Kiszivárgott egy újabb OLAF-anyag: a semmire ment el 1,6 milliárdos EU-pénz

Az EU Csalás Elleni Hivatala két éves vizsgálódás után 2018 októberében küldte meg a Híd a munka világába projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait a Legfőbb Ügyészségnek. A dokumentum tartalma eddig nem került nyilvánosságra, noha a szervezet igazságügyi ajánlást tett a magyar hatóságoknak, azaz javasolta: büntetőeljárás keretében vizsgálják a történteket.

A lap azonban megjegyzi, hogy a magyar hatóságok a négy éve folyó eljárásuk, az Emmi belső vizsgálata és az OLAF ajánlása ellenére a mai napig nem találták meg az ügy felelőseit. Polt Péter legfőbb ügyész válasza alapján az Index idén tavaszi cikke szerint még nem jutottak sokra a hatóságok és gyanúsítotti kihallgatás sem történt még egyik, a témával összefüggő ügyben sem.

Az OLAF-összefoglaló általános megállapítása az, hogy

a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.

További súlyos kritikák az anyagban:

• Az OLAF szerint az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni.
• A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az irodahálózatot sem építették ki.
• A gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt.
• Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de az csak akkor lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására, ha további 22 milliót ráköltenek a felújítására és átalakítására.

Az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt - derül ki az anyagból. Később átalakították a toborzási rendszert, amivel papíron hirtelen meg tudták növelni a jelentkezők számát, de az OLAF szerint végül ezek a regisztrált célcsoporttagok sem vettek részt semmilyen képzésben, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött.

Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a 2016 eleji szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. Végül az ORÖ által elszámolásra benyújtott 1,6 milliárd forintot kitevő tételekről kimondták, hogy a "teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja" és annak visszafizetését is elrendelték. Egy későbbi kormánydöntéssel azonban az ÖRO 1,3 milliárd forint támogatást kapott,így csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.

• Címkék:
• üzletfejlesztés,
• olaf