Megalakult a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamara

A Kárpát-medencei térség gazdasági egységének megteremtésére, erősítésére tizennégy magyar magánszemély a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen megalapította a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamarát - jelentette be Parragh László, az MKIK elnöke szerdán az alapító ülést követő sajtótájékoztatón Budapesten, ahol az érintettek aláírták az alapító okiratot.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, az alakuló kamara fővédnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a nemzetpolitika arra törekszik, hogy katalizátor szerepet betöltve olyan infrastruktúrát hozzon létre, amelyet a külhoni és az anyaországi magyarság élettel tud megtölteni.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, a magyar kormány jelentős gazdaságfejlesztést indított el a Kárpát-medencében, és fontosnak tartja, hogy piaci viszonyok között, egyenlő partnerségi alapon is segítse a régió gazdaságfejlesztését.

Parragh László elmondta, hogy az alapító okirat bejegyzését követően felkérik a magyar állami kereskedelemfejlesztési intézményeket és a Kárpát-medencében nagyobb érdekeltséggel rendelkező hazai cégeket a csatlakozásra.

A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamara magyar székhellyel, magyar joghatály alatt működik majd, és elsősorban projektfinanszírozást tervez - mondta az MKIK elnöke, aki egyben az új kamara ügyvezető elnöki feladatait is ellátja.

Semjén Zsolt a sajtótájékoztatón szólt arról is, hogy a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program kedvezően hat a magyar gazdaság növekedésére is.

Parragh László kiemelte, hogy a Kárpát-medence országaiban eltérő feltételrendszer mentén működnek a vállalatok, de mindegyikben adott az együttműködés lehetősége.

Az országokról szólva megemlítette, hogy Szlovákiában jelenleg több mint 9800 magyar cég van jelen, az elmúlt években jelentősen emelkedett a Magyarországon letelepedett szlovák cégek száma, aminek eredményeként jelenleg több mint tízezer szlovák társaság vállalkozik Magyarországon. Szlovénia Magyarország 19. kereskedelmi partnerországa volt 2017-ben, Szerbiával a 2017-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom 29,5 százalékkal nőtt, Horvátország hagyományos exportpartnere Magyarországnak. Románia évek óta a magyar export második legjelentősebb felvevő piaca Németország után, Ukrajnában 819 magyar érdekeltségű bejegyzett vállalkozás található múlt évi adatok alapján, az Ausztriában megtelepedett magyar cégek zöme leginkább a szolgáltató szektorban és az építőiparban van jelen.

A kamara elnöke szerint, ha Magyarország a következő tíz évben tartani tudja az évi 4-5 százalék közötti növekedést, akkor a térségben még inkább számottevő gazdasági erőt fog képviselni.

A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamarát Parragh László, Balla Géza, Csák János, Dunai Péter, Györffy Balázs, Horváth Endre, Horváth Tihamér, Jüllich Ádám, Krisán László, Mága Zoltán, Orosz Tivadar, Pál István, Radetzky Jenő - aki a tiszteletbeli elnöke funkciót tölti be -, Világi Oszkár magánszemélyek alapították. Az éves tagdíj magánszemélyeknek 10 ezer forint, jogi személyeknek 100 ezer forint lesz.

Az MTI kérdésére válaszolva Parragh László elmondta, amennyiben kormányzati szándék van rá, úgy megteremthetőek a Széchenyi Kártya határon túli bevezetésének feltételei a szomszédos országokban.

• Címkék:
• KKV,
• gazdaságfejlesztés,
• vállalkozás,
• széchenyi kártya