Véget ért az EU-pályázatokban a menetközben felsrófolt költségek korszaka - lényegében ezt a kemény döntést hozta meg a kormány és ezzel ráerősített egy tavaly novemberi hasonló döntés tartalmára. Mindez elősegítheti az EU-pénzeink brüsszeli folyósítását is.
Minden idők legnagyobb egyhavi uniós támogatását fizette ki tavaly decemberben a magyar állam, mégsem kell aggódnunk a tavalyi egész éves államháztartási deficit miatt - ez olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-nak küldött válaszaiból. Sőt, esélyes, hogy a GDP-arányos végső büdzséhiány kicsit kisebb lesz annál, mint amit a tárca karácsony előtt jelzett.
Idén új kifizetési rekord várható az uniós támogatások terén és ennek elősegítésére unortodox, akár 12-24 havi céljuttatási rendszert is bevezethet a Miniszterelnökség - jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A tárca miniszterhelyettese világossá tette: csak 2020-2021-re lehet kifizetni az összes EU-támogatást, de már a jövő tavaszi választásokig meg lesz az összes pályázat nyertese, így a gyors döntéshozatal a Brexit miatt esélyes pénzvesztést is segíthet elkerülni. Csepreghy hangsúlyozta, hogy nem folytat presztízs vitákat a kormány az Európai Bizottsággal az állami pályázatértékelők kijelölése témájában, így engedmény várható. Közben a másik vitapontban, a bőkezű szállítói előleg rendszer megtartásáért még küzd a kormány Brüsszellel. A beszélgetésből kiderül az is, hogy miért ugrott meg nyár óta bő 700 milliárddal a Modern Városok Program becsült költségigénye és az is, hogy jócskán csökkenhet még a négyes metró miatt esélyes uniós büntetésünk mértéke.
Jelenleg 286 milliárd forintot tesz ki az energetikai korszerűsítést támogató uniós pályázatok keretösszege - derül ki az összesítésünkből. Ez úgy jött ki, hogy a közép-magyarországi régióban 10 milliárd forintos, azon kívül pedig további 105 milliárdos keretösszegű lesz a lakóépületek korszerűsítésére szolgáló pályázat keretösszege. Ezen felül a vállalatok közel 150 milliárdos, míg az önkormányzatok 25 milliárdos keretösszeggel számolhatnak. A pénz vissza nem térítendő forrás, kombinált hitel vagy kölcsön formájában is jöhet, sőt egy friss jelzés szerint további több tízmilliárd forintos pályázati keretek is várhatók. A pontos részleteket alábbi cikkünkben foglaljuk össze.
Megszületett a magyar kormány és az Európai Bizottság között a vitás pénzügyi kérdésekről a megállapodás és az ezzel kapcsolatos kormányzati válaszlevél tavaly december végén ki is ment Brüsszelbe - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Az alku sok százmilliárd forintnyi, itthon már kiállított uniós támogatási számla brüsszeli kifizetése előtt nyithatja meg az utat, igaz a végső brüsszeli jóváhagyás még nem érkezett meg írásban. Azt is megtudtuk, hogy mennyi volt tavaly itthon az EU-támogatások kifizetése és ez pontosan milyen számlák alapján állt elő.
Nagy-Britannia teljes mértékben kilép az Európai Unióból, így megszűnik az EU-büdzsébe való "hatalmas befizetési kötelezettsége" is - mondta ki mai beszédében a brit kormányfő azt, ami a közös kassza nagy haszonélvezőjeként Magyarországnak is negatív üzenet. Ez ugyanis reális veszéllyé teszi azt, hogy a 2019 tavasztól elmaradó brit befizetések miatt már a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban is forrásokat veszít például Magyarország. Theresa May szavaiból és a magyar kormány igyekezetéből azonban még mindig nem lehet biztosra venni ezt a forgatókönyvet. Az viszont biztos, hogy a 2020 utáni új uniós kasszába már nem fizetnek be érdemi pénzt a britek, így a Magyarország által potenciálisan elhozható újabb források mérete bizonyára csökken a Brexit miatt.
Tavaly decemberben rendkívül nagy összegű, 541 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt ki a magyar állam a nyertes pályázóknak, amivel a Portfolio 2,5 éves adatbázisa szerint messze megdőlt minden eddigi rekord. Az elképesztő év végi hajrát jól jellemzi, hogy december 27-től szilveszterig 107 milliárdos volt a kifizetés, ami összefügg a negyedik negyedévre előírt kifizetési célokkal is. Cikkünk megjelenésével éppen egy időben közölte a Miniszterelnökség, hogy végülis hat területen 100% felett teljesültek az éves kifizetési célok. Ettől azonban még nem biztos, hogy mind a hat területen számíthatnak az érintett állami dolgozók a negyedik negyedéves célprémiumra is.
"Takarékosan kell bánnunk a rendelkezésünkre álló értékes kutatási, fejlesztési és innovációs forrásokkal, mert csak ekkor tudnak ezek az ország versenyképessége javára válni" - indokolta az általa vezetett intézmény szigorú szakmai szűrőjét a Portfolio-nak adott évértékelő interjújában Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke két fontos üzenetet is megfogalmazott a KFI-pályázatok iránt érdeklődők felé és óva intett a túlárazással, a bérek felsrófolásával és az alvállalkozók bevonásával való kísérletezéstől. Ezek ugyanis fenn fognak akadni a szakmai szűrőn és úgy látja: éppen emiatt kapnak kevés dicséretet. Jelzése szerint sokkal alaposabban nyomon fogják követni a pályázati pénzek hasznosulását, így nem elégszenek meg az írásos jelentésekkel, sőt lengyel mintára tervezik az előzetes ellenőrzés bevezetését is.
Ha ennyi régiós ország nem ugrott rá eddig a nagy lehetőségeket kínáló Juncker-tervre, akkor az rosszul volt kommunikálva, de egyúttal Magyarországon is át kell gondolni a gyér érdeklődés okait - jegyezte meg a program fejleményei kapcsán a Portfolio-nak adott kommentárjában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint mindenképpen komolyan kellene venni itthon is az Európai Stratégiai Beruházási Alap kis- és középvállalkozásoknak szóló "lábát", mert azon keresztül olyan garanciavállalási lehetőségeket lehet igénybe venni, amelyekre itthon nagy szükség lenne a kis- és középvállalkozói szektor magasabb kockázatú projektjeinek megvalósításához.
A Közbeszerzési törvény mostani változtatásával az a célja a kormánynak, hogy a versenyjogi elvárások teljesítése mellett minél több lehetőséget tudjon biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak "annak érdekében, hogy egyre több közbeszerzéshez hozzáférjenek" - indokolta az egy éve hatályba lépett törvény múlt héten elfogadott módosítását a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint arra lehet készülni, hogy a piaci változások miatt időről-időre változni fog még a törvény és részben ezekkel indokolta a civilek által bírált, a korrupciós kockázatokat növelő, jelentős értékhatár-emeléseket is. Az interjúból az is kiderül, hogy a korábban tervezett háromlépcsős átállás helyett kétlépcsős lesz 2017-ben a teljeskörű elektronikus közbeszerzésre való áttérés Magyarországon.
Bár az Európai Bizottságnál hisznek abban, hogy az utóbbi időszak kedvező makrogazdasági fejleményeinek van némi köze a Juncker-tervnek is mondott Európai Beruházási Terv tavaly nyári elindulásának, egyelőre a számok és az eltelt idő ezt nem támasztják alá. Semmiképpen sem szabad lebecsülni azonban azt a potenciális beruházás élénkítő hatást, amit a terv a következő években kiválthat. Ez egyes országokban a GDP fél-egy százalékát is elérheti, és Magyarországon is cégek ezrei fogják megérezni a programot, hiszen már négy pénzügyi megállapodás is született az európai intézményekkel - igaz egyelőre csak kettő nyilvános belőle.
A Portfolio megbízható információi szerint a minapi jogszabály módosítás ellenére két területen még mindig olyan horderejű vitáink maradtak az Európai Bizottsággal, amelyek lényegében blokkolhatják az EU-támogatásaink brüsszeli kifizetését. Az egyik vitánk az állami pályázatértékelési rendszerhez kötődik, aminek feloldása törvénymódosítást is szükségessé tehet, a másik pedig a bőkezű magyarországi szállítói előleg rendszerhez kapcsolódik, ami a határozott brüsszeli ellenállás miatt jelentős itthoni deficitnövelő következményekkel járhat.
Az idei évi mintegy 1600 milliárd forint után jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi uniós támogatást fizethet ki a magyar állam a nyertes pályázóknak - jelezte egy mai egri sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának jövő évre vonatkozó jelzése 500 milliárddal kevesebb, mint amit egy hónapja Lázár János, a tárca vezetője vázolt. Az alacsonyabb célszám mai bemondása azután történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tegnap azt javasolta: megfontolandó lenne egyenletesebbé tenni az egyes évekbeli EU-s pénzkifizetés tempóját.
Egyáltalán nem támogató az Európai Bizottság hozzáállása Magyarország irányába, noha érdemes lenne "engedniük, hogy a legkisebb fiú valamilyen módon végigvigye az ötleteit" - hangsúlyozta a Brüsszellel folytatott fejlesztéspolitikai viták kapcsán a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint nincs gond a vállalkozói szempontból kifejezetten előnyös magyar előleg rendszerrel, és a két éve kialakított új intézményrendszert is hagynia kellene Brüsszelnek. Bár tapasztalatuk szerint számos szakmai területen meghallgatják a kormányzati intézmények a javaslataikat, de az állami pályázatértékelői rendszert például rossz időzítésűnek tartja, ami jelentősen lassította a támogatások kifizetési tempóját is. Jövőre egyébként kifizetési dömpingre számít, ami kapacitáskorlátokat hozhat elő a gazdaságban. Továbbra is szorgalmazza, hogy a kkv-k feltőkésítése érdekében induljanak el tőkeprogramok, a rendkívül sok visszatérítendő uniós támogatás elosztásába pedig még inkább javasolja a bizonyított pénzügyi közvetítők bevonását.
A legfrissebb adatok szerint teljesíthetetlennek tűnik a kormány azon vállalása, hogy a 2014-2020-as uniós pénzek 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Az idén év végéig meghirdetendő uniós pályázatoknál ugyanis ez az arány csak 47-50% körüli és mivel 2017-re már csak kevés pályázat megjelenése csúszik át, így ezek a számok már csak alig tornászhatók feljebb. A számtalanszor hangoztatott 60%-os arány elvétése persze nem dráma és kudarcnak sem mondanánk, hiszen a 2007-2013-as ciklusra az akkori kormány 40%-os gazdaságfejlesztési arányt vállalt és 17% körüli teljesítés lett belőle. Így tehát az utóbbihoz képest arról beszélhetünk, hogy háromszorozódik a gazdaságfejlesztésre fordított új uniós pénzek aránya. Elemzésünk szerint egyébként a 7 évre járó EU-pénzeink kb. 45%-át előre "eldöntött" nyerteseknek adja oda a kormány, így nem véletlen, hogy a kiemelt pályázatok arányát túl magasnak tartja Brüsszel.
Három területen alapvető változásokról döntött a kormány a magyarországi EU-támogatási rendszer szabályozásában, amellyel a Portfolio megítélése szerint már nagy valószínűséggel elkerülheti az ország az összes EU-támogatás brüsszeli felfüggesztését. A csütörtök este megjelent módosítások alapján már érthető, hogy miért mondta a tegnapi Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt, hogy konstruktív hozzáállást tapasztalnak Brüsszel felől és miért vetítette előre azt, hogy a következő hetekben lezárulnak majd a viták. Ennek azonban ára van: módosítja a kormány az állami pályázatértékelői rendszer egyik alappillérét és összességében gyengül a Miniszterelnökség befolyása a pályázati döntéshozatalra.
Legalább 120 milliárd forintos keretösszegű, uniós hitelalapú program indul decemberben Magyarországon, amelyből a panelek és családi házak energetikai felújítását lehet majd megcsinálni - jelentette be a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében ugyanarról a programról beszélt, mint amit a Magyar Fejlesztési Bank már júniusban bejelentett. Az alábbiakban összeszedtük azt, ami eddig tudható a programról, illetve azokat a nehézségeket is, amelyek hátráltathatják majd a program kirobbanó sikerét.
Mivel idén még nem kért számlaalapú kifizetést Brüsszeltől Magyarország, így nem is kapott még EU-támogatást, és ezért kellett 800 milliárd forinttal felfelé megnyitni a 2016-os költségvetés uniós pénzekkel kapcsolatos fejezetét - tudta meg a keddi kormányhatározat hátterét a Portfolio. Egyáltalán nem biztos, hogy ezt a költségvetési mozgásteret teljesen kihasználja majd a kormány, mivel ha kedvező jeleket kap Brüsszeltől a következő hetekben (ezt vetítette előre a mai Kormányinfón Lázár János), akkor elkezdi kiküldeni a kifizetési igényét, és így a döntés nem ugrasztaná meg akár 800 milliárd forinttal az idei pénzforgalmi deficitünket. Éppen erre utalt a Nemzetgazdasági Minisztériumtól érkezett válasz is.
Az Európai Unió összes régiójából a nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlettsége nőtt 2008-2014 között az egyik legnagyobb mértékben, miközben Közép-Magyarország stagnált - derült ki az Eurostat minap bemutatott regionális évkönyvéből. A magyar és a cseh fővárosi régió szenvedése mellett Varsó térsége villám sebességgel fejlődik, az egy főre eső jövedelmi adatokat nézve pedig egészen megdöbbentő a közép-magyarországi régió fokozódó lemaradása, hiszen a pozsonyi és a bukaresti régió nagyon elhúzott mellettünk.
A magyar uniós pályázati rendszert jelenleg a négyfokozatú skálán a második kategóriába sorolja az Európai Bizottság és a brüsszeli illetékesek jelzése szerint a most készülő jelentésben is ebben a kategóriában marad - jelezte a Portfolio-nak Csepreghy Nándor ma reggeli cikkünk nyomán. A Miniszterelnökség miniszter-helyettesének szavai tehát cikkünk azon forgatókönyvét jelentenék, hogy "nincs különösebb gond magyar szempontból" és nem történik meg a brüsszeli kifizetések automatikus felfüggesztése. Elismerte, hogy valóban több területen vannak viták a Bizottsággal és felvázolta, hogy mi a magyar álláspont. Reggeli cikkünk:
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben....
Elstartolt a pályázat, amely a távfűtés zöld átállását ösztönzi: megújuló energián alapuló rendszerek kiépítésére...
Mivel az atlétika kicsit ellaposodott, kevésbé felel meg a modern tartalomfogyasztási elvárásoknak, egy csapat új... 
Enyhe javulást mutat a kínai CPI-adat, azonban az ország továbbra is deflációs nyomás alatt áll. A kereslet mértéke...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
A nagy nyelvi modellek jól el tudják játszani, hogy értik, amit mondanak. De ha tényleg értenék, az lenne az igazi...
A 2025. júniusában meghirdetett új pályázat célja nem más, mint felpörgetni a vállalkozások saját energiatároló...
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
