30 éve van tőzsdén a Mol – Ezt üzente Hernádi Zsolt

1995. november 28-án, vagyis pontosan 30 éve vezették be a BÉT-re a Mol részvényeit, ebből az alkalomból tartottak ma kereskedésindító csengetést.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kiemelte:

A Mol a magyar gazdaság zászlóshajója, kulcsszereplő, amely nélkül még a mindennapi közlekedés vagy a reggeli kávé elfogyasztása sem lenne lehetséges.

A Budapesti Értéktőzsde 1864-es alapítása után 1990-ben született újjá "Főnix madárként". A Mol ma a BUX index közel 20%-os súlyával rendelkezik, és az idei év során januártól a részvényárfolyama mintegy 7%-kal növekedett, míg az elmúlt 3 évben 20%-os emelkedést ért el.

A Mol integrált vállalatcsoportként 30 országban van jelen, 80 éves múltra tekint vissza a hazai szénhidrogén-kutatás és kitermelés, valamint az olaj- és vegyipar területén. A vállalat új területekre is kiterjeszti tevékenységét, így a hulladékhasznosítás és hulladékbegyűjtés területére is. Nemzetközi jelenlétük kiterjedt, többek között kurdisztáni és azerbajdzsáni mezőkön is tevékenykednek.

A petrolkémiai komplexumtól a legutolsó benzinkútig minden, amit a Mol visz a magyar és 29 másik ország gazdaságában, benne van a tőzsdei árfolyamban

- fogalmazott az MNB-elnök.

A Mol részvényekkel napi átlagosan 1,8 milliárd forintos forgalom bonyolódik le, ami a papír magas keresettségét mutatja. A 30 évvel ezelőtti tőzsdei bevezetés óta körülbelül 20-szoros árfolyam-emelkedés következett be. Érdekes tény, hogy aki Mol részvényt vásárol, az tulajdonrészt szerez a Budapesti Értéktőzsdében is, mivel a Mol a BÉT legnagyobb nem pénzügyi tulajdonosa.

Varga Mihály kiemelte a transzparencia fontosságát: a Mol 30 évvel ezelőtti tőzsdei belépésével megteremtette azt a transzparenciát, amire minden nagyvállalatnak szüksége van.

Transzparencia nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül pedig nincsenek beruházások, befektetések és hosszú távú gazdasági kapcsolatok

- fogalmazott a jegybankelnök.

Lantos Csaba, energiaügyi miniszter is beszédet mondott, amelyben visszatekintett a magyar tőzsdefejlődés történetére és a nagyvállalatok szerepére. A miniszter kiemelte:

A Mol a kapitalizmus zászlóshajója, és az eltelt időszak azt bizonyítja, hogy szükség van magyar nagyvállalatokra, mert magyar nagyvállalatok nélkül számos iparágban versenyképtelenek lennénk.

Beszédében Babits Mihály példáját is említette, aki 1924-ben, a bethleni konszolidáció időszakában a tőzsdén keresett pénzt, amelyből házat vásárolt Esztergomban. A miniszter reményét fejezte ki, hogy újra lesznek olyan költők, akik a tőzsdén keresnek pénzt, most már a Mol részvényeken.

Az eseményen jelen voltak azok, akik 30 évvel ezelőtt aktív részesei voltak a tőzsdei bevezetésnek, vezérigazgatóként, befektetőként vagy más szerepben. A miniszter külön köszöntötte Járay Zsigát, akit "a tőzsde atyjának" nevezett, valamint Szabó Györgyöt, aki akkoriban a Mol vezetője volt.

Lantos Csaba arra buzdította a magyar vállalkozókat, hogy lépjenek a tőzsdére, mérjék meg magukat, hozzanak be tőkét és ezen keresztül növekedjenek tovább. A miniszter szerint a Mol példája ösztönözheti a többi magyar vállalatot a tőzsdei jelenlét vállalására.

Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatója a Budapesti Értéktőzsdén tartott beszédében kiemelte, hogy a társaság tőzsdei bevezetésének 30. évfordulója egy generációnyi időszakot ölel fel, amely során jelentős változásokon ment keresztül mind a világ, mind a vállalat.

30 évvel ezelőtt senki nem akarta megvenni a céget, mert azt mondták, hogy ebben a formájában nem piacképes, nem eladható

– idézte fel az elnök-vezérigazgató a privatizáció korabeli helyzetét. A nagyobb vállalatok, köztük az OMV, csak kisebb részeket voltak hajlandók megvásárolni, ami végül a tőzsdei bevezetés felé terelte a döntéshozókat.

A Mol 1994-ben került be a Budapesti Értéktőzsdére, még a Vörösmarty téren működő korábbi Állami Fejlesztési Bank épületében, ahol ma a Hard Rock Café található. Hernádi Zsolt hangsúlyozta, hogy ők voltak az egyik pionírjai a magyar tőzsdének, Lantos Csabával együtt írták alá annak idején a kezdeményezést egy értékpapírpiac létrehozására Magyarországon.

Az elnök-vezérigazgató külön köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a tőzsdei bevezetésben: Horváth Zoltánnak a vagyonkezelő részéről, Vályi Györgynek, Szabó Györgynek, aki akkor vezérigazgató volt, Dankné Szentgyörgy Veronikának, aki pénzügyi vezérigazgató-helyettes volt, valamint Áldott Zoltánnak, aki a stratégiáért és a tőzsdei bevezetésért volt felelős.

Ezer forinttal indultunk, aztán felment 31 ezer forintig, aztán megnyolcadoltuk a részvény árfolyamát, közben osztalékokat is fizettünk

– összegezte a társaság tőzsdei teljesítményét Hernádi Zsolt.

A Mol vezetője beszélt arról is, hogy a vállalat új üzletágakat is indított, köztük a hulladékkezelést 35 éves koncesszióval. A társaság továbbra is fejlődni és gyarapodni fog, miközben minden közép-európai országban jelentős jelenlétet épített ki.

Hernádi Zsolt kiemelte a szabályozói kockázatok fontosságát, amelyeket már 30 évvel ezelőtt is kiemeltek a prospektusban.

Felidézte, hogy a taxisblokád is a Mol áremelése miatt tört ki, és a vállalat szabályozott árakkal dolgozott.

A politika Magyarországon és az egész Európai Unióban egyre jobban beleszól szabályozókon keresztül abba, hogy mi történjen egy vállalatnál

– fogalmazott.

Az elnök-vezérigazgató zárszavában hangsúlyozta, hogy a Mol a magyar energetika, Magyarország és a BÉT egyik legértékesebb vállalata, és a Budapesti Értéktőzsdével való kapcsolat örökké fog tartani.

Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója kiemelte, hogy "a BÉT fizet osztalékot, és nagy öröm számunkra, hogy a BÉT tulajdonosai és a BÉT-en szereplő cégeknek olyan magas az eredménytermelő képessége, hogy a BÉT által fizetett osztalék nem jelentős tétel a mérlegsorunkban."

A vezérigazgató szerint 2025 a születésnapok, évfordulók és rekordok éve lesz. Idén volt 35 éves a Budapesti Értéktőzsde, amely hosszú utat tett meg minden szereplőjével együtt. A teljesítményt legjobban reprezentáló BUX index 1991-es induláskor 1000 pont volt, és a tőzsde születésnapjával összhangban idén érték el a százezres álomhatárt.

Az elmúlt 35 évben megszázszorozta a BUX az értékét, és miután elértük júniusban a százezres értéket, most már azon gondolkodunk, hogy év végéig meglesz-e a 110 ezres szint

– fogalmazott Tóth Tibor.

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy ez a teljesítmény alapvetően nem a BÉT teljesítménye, hanem a tőzsdén szereplő cégek teljesítménye.

A tőzsde abból él és akkor sikeres, ha a tőzsdei cégek sikeresek.

Példaként említette a Mol sikerét, amely 1991-ben, amikor a BUX index története kezdődött, 9 állami olaj- és gázvállalat egyesüléséből jött létre. Bár a Mol története 1991-ben kezdődött, az igazi sikertörténet 1995-ben, a tőzsdére lépéssel indult el. Addig is nagyvállalat volt, de a tőzsdei jelenlét lehetővé tette, hogy transzparens, innovatív legyen, növekedjen, és ne csak Magyarország egyik legnagyobb vállalata legyen, hanem a régión túl is, több mint 30 országban szerepet vállalhasson.

A tőzsde olyan hely, ahol a cégek meg tudják mutatni magukat, és ahol nemcsak lehetőség, hanem követelmény is a befektetők részéről a folyamatos innováció, megújulás és új lehetőségek keresése. A Mol maximálisan megfelel ezeknek az elvárásoknak, a mai napig keresi az új megoldásokat, a növekedést és a terjeszkedést - fogalmazott Tóth Tibor.

A BÉT-vezér kiemelte, hogy a Mol tegnap jelentette be átalakulását holding struktúrává, ami összhangban van a Shape Tomorrow 2030-as stratégiával. Ez jó példája annak, hogy a cég nem elégszik meg a jelenlegi jó helyzettel és nyereségességgel, hanem a jövő kihívásainak akar megfelelni.

A Budapesti Értéktőzsde teljesítményét tekintve 2023-ban 40 százalékkal, tavaly 30 százalékkal növekedett, idén pedig a kérdés, hogy 30 vagy 40 százalékkal fog növekedni. Olyan gazdasági környezetben, amikor Európa vagy Németország növekedése hagy némi kívánnivalót maga után, a tőzsdei cégek kiváló teljesítménye annak a transzparens, innovatív, növekedésre vágyó attitűdnek az eredménye.

A tőzsde olyan terepe a koncentrációnak, ahol azok a cégek gyűlnek össze, akik nem Németország gazdasági növekedésétől függnek, hanem saját jogon, saját ambícióból, saját stratégiájuknak köszönhetően függetlenedni tudnak más országok vagy Európa növekedésétől.

Olyan teljesítményt tesznek le az asztalra, ami nemcsak a saját érdekük, nemcsak a tőzsde, hanem az egész gazdaság érdeke

- fogalmazott Tóth Tibor.

A vezérigazgató megköszönte a Mol 30 évét a tőzsdén, és bízik abban, hogy ez az együttműködés örökké fog tartani. Reményét fejezte ki, hogy a piacon szereplő cégek és az állami tulajdonban lévő cégek is példát vesznek azokról a sikerekről, amelyek a tőzsdén íródtak az elmúlt 35 évben.

A Mol árfolyama idén 7 százalékos pluszban van, a tőzsdei bevezetés óta közel hússzorosára került az árfolyam.

Címlapkép forrása: BÉT

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ