöki konferenciáján Lázár János szavaiból. Mivel a projektmenedzsment szakma hetek óta feszült figyelemmel tekintett a tárca rezdüléseire, így mindenképpen örömteli és üdvözlendő az a fordulat, ami most bekövetkezett - ezt már Kovács Zoltán a Rekontir BPM ügyvezetője mondta megkeresésünkre. Szavai szerint az is mindenképpen üdvözlendő, hogy komoly a kormányzati szándék a kóklerek és kijáróemberek kirekesztésére. Meglátása szerint kedvező, hogy a miniszter nyitottságot hangsúlyozott az egyes Operatív Programokon belüli forrásátcsoportosításra is, a pályázói érdeklődés függvényében.

Lázár-figyelmeztetés: így összejönne a kormány legfőbb ígérete

Ha nincsenek értelmes, valóban a gazdaságfejlesztést támogató projektek, akkor a kormány kész kivonni forrásokat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból és átcsoportosítani azokat ténylegesen gazdaságfejlesztést szolgáló területekre - többek között ezt az új bejelentést és figyelmeztetést fogalmazta meg a Portfolio csütörtöki konferenciáján Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ugyanis attól tart, hogy a forráshiányos önkormányzatoknak nyújtandó pénzek végül nem valódi gazdaságfejlesztést szolgálnak, miközben megerősítette, hogy a 7 éves keret 60 százalékát mindenképpen ilyen célokra akarja fordítani a kormány. Az esetleges forrásátcsoportosítás akár indokolt is lehet, hiszen a Portfolio szerdai elemzésében annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy a bűvös 60 százaléktól elmaradhat a kormány. Frissített számításaink azt mutatják, hogy ha a TOP-keret mintegy negyedét valóban átcsoportosítaná a kormány, akkor azzal elérhető lenne a 60 százalékos arány az év végéig megnyíló pályázatok legszélesebb körét vizsgálva.

Veszélyben a kormány egyik legfontosabb ígérete

Bár a kormány számtalan alkalommal megígérte, hogy az új EU-s pénzek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja, a Portfolio elemzése szerint ez az arány egyelőre csak 28-47 százalék között alakulhat az idén év végéig megnyíló pályázatok alapján. Azt látjuk ugyanis, hogy rengeteg felhívás csak meghatározott intézményi körnek és jórészt állami feladatok fejlesztésére szól - kiemelt felhívások -, de a standard és egyszerűsített eljárásrendű pályázatok között is sok olyat találtunk, amely a címe alapján nem közvetlen gazdaságfejlesztést szolgál. A jövőre megnyitandó további pályázatokkal persze a legoptimistább esetben még megközelíthetné a kormány a bűvös 60 százalékos arányt, de sokkal nagyobb az esély, hogy ettől végül jócskán elmarad.

Még 102 milliárdnyi EU-pénz hiányzik a kasszánkból

2015 végéig még csak a 42 százalékát fizették vissza annak a hitelalapú visszatérítendő uniós támogatásnak, amelyet a régi uniós ciklusban legfeljebb tíz évre helyeztek ki a pénzügyi közvetítők - derül ki a Portfolio közérdekű adatigénylése alapján készített elemzésből. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től kapott adatok alapján tehát 102 milliárd forintnyi forrást vár még vissza a négy pénzügyi közvetítői csoport, amelyek közül messze a legjobb visszafizetési aránnyal a bankok ügyfélköre jellemezhető. A bankok aktivitása azonban meglepően kicsi volt a szerződött összeg tekintetében: a vállalkozásfejlesztési alapítványok kétszer, a pénzügyi vállalkozások közel hatszor akkora hitel volument tudhatnak magukénak. Éppen emiatt a még hiányzó 102 milliárdnyi forrás döntő része is a pénzügyi vállalkozások könyveihez kapcsolódik, amely pénzek maradéktalan visszafizetése azért is fontos az országnak, hiszen újra kihelyezhető forrásokról van szó.

Ők rúghatnak labdába a felsőoktatási-ipari EU-s pályázaton

A pályázati felhívás szerint a már több éve eredményeket felmutató, stabil ipari és egyetemi partnerségre épülő pályázati konzorciumok számíthatnak támogatásra, amelyekből országszerte négy-hat Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) kialakítása várható - hangsúlyozta a már megnyílt 25 milliárdos FIEK-pályázat kapcsán a Portfolio-nak küldött válaszaiban a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Az intézmény szakpolitikai felelősként gondozza a pályázatot, így különösen fontos az iránymutatása, hiszen támogatási igényt is csak úgy lehet benyújtani, ha a pályázó konzorcium már rendelkezik az NKFI Hivatal támogató szakpolitikai szempontú véleményével és a projekt a konvergencia régióban valósul meg. A válaszokból kirajzolódik, hogy a 25 milliárdos keretet a valós piaci igényekre alapozott ipari fejlesztések kutatási hátterének biztosítására, az adott szakterület kiváló kutatóintézményeivel való együttműködés további erősítésére lehet majd felhasználni.

Nem kell megijedni, tavasszal újranyílnak a bezárt EU-pályázatok

Mindhárom, most felfüggesztendő gazdaságfejlesztési pályázatban maradt még leköthető keret, így a felhívások egyszerűsítése, átalakítása után tavasszal újra fognak nyílni - jelezte a Portfolio kérdésére Karsai Tamás. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a félreértések elkerülése érdekében hangsúlyozta, hogy a felfüggesztések magyar döntésre születtek, szó sincs Brüsszel által esetlegesen feltárt problémákról.

Varga gigantikus hírt jelentett be fű alatt

Az elmúlt hetekben csak pedzegették, hogy előbb-utóbb jó lenne majd nullás deficitű költségvetést összeállítani Magyarországon, ma viszont be is jelentette Varga Mihály egy délutáni eseményen, hogy már a 2017-es állami büdzsé is így készül. Ez teljességgel új információ és egyúttal gigantikus a jelentősége, hiszen ez jelentős átrendezéseket kíván meg a jövő évi büdzsétől bevételi és kiadási oldalon is. Mindez ráadásul épp a következő parlamenti választások előtti évet érintené, illetve akkor történne, amikor az EU-pénzek felpörgetett kifizetése miatt a büdzsének a kiadásai is felszaporodhatnak. Az EU felé elküldött konvergenciaprogramban egyébként még csak a GDP 1,6%-ára mérséklődő deficitet vállaltunk, így tehát ehhez képest is jelentős az "előrelépés".

Hihetetlenül sok EU-pénzre pályázhatnak idén az önkormányzatok

Még a minap közzétett, 965 milliárd forintnyi keretösszeget mutató éves pályázati menetrendnél is több forrás megjelenésével kalkulálhatnak idén a megyei és megyei jogú városi önkormányzatok. A Portfolio információi szerint ugyanis a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Éves Fejlesztési Kerete még nem vette figyelembe, hogy megjelent a 1018/2016. (I. 22.) Korm. határozat, amelynek melléklete a regionális fejlesztések esetében 276 milliárd forint kifizetését határozza meg célként 2016. végéig. Ez azt jelenti, hogy a kiírásra kerülő 965 milliárd forintból 276 milliárd forintot mindenképp szükséges kifizetni a jogosultaknak. Mindennek lényege tehát az, hogy itt a lehetőség az egyes önkormányzatoknak, hogy még több forrásigényt jelezzenek az illetékes minisztérium felé, amely ezen megnövekvő forrásigényre bizonyára rugalmasan reagál majd.

Ez forog kockán Lázár halállistája miatt

A Portfolio számításai alapján mintegy 180 milliárd forinttal kevesebb uniós támogatást tudna kifizetni a kormány 2016-ban akkor, ha a minap kiszivárgott listán szereplő összes állami intézményt valóban megszüntetné, vagy beolvasztaná/leépítené idén a kormány. Összesítésünk szerint ugyanis 8 olyan állami intézmény is szerepel a Lázár János stábja által összeállított listán, amelyeknek a minap megjelent uniós pályázati menetrendekben 24 nevesített projekt formájában ennyi pénzt szántak volna. Ez a 180 milliárd az idénre rögzített teljes uniós kifizetési célnak közel 10 százalékát jelentené, így tehát ebből a szempontból sem mindegy, hogy mi lesz a "halállista" sorsa, ráadásul a 180 milliárd még jócskán nőhet is. Arra, hogy az idei uniós támogatás kifizetési célt jócskán nehezítheti a lista tartalma, egy hétvégi elemzésünkben már szintén felhívtuk a figyelmet.

Durva csomag jött a rendkívüli Lázár-bejelentés eléréséhez

Eddig is tudtuk, hogy óriási a nyomás a magyar államigazgatáson, hogy idén minél több uniós támogatást fizessen ki, elkerülve a jelentős gazdasági növekedés-lassulást, de egy most megjelent kormányzati intézkedéscsomag módszerei alapján ez még egyértelműbb. Tucatnyi, egy-két esetben valóban durva, intézkedést hozott ugyanis a kormány, amelyek mind-mind azt szolgálják, hogy idén elérhetővé váljon a Lázár János által minap bejelentett 2048 milliárd forintnyi idei kifizetési cél. Az, hogy ez valóban sikerül-e, nagyban múlik a következő hónapokbeli intézményrendszeri koordináció szorosságán, hiszen például a kormány több tucat állami intézményt is meg akar szüntetni, amelyeknek idénre még uniós pénzt is szánt. Az biztos, hogy az állami fejlesztéspolitikai dolgozók egész évben megfeszített munkára számíthatnak, de az, hogy végül 12, vagy "csak" 4 havi bónuszt kapnak majd, nem feltétlenül rajtuk múlik.

Paks II: degeszre kereshetné magát a magyar állam

Nem lenne olcsó a Paks II.-beruházás, de nemzetközi összevetésben versenyképes áron valósulna meg, és meg is térülne piaci logika alapján, így állami támogatás nem kell hozzá, sőt vaskos profitot termelhet - ez a legfőbb üzenete a Rothschild bankház által készített, a kormány által minap közzétett elemzésnek. Az angol nyelvű anyag lényeges, de itthon eddig annyira nem hangsúlyozott körülménye, hogy a megkötött államközi szerződés mindennemű beruházási többletköltséget az oroszokra tolna, így nem mehet 12,5 milliárd euró fölé a magyar anyagi teher. Ez egyébként a jelenlegi, bevallottan nehéz orosz költségvetési helyzetben még kevésbé lehet szimpatikus számukra.

A magyar kormány jórészt erre az anyagra építi az állami támogatásos vizsgálattal kapcsolatos brüsszeli stratégiáját, így azt hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság tévúton jár, amikor az állami támogatást keresi a projektben. A Rothschild által készített kalkulációk szerint ugyanis a beruházással járó mindennemű anyagi terheket meg fogják haladni a jövőbeli bevételek, sőt 2026-tól már dőlhet az államhoz a pénz a paksi projekttársaság által fizetendő osztalék formájában.

Elárulta a kormány 1230 milliárd forint sorsát!

Már az újév elején közzétette a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program idei teljes éves pályázati menetrendjét, amelyből a Portfolio kalkulációi szerint 1234 milliárd forintot jelent az idén ténylegesen megnyíló, vagy rendelkezésre álló pályázati keretösszeg. További jó hír, hogy számításaink szerint ebből a teljes új keretből a kiemelt felhívások (előre nevesített szervezeteknek szóló felhívások) volumene mindössze 332,4 milliárd forint, azaz a többi pénz megszerzésére elvileg szabad a pálya mindenkinek. A legkomolyabb pályázati összegek (összesen 655 milliárd) a GINOP nyolcas prioritásába tartozó pénzügyi eszközöknél látszanak, ami érthető, hiszen ilyen pályázatok a forráselosztási rendszer felállásának időigénye miatt eddig még nem jelentek meg az új ciklusban.

Ezekre a beruházásokra költöttük a legtöbb EU-s pénzt

Összesen 1110 milliárd forintot tesz ki a 10 legnagyobb olyan magyarországi közlekedés-fejlesztési beruházás megítélt támogatása, amely 2007-2013-as uniós források segítségével valósult meg - derül ki a Portfolio újabb összeállításából. Adatbázisunk szerint az előző uniós ciklus legnagyobb beruházása a négyes metró volt 261 milliárdos megítélt, de csak 215 milliárd forintos kifizetett összeg mellett, amelyet a Szajol-Püspökladány, illetve a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalak fejlesztése követte a Közlekedésfejlesztési Operatív Programon (KÖZOP) belül.

Rendkívüli bejelentést tett Lázár! (2.)

A kormány a mai ülésén úgy határozott, hogy idén az uniós támogatások kifizetési célját 2048 milliárd forintban határozza meg, és ha ez sikerül, az ebben a munkában részt vevő államigazgatási kollégák 12 havi célprémiumot fognak megkapni - jelentette be a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének talán ennél is nagyobb horderejű bejelentése az, hogy szavai szerint 2018 végére-2019 elejére az összes 2014-2020-as uniós pénzt ki szeretné fizetni a kormány a pályázóknak. Ez még a Portfolio által ősszel kalkulált legambiciózusabb kifizetési forgatókönyvnél is intenzívebb kifizetési pályát jelent.